A világ legnagyobb csúcskereszt kilátója
Kirándulási tapasztalataim alapján, nyugati szomszédaink egyedülálló természeti környezetüket több helyen egy-egy épített extrával teszik még látványosabbá. Tették ezt a tiroli Buchensteinwand csúcsával is, amire felépítették a világ legnagyobb körpanorámás kilátókeresztjét.
Tirol szívében, a Kitzbüheli-Alpokban, 1456 méteren magasodik a világ legnagyobb csúcskeresztje. A kilátóként funkcionáló Jakab-kereszt (Jakobskreuz) nem egy szokványos képviselője a hasonló célból épített tornyoknak. Ha a magyarországi kilátókra gondolunk, akkor általában - egy-egy kivételtől eltekintve - egyszerűbb faszerkezetre asszociálhatunk. A Jakobskreuz több szempontból sajátos, meglepő konstrukció. Nemcsak magával ragadó körpanorámája nyűgözi le a látogatókat, de belső tereit is egyedi enteriőrként alakították ki.
A tiroli síparadicsomot, Kitzbühelt és környékét, nem csak télen érdemes meglátogatni. Varázslatos alpesi tájai tavasztól őszig alkalmas terepet szolgáltatnak az aktív kikapcsolódáshoz. Mindenki saját ízlésének, erőnlétének megfelelően talál kedvező túraútvonalat, vagy fürdőzésre is alkalmas csillogó víztükrű hegyi tavat. A Pillersee völgy minden évszakban kiszolgálja az igényeket. A csodálatos környezetet természetesen itt is feldobták olyan kiegészítő látványosságokkal, melyek még tökéletesebbé teszik a hegyvidék megismerésének élményét.
St. Ulrich am Pillersee településről négyüléses, nyitott libegővel juthatunk fel a Buchensteinwand tetejére. Az 1500 méter körüli tengerszint feletti magasság Ausztria-szerte nem sorolható a legmagasabb, felvonóval megközelíthető csúcsok közé, de panorámaélményünkön ez mit sem ront. A felvonó hegyállomásánál nem maradunk szomjasak, a szokásos színes napernyős büfé itt is az érkezők rendelkezésére áll. Ha nem akarunk a pénztárcánk mélyére nézni - megtettük azt már odalent a pénztárnál -, akkor nem árt előre legalább szomjoltóval készülni.
A körülöttünk magasodó, tekintélyt parancsoló hólepte hegyóriások árnyékában álló szakrális kereszt a hüttétől távolodni siettet majd minket. A monumentális építmény fotózása perceket vett igénybe. Az időjárás, felhők formájában kissé rontotta a tájkép kompozíció összhatását, de sikerült így is a képeslapok feelingjét megörökíteni. A 29 méter magas torony külső felszínét kisebb, négyzet alakú famozaikokkal borították, melyet a hatalmas üvegfelületek tesznek mégis légiessé.
A kilátót az 1175-ben alapított spanyol Szent Jakab rend jelképéről, a vörös Jakab-keresztről mintázták, és nevezték el. A liliomvégű kereszt - mely a középkorban számos királyság címerpajzsának alapmotívuma is volt - ágainak kiszélesedő (virágsziromra emlékeztető) végei visszaköszönnek a kilátó emeleti helységeinek formájában. Amint belépünk a Jakobskreuz üvegportálos bejáratán, inkább egy előkelő szálloda hallja jut róla eszünkbe, nem egy hegyi kilátó földszintje. A különleges belső megjelenés az épület többi részén is végig vonul. A lépcsőház számozott lépcsőfokain kívül egy modern lifttel is felmehetünk az emeleti szintekre.
A 10 személyes modern felvonó első megállója a kiállítószint. 19 méteres magasságban alakították ki a kereszt száraiban azt a négy helyiséget, melyeket nem csak a felejthetetlen panoráma élvezetére építettek meg. A padlószőnyeggel borított, tágas, világos szobákban tetszés szerint összejöveteleket, megbeszéléseket is tarthatunk. A síkképernyős tévéken az építkezés folyamatáról készített filmet tekinthetjük meg. Természetesen a felhőkarcolói hangulatot hamar elfelejtjük, amint kitekintünk a hatalmas üvegfalon. Mivel négy helyiség áll rendelkezésre, ezért mind a négy égtáj irányába csodálkozhatunk rá a káprázatos tájra.
A fedett részben, akár téli hidegben is, vacogás nélkül, komfortos körülmények között csodálhatjuk a kilátást, miközben az italautomatából vett forró csokoládét vagy kávét kortyolgatjuk. Visszatérve a kora nyárba, természetesen nem csak az ablakok mögül szerettünk volna kitekinteni, ezért a lépcsőházba siettünk, ahol további lépcsőzés árán 22 méterre sétáltunk fel. Az alattunk lévő helyiségek mindegyikének tetejére is ki lehet lépni, ahol már a szabad ég alatt élvezhetjük azt, amit eddig csak a szobákból. A csapóajtókon olvasható irányt jelző feliratok segítenek tájékozódni a nagy magasságban. A kereszt végső csúcsán már egy igazi kilátó tetején érezhettük magunkat, élvezve a képeskönyvbe illő körpanorámát. A környező hegyekhez még egy szinttel kerültünk közelebb, amit a messzelátókba tekintve tovább fokozhatunk.
Előszezonban a felvonó menetrendje rövidített, így az időhöz alkalmazkodva indulnunk kellett, hogy a Buchensteinwand további szépségeit is kiélvezhessük. A kereszt mellől induló panoráma-útvonalon visszacsöppenünk a túrázás hagyományos formájába. A különleges sziklacsipke peremén sétálva nemcsak az alattunk fekvő völgy távoli szépségében gyönyörködhetünk, de a különleges botanikai ösvényen az alpesi flórával is megismerkedhetünk. A keskeny sétányon haladva, a máshol is látott növényeket és virágokat ismertető táblák segítségével azonosíthatjuk be.
A tanösvény különleges vonalvezetése lehetővé teszi, hogy egy másodpercre se veszítsük szem elől a páratlan látványt. A kilátótól távolodva, visszatekintve rá, már annak fenséges szépsége is cifrázza a képet. Akit kellőképpen feltöltött a Buchensteinwald csúcsa, az gyalogosan is leereszkedhet a völgybe. A kis hegyi tavat utánzó víztározónál mi visszafordultunk, és a könnyebb utat választva szándékoztunk lejutni a hegyről. A tavacska melletti szuper játszótér játékain ott jártunkkor csak a varjak tanyáztak, de a kisgyermekes családok hazaindulás előtt még feltölthetik türelmüket vesztett csemetéiket.
Utolsó állomásként a Buch (ahogy a helyiek nevezik) valódi csúcskeresztjét is meglátogattuk, mely eligazított a kilátókereszt magasságáról szóló eltérő adatok tengerében. Buchensteinwand 1456 méter!
Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább