A Mátra déli lábánál, Abasár felett találjuk a mi Szent Anna-tavunkat, mely a mellette épült kápolnával nemcsak festői kirándulóhelyeink sorát gazdagítja, de szakrális értéke miatt is érdemes túrát tervezni ide. Kiváló célpontja lehet akár egy adventi hétvégének is.

1 / 32

Télre kicsit sem emlékeztető, napfényes decemberi napon vágtunk neki a kirándulásnak. A szikrázó napsütés és a felhőtlen égbolt inkább keltette kora tavaszi időjárás érzetét, pedig a karácsonyt várjuk, és nem a kikeletet.
Terveinknek megfelelően kora délelőtt hagytuk el Gyöngyöst, ahonnan alig tíz kilométerre fekszik a szőlőtermesztéséről is híres Abasár környéke. Az i. e 2500 körül már lakott régió borászatáról ismert. Az Aba nemzetség birtokolta az eredetileg Saár nevű települést. A falualapító Aba Sámuel életnagyságú bronzszobra a templom előtti teret díszíti. A tizenkilencedik századtól virágzó bortermelés máig töretlen, napjainkban is az itt lakók fő megélhetési forrása. A természetvédelmi területté nyilvánított Sár-hegy lankáira is felkúszik az egyre terjeszkedő szőlő.

2 / 32

A hármas főúton érkezőket elsőként az 1746-ban épült Szent János-kápolna fogadja, melyet a török kiűzése után az egyházközségi élet fellendítése céljából emeltek többi környékbeli társával együtt. A településen keresztül haladó Mária-út és egy körjelzés mentén kényelmesen bebarangolható a falu. Miután megcsodáltuk a Szent Péter és Pál Apostol templom kertjében felállított kedves kis Betlehemet, továbbindultunk a hegy oldalába. Az utolsó, út menti házakat övező Alsó-Cibike-nádas mellett haladtunk el. Az abasári Pálinkás pincészet frissen telepített tőkesorai között szerpentinezik fel az ösvény, mígnem elhagyva az ültetvényt, a cserjésbe kanyarodik. Visszatekintve a visontai erőmű füstölgő kéményei előtt, a színes háztetők között emelkedik a római katolikus templom fehér tornya.

3 / 32

Az 500 méter magas, fő tömegében andezit Sár-hegy jellegzetes félkúp alakú, kopár csúcsa meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb szintekre. Lapos, fennsíkszerű platóján áll a Szent Anna-kápolna, melyet az alacsony növényzet miatt már az emelkedő felső szakaszán megpillantunk. A csodálatos kilátás miatt tekintetünk a romantikus kis épület és a látóhatár között cikázik. Az 1768-ban alapított templomot Máriássi Sándor püspök szentelte fel. Az oszlopos tornác előtti kőkereszt talpazata melletti kőoszlopok egyben útjelző táblaként is funkcionálnak. 1797 óta hivatalosan tartanak itt Szent Anna-napi búcsút VI. Pius pápa engedélyével. A környékbeliek rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánatot gyakorolni.

4 / 32

Miután körbejártuk az ódon falakat, a kápolna mögött ráleltünk az elmocsarasodó Szent Anna-tó vékony jéghártyával bevont tükrére. A Sár-hegy északi oldalán, egy vulkáni süllyedékben alakult ki a mi krátertavunk, melynek átmérője jóval kisebbnek tűnik a partvonalát benépesítő buja növényzet miatt. A sűrű nádas között alig-alig villan ki a víz, pedig ahogy megtudtuk egy helybélitől, nem régen tették rendbe a csapadék által táplált, lefolyás nélküli tavacskát.

5 / 32

A kápolna alatti Remete-barlang történetéről túl sok információt még az interneten sem sikerült begyűjteni, de inkább tűnik az üreg egy kiépített légópincének, mint természetes barlangnak. A környék magával ragadó, nehéz volt továbbindulni. Nemcsak lélekben töltődtünk fel, de az elfogyasztott csokitól új erőre is kaptunk. Úgy döntöttünk, hogy ennyi mára édeskevés, ezért továbbindultunk a Sár-hegy csúcsán éktelenkedő átjátszóállomás tornya felé. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület mikroklímája és földrajzi fekvése miatt gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A tó körüli ritka növények - bánáti sás, buglyos boglárka - létezéséről is csak utólag olvastam. Délnyugat felé véve az irányt, azon a sárga sávon folytattuk tovább az utunkat, melynek mentén a Botanikai Tanösvény és a Rákóczi turistaút együtt halad. Gyöngyöst Parádfürdővel köti össze az 1976-ban felújított útvonal, melyet fejedelmünk születési évfordulójának tiszteletére neveztek el. Ennek, a Mátrát észak-déli irányban átszelő vonalnak egy töredékét jártuk be a Cseplye-tetőig.

6 / 32

Enyhén emelkedő, köves úton kapaszkodtunk felfelé, időnként meg-megállva a panoráma kedvéért. Ez a könnyen járható útvonal is azon kirándulóhelyek közé tartozik, amelyeket érdemes nem a nyári hőségben felkeresni, mert jórészt árnyék nélküli nyomvonalon haladnak. Hamarosan megpillantottuk a Sár-hegyet csúfító antennaerdőt, melyet követve értünk a füves nyeregből a csúcsra. A tanösvény ismertető tábláján sok érdekes információt olvashatunk a Sár-hegy geológiai keletkezéséről, melyek magyarázatul szolgálnak hazánk legszebb hegylábfelszínéről. A változatos erdő, a pusztafüves lejtők, a cserjések és a gyeptársulások különleges életközösségeknek adnak otthont. Nem nehéz elképzelni, hogy tavasszal a héricsek, kökörcsinek népesítik be a rétet. Az északnyugat felé kibontakozó kilátás teszi változatosabbá a téli, kietlen pusztát.

7 / 32

Előttünk rövid lejtő, majd a Cseplye-tető körpanorámát nyújtó csúcsa. Alattunk legalább öt település háztetői, távolabb pedig a folyton füstölgő erőmű és a markazi víztározó láthatóak. Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész, botanikus, a Sár-hegyi növényvilágot kutató tudós emlékét őrzi a tetőn állított emlékfa. Gyöngyös felé ereszkedve szépen látszanak azok a kőrakások, melyek a régi szőlőparcellákat határolták. A Visonta-hegy oldalában jutottunk volna le, de mivel a kocsinkat Abasáron hagytuk, visszafordulni kényszerültünk. Ugyanazon az útvonalon újból megcsodálhattuk a hegy szépségét. A Szent Anna-kápolna mellett gyűjtöttünk még egy kis adventi lelkierőt, majd a falu felé vettük az irányt. Itt két lehetőség közül választhatunk. Visszasétálhatunk a szőlők között, vagy a körjelzést követve a Doboci-lapos és Pálosvörösmart felé sétálhatunk le a hegyről.

8 / 32

A Fő út és a Dobó István utca találkozásánál megtekinthetjük az ötmillió meg nem született gyermek emlékművét, melyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából emeltek.
Kirándulásunkat a kis falu adventi kirakodóvásárán fejeztük be, ahol forralt borral és teával zártuk a mögöttünk lévő kellemes napot.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!