Az ausztriai Tirol Magyarországtól mért távolsága alapján nem tartozik a leggyakrabban választott külföldi túracélpontjaink közé. Nyugati szomszédunk területén ennél jóval közelebb is találunk szebbnél szebb kirándulóhelyeket, de aki egyszer beteszi ide a lábát, annak bizonyosan a kedvenc tájai közé fog tartozni.

1 / 25

A Brandenbergi-Alpokban, majd 1000 méteres tengerszint feletti magasságban, a Karwendel és a Rofan ölelésében fekvő Achensee az Alpok legnagyobb természetes hegyi tava. Partja mentén öt festői település kínál szállást és programokat. A maurachi - Rofanseilbahn - felvonó a hegység szívébe repít, segítségével bárki belekóstolhat a magashegyi túrázás élményébe.

A Tirolt 413 kilométeren átszelő - Adlerweg: A sas útja - túraútvonal egyes szakaszain, hasonlóan a mi Kékünkhöz, igényei szerint mindenki megtalálhatja a számára kedvezőt, akár napi kirándulást tervez, akár hosszabb távban gondolkodik. Az Osztrák Alpokra jellemző módon a páratlan természeti környezetet egyre több helyen spékelik meg egy-egy extrával, például csúcsokat összekötő függőhíddal vagy egyedi kilátóval. Az „Adlerweg” Rofant érintő szakasza két élményelemmel is kiegészült, melyeket a sas tematikához illesztettek.

2 / 25

A faluból negyedóránként induló többszemélyes, kabinos felvonó percek alatt szállítja fel utasait lélegzetelállító magasságba. Ha túljutunk a felső állomás hamisítatlan tiroli ízeket kínáló hüttéin, elénk tárul a különböző magasságú sziklák gyűrűje. Végigsétáltunk a Gschöllkopf (2038 m) lábánál elterülő alpesi legelőn, melynek tárnicsoktól tarkálló lankáin télen sílécek siklanak. Az ormok közötti nyeregben kitaposott nyomvonal mentén vágtunk neki a hegynek. Az osztrák turistajelzések rendszerében nem vagyok ugyan járatos, de a piros-fehér sávjelzés itt könnyen követhető volt.

3 / 25

A kezdetben könnyen járható, enyhén emelkedő ösvény a későbbiekben izzasztó, lépcsős kaptatóvá vált.
A hőmérséklet is rácáfolt arra, amit jósoltak: a jelzett 16 fok jóval melegebbnek bizonyult a tűző napsütésben. Felfelé menet több helyen még a kitartó tél nyomaival találkoztunk. Ahogy emelkedett a tengerszint feletti magasság, úgy koptak el a rétről a színes virágok, és jelentek meg a hatalmas hófoltok. A növényzet is változott, a köves, fátlan terepet alacsony örökzöldek váltották, de árnyékot ők sem szolgáltattak.

4 / 25

A térkép szerint alig három kilométeres túra minden perce ámulatba ejtő, a sziklakoszorú látványa nem mindennapi. Miután elhagytuk a könnyebben leküzdhető első métereket, drótkötél kapaszkodó segítségével másztunk fel a hirtelen nehezedő terepen. Feljebb lépcsőket alakítottak ki a sziklás, köves hegyoldalba, hogy biztonságosabban haladhassunk. 2000 méter környékén már szó szerint fokról fokra haladtunk, és még a levegő pár százalékos oxigénnyomás-csökkenését is mintha megéreztük volna. Egy profi hegymászó szemében ezek nyilván megmosolyogtató gondolatok, de a magyar tájakhoz szokott kirándulóknak ez a terep kihívás.

A rövid távon megtett nagy szintkülönbség reálisan jellemzi a túra nehézségi fokát. Kimerülten, de élményekkel telve érkeztünk meg a csúcsra. A Gschöllkopf tetejére épített kilátó egyike azon különleges alkotásoknak, melyek nemcsak lenyűgöző panorámájukkal, de rendhagyó építészeti megoldásukkal is egyedülállóak. Az innovatív fémháló kialakítása egy sasfészekhez teszi hasonlatossá. A szerkezetet egy híres tiroli kézműves álmodta meg kovácsoltvasból. Teljes átmérője nyolc méter, és építéséhez 15 tonna fémet használtak fel. A fészek közepéről egy sas szemével élvezhetjük a 360 fokos panorámát.

5 / 25

6 / 25

Alattunk nemcsak a tó csillogó víztükre látható, de a havas csúcsok is számolatlanul ölelnek. A könnyebb tájékozódás érdekében a korlátra szerelt információs táblák segítségével igazodhatunk el a hegyóriások között. A névadó madár szerencsére nem jelent meg a fészkében, viszont a havasi csókák kihasználták az ember jelenlétét, és pár finom falatért még barátkozni is képesek voltak. Miközben a szárnyasokkal közösen fogyasztottuk el a megérdemelt uzsonnát, fáradt lábainkat is kinyújtóztathattuk. Megpihenve, és nem csak csodával töltekezve vágtunk neki a visszaútnak. Ugyanazon a nyomvonalon ereszkedtünk lefelé, combjaink ellenkező izomcsoportjait dolgoztatva.

7 / 25

8 / 25

Leérve a Rofan újabb meglepetést tartogatott számunkra, még egy élményelemet próbálhattunk ki (azaz próbálhattak ki a bátrabbak). Az Airrofannak nevezett szerkezettel a repülő sas szemével is láthattuk az alattunk elterülő tájat. Acélkábelre rögzített, kitárt szárnyú madárhoz hasonlatos felfüggesztés segítségével 600 méter hosszan, 200 méteres szintkülönbséget „repülhetünk” át. A különleges repülési élménnyel pár percre azok is a sas szemével láthatnak, akik kihagyták a fészket. Ha mindez valakinek nem lett volna elég, az tovább merítheti energiaraktárait a 150 kilométernyi jól kiépített túraútvonalon.

9 / 25

10 / 25

A hegymászástól kellemesen elfáradva, a repüléstől mozgósított adrenalin felfokozó ereje ellenére úgy döntöttünk, hogy a völgymenethez nem az említett 150 kilométer valamelyikét, hanem a kényelmes felvonókabint használjuk. Ereszkedés közben fentről is rácsodálkoztunk az Achensee smaragdzöld vizére, majd következő kirándulásunk gondolatával a fejünkben indultunk a szállásunkra.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!