Amerika a Kárpátok mellett? – Soroksári Botanikus Kert
Megfordultál már fél nap alatt Amerikában és Ázsiában? Sétáltál át percek alatt az Alföldről a Kárpátokba? És jutottál fel pár tíz méternyi távon egy lápból egy homokbuckára? Pedig Budapest határában mindezt megteheted a Soroksári Botanikus Kertben.
A pesterzsébeti/soroksári bevásárlóközpont, az M5-ös kivezetése, az M0-ás és Soroksár közé szorulva létezik a Péteri-major, és benne egy tündérkert: a Soroksári Botanikus Kert. Kissé elhanyagoltabb, mint a vácrátóti, de ettől szerethetőbb is, mert kevésbé mesterkélt. Ő a szegényebb testvér.
Mindig örömmel, nagy várakozással és fényképezőgéppel jövök ide, mert csodálnivaló állandóan akad. Itt láttam először olyan ritkaságokat, mint: égertinórú, kockásliliom, csikófark, fekete hunyor, büdös hunyor, szúrós csodabogyó, réti kardvirág, szelestei ibolya, vagy akár galambász héja.
A 60 hektáros arborétum felszínét ÉNy-DK irányú homokbuckák tagolják, a buckasorok között vizenyős laposokkal. Így a növénykert a magasabb részeken a Duna öntéstalajának homokos talajféleségeivel rendelkezik, míg a mélyebb, vizenyősebb laposokban láptalajok vannak.
Területén értékes eredeti társulásmaradványok is találhatók, amelyek megőrizték a Duna–Tisza közére jellemző vegetációt. Ezek ma is kiemelten védett területei a kertnek: a nyílt és zárt homokpusztagyep, a zsombékos, a száradó láprét, amelyek ritka és védett növények természetes élőhelyei. Ezért is élvez fővárosi szintű védettséget: természetvédelmi terület.
Sokszínű a botanikus kert területi felosztása: a) Növényföldrajzi egységek (Észak-Amerika, Kelet-Ázsia, Kaukázus, Kárpátok, stb.); b) Növényrendszertani egységek (fás növények rendszere); c) Élőgyűjtemények (Ezek endemikus (bennszülött) növények, vízi- és mocsári növények, árnyéki évelők, vadgyümölcs fajok, vadon termő rózsafajok, üvegházi növények, a magyar flóra védett növényei.); d) Magyarország jelentősebb növénytársulásai (karsztbokorerdő, kocsányos tölgyes, gyertyános, bükkös, szikes, stb.); e) Eredeti társulástöredékek (Ezek a meszes talajú száradó láprét, zsombéksásos, nyílt és zárt homokpusztagyepek.); f) Sziklakert; g) Kerti pihenőhelyek.
A vizes élőhelyeken (láprétek, csatornák, kiöntések, tavak) tarajos gőték, mocsári teknősök, békák, siklók, vadkacsák, szárcsák élnek, átvonulóban szürke gémek, réti héják táplálkoznak. A réten mezei pacsirta, egerészölyv, fácán, időnként gólya talál élőhelyet. Az árvalányhajas homokdombon a zöld gyík, fürge gyík, homoki gyík, míg az erdőben fülesbagoly, fülemüle, szajkó, harkályok és számtalan apró énekes madár lel menedékre. Az emlősök közül sün, mókus, mezei nyúl, őz, róka, borz és menyét is él a kertben.
A botanikus kert 1962-es alapításakor az 1950-es évek erdészeti telepítéséből származó kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár, akácállományok, a magasabban fekvő homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai, a laposokon legelők voltak. Ezeket kellett tudatos, tudományos munkával átalakítani természetközeli, bemutatható élőhelyekké. Sikerült! Mikor csak pár órám van, itt töltődöm fel.
Az illatos hunyor és a szúrós, valamint a szúrós csodabogyó a Mecsek hegyoldalait varázsolta elém, míg a törpe kankalin, a kakasmandikó és a kockásliliom az Őrség lankáit. A Kárpátok hangulatát csalta Pest határába a lucfenyő, a törpefenyő, a szőrös nyír, a saspáfrány, a sáfrány és az ikrás fogasír.
A homokdombon kedvenc Kiskunságom jött elém: boróka, rezgőnyár, homoki pimpó és bablevelű varjúháj köszöntött a napfényes bucka felszínén. Az üde talajú tavaszi erdőket pedig a következő virágzó növények jelezték a parkban: farkasboroszlán, babérboroszlán, kis télizöld, medvehagyma, orvosi tüdőfű, salamonpecsét, téltemető, hóvirág, májvirág, kankalin, keltike, kontyvirág. A lápréten még nagy a nyugalom, de májusban erős fortisszimóban fog nyílni a vérfű társaságában a szépséges szibériai nőszirom, s majd a réti kardvirág!
Ha erre jártok, és elindultok a botanikus kertben, akkor találkozhattok ti is a csodával, a természet sokszínűségével, és a mégis egységes harmóniájával. A kert bár elsősorban az egyetemi oktatást és kutatást szolgálja, de szívesen fogad látogatókat.
Bővebb információkért, aktuális nyitvatartási időért és jegyárakért kattints a botanikus kert honlapjára.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma
2024.10.15.Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább
