Az ördög tornya Pilisszentiván fölött
A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.
Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől délnyugatra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta. A Budai-hegység döntő részét a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengereiben lerakódott, majd kőzetté vált karbonátos üledékes kőzetek (mészkő és dolomit) alkotják. Ezeket a kőzettesteket a későbbi hegységképző mozgások rögökre darabolták és elmozdították, jellegzetes sasbérces–árkos szerkezetet kölcsönözve a vidéknek.
A pilisszentiváni Ördög-torony 30 m magas sziklaóriásának anyaga is triász (kb. 235–230 millió éves) dolomit, amelyet a geológusok a Budaörsi Dolomit Formációba sorolnak. A meszes, majd később átdolomitosodott iszap a Tethys elnevezésű ősi óceán trópusi selfjén rakódott le. Jellemző ősmaradványai a különféle zöldalgák, amelyek kioldódásával csőszerű pórusok jöttek létre a kőzetben (régies neve emiatt a „diploporás dolomit” volt).
A rideg, törésekkel átszőtt dolomitot különféle oldatok járták át jóval kialakulása után. A fluidumok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt gyorsabban pusztult, más részei viszont kalcittal cementálódtak és ellenállóbbak lettek. Ennek köszönhető, hogy az „idő vasfoga” kiformálhatta az Ördög-tornyot, hisz ott a dolomit ellenállóbb volt környezetének porló kőzeteitől (a körülötte lévő „puhább” kőzeteket az erózió pusztította le). A kőbástyát alaposan tanulmányozva helyenként sárgás-vöröses elszíneződés is megfigyelhető rajta. Ezt annak köszönheti, hogy a törések mentén a mélyből feláramló oldatok vasat is hoztak magukkal, amelyek kikristályosodó ásványai mintegy „megfestették” a kőzetet.
A merész sziklatorony környéke ősi áldozati hely lehetett, alatta bálványokat imádó népcsoportok végezhettek misztikus szertartásokat. Persze, ezekre közvetlen bizonyítékaink nincsenek.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2020 februárjában jelent meg nálunk.
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
