Természeti csoda

A hálózsákokban, kabátokban, mellényekben, nadrágokban és nem utolsósorban ágyneműkben alkalmazott tolltöltetet (pehelytollak és fedőtollak meghatározott arányú keverékét) szinte kizárólag a haszonállatként tartott lúd- és kacsafajták szolgáltatják. Ezen madarak zömét húsukért nevelik, tehát nem a tollukért kell elpusztulniuk. Az etikus tartásra nagy hangsúlyt fektető állattartók kizárólag a vágást követően szedik a tollat, hogy ne okozzanak felesleges stresszt az állatoknak. Bolygónk első számú tolltermelője jelenleg Kína, amely ország mintegy 80%-kal részesedik a világtermelésből. Európa, többek között Magyarországnak és Lengyelországnak köszönhetően, szintén előkelő helyen áll: ezüstérmes.

Ebben az ultrakönyű mellényben 95/5-ös keverékarányú, 900+ töltőerejű libapehely gondoskodik a hőszigetelésről

1 / 5

Az élve történő tollszedés gyakorlata az ázsiai nagyhatalom számtalan állattartó telepén napjainkban is virágzik, a legfőbb problémát azonban mégsem feltétlenül ez, hanem a tollszedés okozta stressz és szenvedés minimalizálását szolgáló, nemzetközi szinten széles körben elfogadott állatvédelmi és állatjóléti szabályozások és előírások (esetenként sajnos szándékos) be nem tartása jelenti. A pehely minősége – elsősorban a töltőereje – nagymértékben függ az állat életkorától: az idősebb madár jobb pelyhet ad, mint a fiatal. A pecsenyelúd-termelés volumenének növekedése nem tesz jót a pehelypiacnak, mivel a húsludakhoz képest jóval kisebb élősúllyal, illetőleg fiatalabb korban vágott szárnyasok pelyhe kevésbé értékes. Általánosságban elmondható, hogy a libapehely jobb minőségű a kacsapahelynél, a nagyobb testű, hidegebb klímán nevelkedett madaraké pedig a kisebb testméretű, melegebb éghajlaton tartott társaikénál.

Etikus forrás

Az outdoor beállítottságúaknak valószínűleg ismerősen csengő RDS kezdőbetűhármasa az angol Responsible Down Standard („a megbízható pehely szabványa”) kifejezésből származik. RDS-minősítéssel kizárólag azok a pehelytöltetű termékek rendelkezhetnek, amelyek töltőanyaga etikusan tartott, életük folyamán sosem tépett, kényszertáplálás (tömés) alá nem vetett ludaktól és/vagy kacsáktól származik. Száz százalékig sosem lehetünk biztosak abban, hogy az RDS előírásait maradéktalanul betartotta-e az adott gyártó minden egyes beszállítója. Ennél sokkal fontosabb, hogy próbáljunk meg egyfajta prioritásként tekinteni az állatvédelem és az állatjólét kérdéskörére.

Az üvegcsékben azonos tömegű, de eltérő térkitöltő képességű pehelyminták találhatók

2 / 5

Az élve tépett madarak pelyhe nem szigetel rosszabbul, mint az etikusan tartott társaiké, utóbbiak viszont nem szenvedtek életük során rendszeresen azért, hogy mi olcsóbban juthassunk hozzá a testüket borító szaruképletekkel töltött hálózsákokhoz, kabátokhoz és társaikhoz. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy Magyarországon mind a mai napig legális a házi ludak élő állapotban történő tollszedése, magára a tollszedésre viszont roppant szigorú előírások vonatkoznak, amelyek betartásával hatékonyan csökkenthető (ha teljesen meg nem is szüntethető) az állatokat ért stressz mértéke. Ha valakit bővebben is érdekel a téma, keressen rá az interneten erre: 32/1999 (III. 31.) FVM-rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól.

Töltőerő és keverékarány

A pehelytollak és fedőtollak keverékével töltött outdoor termékeknél gyakran találkozhatunk elsőre sejtelmesnek tűnő, háromjegyű számokkal (pl. 550, 600, 700, 750, 800, 800+, 850, 900, 900+), amelyek alapvetően az alkalmazott szigetelőanyag térfogat-tömeg arányára, térkitöltő képességére utalnak. A fenti számértékek meghatározását szolgáló méréseket adott tömegű – rendszerint 1 unciányi, azaz 28,3 grammnyi – keverékkel, kontrollált, laboratóriumi körülmények között, sztenderdizáld eszközökkel végzik, és alapvetően arra kíváncsiak, hogy mekkora térfogatúra „tágul” a vizsgált szigetelőanyag.

A korábban zárójelben felsorolt számok a köbhüvelykben megadott térfogatértékekre utalnak. A nagyobb számértékek jobb hőszigetelő képességről és jobb komprimálhatóságról, összenyomhatóságról árulkodnak. Fontos tudnunk, hogy az USA-ban alkalmazott töltőerő-meghatározási sztenderd nem egyezik meg az Európában alkalmazottal. Ugyanazon töltet körülbelül 5-7%-kal magasabb töltőerőértékkel bír az USA-szabvány szerint, mint a vén kontinensen, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az amcsi 800-as pehely Németországban például csak 750+ minősítést kapna. A pluszjel egyébként azt jelenti, hogy a töltőerő meghaladja a 750-et, de nem éri el a 800-at. A pehelytoll-fedőtoll arányt egy törtvonallal elválasztott számpárral (pl. 90/10) jelölik, amelynek első tagja a pehelytollak, a második a fedőtollak százalékos arányát jelöli egy adott keverék esetében. Minél több a pehely, annál jobb a töltet: a 90/10 kiváló, a 95/5 pedig már egyenesen prémium.

A 100%-ban poliészterből készült, szilikonnal kezelt töltet nedvesen is melegen tart

3 / 5

Töltettömeg

Ez az érték arról árulkodik, hogy hány gramm töltőanyagot sikerült beleszuszakolni egy adott termékbe. Ugyanolyan pehelytoll-fedőtoll arányú, egyező töltőerejű keverékből 400 gramm melegebbé tesz egy kabátot, mint 200 gramm. Ne feledjük azonban, hogy ez a konklúzió csak hangsúlyozottan azonos töltetminőség esetén igaz, egy átlagos töltőerejű keverékből ugyanis 500 gramm többet nyújt hőérzetben, mint a legkiválóbb töltőerejűből 250 gramm.

Szintetikusok

Az outdoor termékekben alkalmazott szintetikus hőszigetelő anyagokat jellemzően poliészterből állítják elő. A technológiai fejlődésnek és a környezettudatosság üdvös térhódításának köszönhetően e szigetelőanyagok között már 100%-ban újrahasznosított alapanyagúak is vannak, a részben (pl. 30 vagy 60%-ban) újrahasznosított töltetek piaci részesedése pedig szintén jelentős. Szerkezetük szerint alapvetően három típusát különböztetjük meg a szintetikus töltőanyagoknak: műpelyhek, rövid szálú, valamint folytonos szálú anyagok. A műpelyhek – ahogy arra nevük is találóan utal – a természetes eredetű pehelyhez hasonló, összetett, sok levegő „csapdába ejtésére” képes térbeli struktúrával bírnak. A rövid szálú töltőanyagok gyakorlatilag különálló, egymáshoz csak igen lazán rögzülő, leggyakrabban 5 cm-nél rövidebb, rendkívül finom szálak megszámlálhatatlan sokaságából állnak.

Környezet- tudatos választás:

az újrahasz- nosított alapanyagú kabát kamrái újrafelhasznált peheytöltetet rejtenek

4 / 5

Utóbbiak jóval tartósabbak, illetve elvándorlásra sem hajlamosak az előző két csoport töltőanyagaihoz képest, szerkezetük miatt azonban nem büszkélkedhetnek olyan fokú térkitöltő képességgel és összenyomhatósággal, mint a műpelyhek vagy a rövid szálúak. A töltőerő szintetikus hőszigetelő anyagok esetében sem mellékes, de ennek az értékét nem szokták feltüntetni termékeiken a gyártók, magának a töltőanyagnak a márkáját vagy a típusát (pl. PrimaLoft Gold, ThermoBall, Polartec Alpha stb.) viszont igen. Az esetenként megadott – de egy kis internetezéssel igen könnyen kideríthető – négyzetméterenkénti tömegértékből (pl. 60, 80, 135 vagy 200 g/m²) a hőszigetelő képességre következtethetünk, de azt tudnunk kell, hogy a kétszer nagyobb szám nem feltétlenül jelent kétszeres melegségérzetet, pláne nem akkor, ha különböző gyártók termékeit hasonlítjuk össze.

Kamrákba zárva

A pehelytöltet, a szerkezetében pehelyhez hasonló műpehely, valamint a rövid szálú szintetikus töltőanyag csak akkor képes hatékonyan ellátni a feladatát egy termékben, ha nem változtatja a helyét, illetve nem tömörödik össze. Ezen nemkívánatos folyamatokat hivatottak megakadályozni azok a kisebb-nagyobb kamrák, amelyek térben elkülönült egységekre osztják fel a hálózsákokat, kabátokat vagy az otthoni használatra szánt paplanokat. Kamratípusból sokféle létezik (átfedő, többszörösen átfedő, hengeres vagy trapéz keresztmetszetű, egyterű, osztott terű, átvarrott, varrásmentes stb.), funkciójuk azonban ugyanaz: fizikailag meghatározott helyen tartani a töltetet. A kamrák kialakításánál arra is nagy gondot fordítanak a gyártók, hogy térfogatuk pontosan illeszkedjen az alkalmazott töltettípus tömegéhez és térkitöltő képességéhez. Ez teszi lehetővé, hogy „kitágulva” megfelelő mennyiségű (felmelegíthető, illetve meleg) levegőt ejthessen csapdába a szigetelőanyag. A paplanszerű struktúrával bíró, folyamatos szálú szintetikus töltőanyagok nem hajlamosak sem elvándorlásra, sem összetömörödésre, rögzítésükhöz ennek megfelelően nincs szükség összetett kamrarendszerre.

Egyes gyártók víztaszító kezeléssel látják el a pehelytöltetet, hogy ellenállóbbá tegyék azt a nedvességgel szemben

5 / 5

Hidrofóbok és hibridek

Ahogy arra már a bevezetőben is utaltunk, a nedvesség a pehelytöltet nagy ellensége, mert vizesen egyszerűen összetömörödik, hőszigetelő képessége pedig gyakorlatilag nullára csökken. A szintetikusok alapanyaguknak köszönhetően sokkal jobban tolerálják a nedvességet, ezért még vizesen is viszonylag klasszul tartják a meleget. És itt jön a képbe a kémia: ha víztaszító (hidrofób) kezeléssel látjuk el a pelyhet, az sokkal ellenállóbbá válik a nedvességgel szemben. Egyes gyártók alapból ilyen pehelytöltettel látják el termékeiket, míg mások inkább a természetes és a szintetikus töltet kombinálásában látják a jövőt. A gyakorlatban ez azt jelenti például egy kabát esetében, hogy a hulló csapadéknak, valamint az izzadságnak jobban kitett helyeken (kapucni, váll- és hónaljrész) poliészter töltetet, míg a védettebb – de kimondottan melegen tartandó testtájékokat fedő – helyeken (mellkas-, hát- és derékrész) pehelytöltetet alkalmaznak.