Ebből a Karancs-Medves-vidék legmagasabb csúcsán álló masszív, fémszerkezetes toronyból a Mátrától a Tátráig, a Börzsöny hegyeitől a Bükk mészkőtömbjéig, az egykori magyar Felvidék legszebb hegyeinek ormain, a káprázatosan szép palóc vidék tájain át száll a tekintet, szárnyalhatnak a gondolataink egy-egy hidegfront utáni, kristálytiszta levegőjű, szép időben.

A Karancs andezittömbje, előtérben a Tó-strand

1 / 21

Fotó: Konfár Tibor

Ennek a szép kilátásnak azonban némi ára is van. Ez nem az a hegy, amelyre autóval csak úgy fel lehet menni, ezt a körpanorámát nem adják ingyen. Számtalan út létezik, amely felvezet a Karancs tetejére, a nagyon nehéztől a viszonylag jól járhatóig. Mind közül a legkönnyebb és a leginkább ajánlható a piros háromszög jelzés, melynek ösvényére legcélszerűbb a Salgótarján északi határában lévő Tó-strand parkolójában rácsatlakozni. Kerékpárosok se keseredjenek el, mert ugyanezen az úton végig szépen felfestve zöld kerékpáros szignók jelzik, hogy nyugodtan felkarikázhatnak ők is a Karancs tetejére.

Kapcsolódó cikkek

Megmenekült a pusztulástól a legendás Dornyay turistaház

Tovább

A Medves-vidék gyöngyszemei

Tovább

A 21-es főút aszfaltcsíkját keresztezve vágunk neki a Palóc Olimposz hatalmas tömbjének. A jelzések egy régi, kőgörgeteges, szilárd burkolatú úton, az egykori kőbányához vezető szerpentinen vezetnek. A vasúti átjáró közelében mindjárt egy igényes tájékoztató tábla fogad, melyről megtudhatjuk, hogy az általunk keresztezett Salgótarján-Somoskőújfalu pályaszakasz Magyarország második legmeredekebb normál nyomtávú vasútvonala, amely 7,5 kilométeren 75 métert emelkedik, ami 10 ezrelékes emelkedésnek felel meg.

Tájékoztató tábla a régi bányaút szerpentinjén

1 / 5

Fotó: Konfár Tibor

A tábláról azt is megtudhatjuk, hogy ez a tény 1972-ben egy jókora balesetet is okozott, mikor is egy 1700 tonna tömegű tehervonati szerelvény önállósította magát és egy Somoskőújfalu felé induló személyvonattal szemben elkezdett gurulni lefelé a pályán. A tehervonatot végül sikerült elterelni, majd kisiklatni, így csupán az anyagi kár lett jelentős.

Az egykori andezitbánya szerpentinjén tovább haladva kényelmes, jól járható úton, lassan, de biztosan kapaszkodunk a csúcs felé. Hamarosan újabb tábla fogad, amely immár az alattunk futó út történetét meséli el. Eszerint a régi szerpentin a 70-es évek közepén épült, 3,2 kilométer hosszan mintegy 200 méteres szintkülönbséget küzd le, és a bánya kőanyagát, mintegy 2,2 millió tonna andezitet szállították le rajta a közeli vasútállomáshoz. Az út jelenleg nagy óvatossággal személyautóval is járható, ezt mutatja az a tény is, hogy mikor elérjük a régi kőtörő udvarát, ott meglepetésünkre találkozhatunk jó néhány személyautóval is, melyeket a picit kényelmesebb csúcstámadó kirándulók hagytak itt.

Sokan azt hiszik, hogy ez volt a karancsi kőbánya, pedig itt csak osztályozó és törő működött, az ide alig 10 percnyi kitérőre található, lenyűgöző látványt nyújtó igazi bányaudvarhoz a szerpentin egy hajtűkanyarral kapaszkodott fel. Érdemes megtenni ezt a rövidke kitérőt a jelzetlen, ám ennek ellenére kiválóan követhető úton.

11. a felhagyott kőbánya udvara

2 / 5

Fotó: Konfár Tibor

A meredeken leszakadó, lerobbantott sziklafalak remek bepillantást nyújtanak a hegy geológiai szerkezetébe, a meddőhányókról pedig a Salgói vártól a Cserhát közepén magasodó Szandáig kapunk egy remek félkör-panorámát.

A piros háromszög jelzésre visszatérve egy erős kaptatóval hamarosan elérjük a Karancs andezittömbjénak legmeredekebb, szinte csak fától-fáig kapaszkodással leküzdhető emelkedőjét. Ezen a ponton a sárga jelzés csatlakozik hozzánk, amelyet követve egy széles szekérúton picit hosszabb, de lényegesen kényelmesebb kerülőúton érhetünk fel a 727 méter magas hegycsúcsra.

Itt egy tévedést is eloszlatnék, amely sok helyen szerepel a kilátó építése kapcsán: a torony nem 1989-ben lett felállítva, hanem 1964-ben. A 80-as évek elején többször felkapaszkodtunk rá gyerekként, élénken él emlékeimben, hogy az akkoriban még meglévő tériszonyom miatt mennyire féltem itt minden egyes alkalommal. Később balesetveszély miatt a tornyot lezárták, ezt az állapotot szüntették meg 1989-ben egy teljes újjáépítéssel, melynek során a fapallókat kicserélték, a torony vasszerkezetét lefestették, a talapzatot pedig betonba öntötték.

Az egykori olajfúrótoronyból épített kilátó a Karancs tetején

3 / 5

Fotó: Konfár Tibor

Érdekesség még, hogy a Karancs-kilátó testvére, egy pontosan ugyanilyen régi olajfúrótorony áll a Cserhát 567 méter magas csúcsán, a Tepkén is, melyet ráadásul ugyanabban az évben, 1964-ben állítottak fel a lelkes természetjárók.

A fák lombjai közül kibukkanva kitágul a világ, szabadon szárnyal a tekintet, mintha repülőről néznénk a tájat, úgy tűnnek fel a lágyan hullámzó palóc vidék felett délen a Mátra, keleten a Bükk, nyugaton a Börzsöny, és tiszta időben északon a Tátra hófödte hegycsúcsai. A lábaink alatt pirosló trianoni határkövek jelentősége semmivé foszlik, eggyé válik szemünk előtt az egykori magyar Felvidék minden völgye és hegye, a Gömör-Szepesi Érchegységtől az Osztrovszki-Veporon és a Selmeci-hegyeken át a Börzsönyig és a déli látóhatáron méltóságteljesen kéklő mátrai vonulatokig. Nem lehet betelni a látvánnyal, akár órákat is el lehet tölteni itt fent, a kilátó legfelső teraszán ücsörögve, és a tájban gyönyörködve.

Somoskő várát mintha repülőről néznénk

4 / 5

Fotó: Konfár Tibor

No, de minden jónak vége szakad egyszer, le is kell jutni valahogyan. Ezt megtehetjük ugyanazon az útvonalon, ahol feljöttünk, de a kalandozó kedvűeknek adódik egy másik, izgalmasabb ösvény is. A Karancsot kettészelő trianoni határkövek mentén egy meredek, kőgörgeteges lejtőn is megkezdhetjük az olykor a kelleténél gyorsabbra sikerülő ereszkedést Somoskőújfalu felé, majd választhatunk, hogy az egykori Északi Zöld régi jelzésein, vagy az egymással karöltve haladó sárga és piros jeleket követve érjük el Somoskőújfalut, ahonnan a gyakran közlekedő busz percek alatt visszarepít minket túránk kiindulópontjához, a salgótarjáni Tóstrand parkolójához.

5 / 5

A cikk 2020 májusában jelent meg először.