A Természetjáró weboldalán található jó kis bakonyi körtúra ihlette kirándulásunkat. A Magas-Bakonyt bejáró bringatúra zömében jól tekerhető erdei utakon halad át, így esélyes, hogy kizárólag csak az őszi erdő szépségével foglalkozzunk, ne az úthibákat korrigáljuk. Bakonybéltől Kőris-hegyig széltében-hosszában több bakonyi látványosság is hozzáadható a túrához, így annak hossza és időtartama a végtelenségig növelhető.

A bencésekről ismert, egész évben látogatott Bakonybél a legkézenfekvőbb kiindulópontunk. A község számtalan látnivalója mellett túrázás szempontjából is népszerű, a különböző szállásfoglaló portálok rendszeresen nagymértékű foglaltságról árulkodnak.

1 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkek

Bejártuk a bakonybéli monostort

Tovább

Az erdő mint a kiengesztelődés helye

Tovább

A Cseralja utca elején lévő parkolóban biztonságban tudhatjuk az autónkat, és az erdészeti tábláktól indíthatjuk a túrát. A Száraz-Gerence mellett vezetett betonút több színű turistajelzésekkel bír, melyről fokozatosan válnak majd le a különböző irányok. A sárga sávot követve tekerjünk egyre feljebb. A Bakony szerkezetéből adódóan számtalan, kisebb-nagyobb barlanggal rendelkezik, a Tönkölös-hegyi-barlang, vagy a Pörgöl-barlang már az első kilométereknél beköszönt.

8 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Érdeklődésünknek megfelelően térjünk ki, vagy guruljunk tovább. Szépalmapuszta szintén egy olyan megálló lehetne, ahol órákat időzhetnénk, de mi a sárga sávot elhagyva, inkább Kőris-hegy felé vettük az irányt. Kisszépalmapuszta tisztásán remek pihenőpontot találunk, esőbeálló házikó és asztalok várják az uzsonnázni vágyó turistákat. Fokozatosan kanyargó emelkedő visz fel a csúcsra, mely néhol egybeesik a felfestett gyalogos ösvényekkel.

A Bakony legmagasabb hegye uralkodó erdőtípusáról kapta a nevét.

A polgári légtér ellenőrzésére szolgáló építmény egyike a repülésirányítási rendszerünknek. Sajnos nem ez az emelvény a kilátó, az eltörpülő faépítmény a gömb hátsó oldalán bújik el. Az 1920-ban épített Vajda Péter-kilátót később újjáépítették, majd 2002-ben erősítették meg.

6 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A monumentális radar mellett ez a kicsinyke fatákolmány olyan sérülékenynek tűnik, hogy össze kellett szedni a bátorságomat, hogy a meredek létráin felkapaszkodjak a tetejére. Tiszta időben az Alpokig terjedő panorámát inkább a közeli bakonyi erdők és kistelepülések dominálják, a másik oldalon viszont a gigantikus gömb tölti ki a látóhatárt.

7 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Rövidke pihenőt követően visszaereszkedtünk Kisszépalmapusztára, ahonnan megtévedve a zöld sáv rossz irányát választva, a Barát útnál korrigáltunk. Zötykölődő kitérőnket javítva, újból a hegyalji tisztásról iramodtunk neki. Ménesjáráspuszta előtt a zöldet a piros keresztre váltottuk, miközben az alattunk futó aszfaltút mit sem változott. A Csárda-tető erdő irtott, kopaszodó „fennsíkját” a Malom-erdő bükköse váltotta. Hosszas tekerést követően a sárga sávon a Hódos-éri vadászház csaholó ebei lassították le száguldásunkat.

2 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Újabb kitérő lehetőség a páratlan Cuha-szurdok, mely magas sziklafalaival és bővizű patakjával a hegység egyik leglátványosabb természeti látnivalója. Ha végig akarjuk járni a völgyet, akkor újabb hosszú órákkal számoljunk.

Az 1954 óta védett különleges erdőállomány Bakonyszentlászlóig terjed, és a zöld kereszt jelzésen plusz időt rászánva körbejárható.

Fenyőfő nyugati oldalán homokos földútra térve Bakonyszűcs, Bakonykoppány település kettőse érhető el. Az összefüggő erdőségtől mentes, füves puszta képe nem éppen a Bakony jellegzetessége. Az egykoron főként német nemzetiségek által lakott Veszprém megyei községek legfőbb látnivalói a katolikus templomaik. A főúton továbbtekerve nyugati oldaláról köszön vissza a Kőris-hegy nagy fehér gömbje.

A következő megálló Huszárokelőpuszta, a Hubertlaki tanösvény bejárata. A több állomásból álló útvonal a helyi fákat, élőlényeket mutatja be. Csúcspontja a bakonyi Gyilkos-tó, melyet mi az aszfalton tekerve értünk el.

3 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Az 1900-as években eredetileg vaditatónak hozták létre, és az Esterházyak birtokát gazdagította. A Gyilkos-tó szinonima erdélyi testvérével való hasonlóságra utal, a víztükröt megtörő, kiálló facsonkok jellegzetessé teszik.

4 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Természetesen az ilyen sejtelmes vidékekhez legenda is dukál, ami ebben az esetben az elkényeztetett Hubert herceg története. A szépen kialakított pihenőhely maradásra ösztönöz, de mivel volt még út előttünk, továbbindultunk. Ha a kísérő látnivalók sorát akarjuk tovább sorolni, akkor mindenképpen megemlítendő az Ugod feletti kilátó, mely oda-vissza kilenc kilométer letérő az aszfaltról.

Királykapu után, Pápavár alatt a piros sáv csatlakozott utunkhoz. A kék kereszteződésnél furcsa képződménybe ütközünk. A 2021-ben állított Napköveket az ősi szent helyek ihlették. A Stonehenge-re hajazó kőcsoport tájolásával fókuszált energia segít elmélyülni, lelkiségünkhöz kapcsolódni.

5 / 8

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Bakonybélhez közeledve a mészégetés foglalkozásának állít emléket az utolsó használójáról, Sekk Istvánról elnevezett égető. A Bakony hotel és Gerence fogadó háta mögött csatlakoztunk be a főútra, ahol Bakonybélre gurultunk vissza. Levezetésnek a bencés monostor parkja a legmegfelelőbb helyszín, mert megfáradt tagjaink mellett lelki feltöltődést is remélhetünk.