Barangolás a déli Vértes vadregényes peremvidékén
A Vértes déli nyúlványának tövében fekvő településekről indítható túrák más és más arcát mutatják meg a hegységnek. Csákberény felett völgyekkel tagolt hófehér dolomittengert találunk, melynek több pontjáról is bámulatos panorámát élvezhetünk.
Csákberény a Vértes Bakony felőli nyúlványa alatt, a Móri-árok szomszédságában található község. Különleges elhelyezkedése révén látogatói élvezhetik a fekvéséből adódó változatosságot. Napsütötte, szelíd bortermő lankái és vadregényes hegyoldala különböző élményekkel szolgál. Végigsétálhatunk vagy kerékpározhatunk az Orondi szőlőhegy pincéi között, vagy éppen bakancsot húzva belevethetjük magunkat a sűrűbe.
A 2014 óta működő Merán Fülöp Vadászati Múzeum és a kialakított panoráma tanösvény újabb programlehetőséggel bővítette a Vértes repertoárját. Ezúttal is körtúrára igyekeztünk felfűzni a látnivalókat, de a kilátópontok sokasága miatt több kitérőre „kényszerültünk”. Szándékosan nem a kijelölt turistautakra koncentráltunk, a régió érintetlen belsejét akartuk jobban megismerni. Egy megbízható applikáció segítségével egészen különleges látnivalókra lelhetünk.
A temetőt jobb oldalról határoló utcán (Bajcsy-Zsilinszky utca), a népszerű Meszes-völgytől keletre kezdtük meg a kapaszkodót. A Szentegyházi-hegy déli oldalában jellegtelen erdő fái között gyalogoltunk fölfelé. Pár száz méter emelkedő után nyugat felé már élvezhetjük is a kilátást, de mivel ez még csak a beetetés, ne is időzzünk túl sokáig. A Keskeny-hegy gerincének látványánál sokkal szebbek vártak még ránk.
Hamarosan újabb csoda tárult elénk, az Ugró-völgy fölötti kopár mészkősziklák feltűnően hívják fel magukra az átellenben szemlélők figyelmét. Három pontról is hasonló látványban lehet részünk. Tovább sétálva jelöletlen, jól járható utunkról mindkét irányban látnivalók következnek. Bal kéz felé, déli irányban kicsivel hosszabb kitérő vezet a Pakodi-pihenőhöz. A navigáció pont ezeknek a kincseknek a megtalálásához ad segítséget, főleg, ha nem a jelölt irányból tervezzük a megközelítést.
Már a ledőlt magaslesnél is páratlan a panoráma az előttünk fekvő Hamuhordóra, de ne elégedjünk meg evvel, hullámvasutazzunk tovább a pihenő csúcsára. Alattunk a Meszes-völgy, szemben pedig a Varga-hegy ferde sziklagerince látható. A füves dombtetőn 2022-ben állítottak a helyi túrázók egy mívesen faragott pihenőpadot, egy kopjafa pedig Pakodi-pihenő táblával irányítja útba az erre járót. Visszatérve eredeti ösvényünkre, jobb kéz felől keressük az újabb kitérőt. A Szappanos-völgy fölé kinyúló hegyperem sziklavidéke a Ráró-kő része, melyet egy kezdetleges fakereszt koronáz.
Túraútvonalunk érdekessége, hogy majdnem minden kilátópontot megmutat a másik oldalról is, így ez a kopasz, keresztes kiszögellés is visszaköszönt később. Ezt a célt követve leereszkedtünk az alattunk kanyargó, zöld kereszttel jelzett völgybe, melyből a Szarvas-förtés-völgyön keresztül kapaszkodtunk vissza. A Ráró-kővel szemközti kilátópont impozáns kitekintést enged a már bejárt szakaszokra.
Útvonalunk egyik legszebb állomásán érdemes elidőzni picit, időzítsük ekkorra a csúcscsokit.
Az úgynevezett Szarvas-förtésnél járjunk nesztelenül, az etetőnél könnyen megpillanthatunk egy erdei vadat.
A Rezsővár sziklát tűztük ki következő célnak, ezért nyugat felé vettük az irányt. A fák közötti, érdekes sziklaalakzat nevéhez több történet is köthető, bár számomra nem vált világossá, hogy az egykori Rezsővári vadászház és a látható kőtömb miként kapcsolódik. Visszaverekedtük magunkat az eredeti utunkra, fő, hogy a Kilenc-nővér-gerincet semmiképpen ne szalasszuk el. A folyamatosan használt navigáció itt is jó szolgálatot tett, mert az alig látható, benőtt csapásokon csak ennek segítségével tudtunk tájékozódni. A lejtős, füves teraszról itt is körbe be lehet azonosítani az eddigi, vagy elkövetkező útvonalunkat. A Varga-hegy jellegzetes sziklaoldala, a ledőlt vadászlesről felismerhető Hamuhordó vagy a Pakodi-pihenő padja jó támpontot jelentenek.
A térképen nyeregként jelölt csomópontnál végleg elhagytuk az eddig ívben kanyarodó fő csapásunkat. Délkelet felé a Csete-völgyön át gyalogolva találtunk rá a Varga-hegyre vezető ösvényre. Egy idő után mellénk szegődött a panorámatúra jelzése, ami rávezetett az észak felé panorámás sziklagerincre. A rövidke, 4,6 kilométeres tanösvény a vadászati múzeumtól indul, és több kilátópontot is felsorakoztat. Nyolc ismertetőtáblája hasznos információval szolgál az itt fellelhető növényzet változatosságáról vagy éppen a domborzatról, talaj iszonyokról. Az északi letörés széléig vezető, morzsalékony dolomitút a Kőkapu-völgy fölé nyúlik.
A tanösvény legszebb természeti látnivalója páratlan panorámát kínál, a tájékozódást pedig térkép segíti. A tanösvény vonalvezetését elhagyva, a Rajka-völgy, Öregsomos-völgy vadregényes, járatlan útvonalán ereszkedtünk, majd kapaszkodtunk vissza Kopasz-domb, Kopasz-hegy kombójára. A csekély magasságú kiemelkedés fennsíkja és a környező síkvidék között akkora a kontraszt, hogy a panoráma még a sasbércekét is lepipálja.
Friss bulvárhír szerint a különleges tájképű vidék a filmeseket is többször megihlette már, állítólag mostanság egy új sci-fi helyszínéül is választották.
Körbetekintve egészen különleges látvány a végeláthatatlan kopár-ligetes fennsík és az alatta elterülő szántók, kiskertek egysége. Egy darabig a háromszög jelzést követve terveztük a visszautat, de kihasználva a navigáció adta tájékozódási biztonságot, hideg frissítő reményében az Ezerjó borút felé söntöltünk. Sajnos nyitott pincét nem találtunk, így elcsigázva gyalogoltunk vissza Csákberénybe. A jól ismert, hegybe fúródó metrószerelvényről készített fotóval búcsúztunk a vértesi kalandtól.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább