Hazánkban kevés olyan festői sziklavidék van, mint a Séd által vágott 60-80 méter mély völgy Veszprémben. A kis patak Herend határában ered, és kalandos út után érkezik meg Veszprém határába. Ott útját állja egy hatalmas dolomitfennsík. Ennek szikláit évezredek-milliók alatt tudja átvágni, közben festői kanyarulatokat képez, a kitörést keresve. Legvadregényesebb kanyarulatát a Várhegy alatt alakította ki, eddig északnak folyik, majd megkerülve azt délnek folytatja az útját. Madártávlatból egy „öböl” képe tárul elénk Várhegyestől, Szent Benedek-hegyestől.

Cholnoky Jenő jeles veszprémi geológus így ír a Séd-völgyéről: „A Csatár-hegy elől jövő folyó elhagyja a nagy devecseri törést, délkeletnek fordul, és elfolyik a Rahonczi-major alatt, aztán Csatárnál felveszi a délről jövő Tekeres-völgyet, elfut a Sashegy nevű fennsík-nyulvány lábánál délkeleti irányban. Csak a városi malomnál fordul északnak, s fél kilométer után keletre fordulva bejut az Apáca-völgybe".

8 / 8

Fotó: Soós Margit

A folyóra a völgyben kb. 15 vízimalom épült, a legrégebbit 1037-ben Gizella királyné adományozta a bakonybéli szerzeteseknek. Az ipari forradalommal leáldozott a vízhajtású malmoknak, ennek ellenére még a II. v. h. alatt is 11 működött Veszprémben. Az államosításukat követően a 60-as években állították le őket végleg. Többségük lebontásra került, némelyikükben vendéglő üzemel, vagy egyéb funkciókat látnak el.

A szocializmus alatti virágzást követően majd 40 évig Csipkerózsika álmát aludta a völgy, majd 2009-10-ben egy projekt keretében az önkormányzat rehabilitálta a környéket, mely így újra visszanyerte régi varázsát.

A völgyi sétánkat a keleti végen a Gulya-domb lábánál eredő Laczkó Dezső-forrásnál kezdjük. A piarista házfőnökről, a veszprémi múzeum geológus alapítójáról elnevezett forrás foglalatát 1935-ben a Veszprémi Megyei Természetbarát Szövetség állíttatta. Visszatérve a völgy nyugati bejáratához, pattanjunk fel a Kiskuti Csárdánál induló kisvonatra, és induljunk el felfedezni Veszprémvölgyet. Ma ez az utazás sajnos csak képzeletben tehető meg, mivel ez a keskeny nyomtávú vasút is sok társához hasonlóan az enyészeté lett.

2 / 8

Fotó: Soós Margit

A kisvasút 1961 május elsején indult, építése társadalmi munkában zajlott. A pálya a csárdától az állatkertig tartott, egyik irányba húzta, a másikba tolta az MD40-es mozdony a szerelvényt. Négy megálló volt az 1 km-es nyomvonalon: Vidámpark, Csónakázótó, Úttörő-kemping, Állatkert. Sajátossága volt, hogy gyermekek adták a szolgálatot, így Úttörő Vasútként ismerték működése alatt.

Kapcsolódó cikkek

Pihenő Veszprémfajsz dísze fölött

Tovább

Egy parabolikus hiperboloid acélszerkezetből nézhetünk le Veszprémre

Tovább

1962-ben elkészült egy 185 m hosszú sziklába fúrt alagút, mely tovább emelte a vasutazás varázsát. Sajnos az állagmegóvással keveset törődtek, leamortizálódott, ráadásul a fenntartásra szánt források is csökkentek. Töretlen népszerűsége ellenére a vasutat 1971-ben felszámolták. Berendezéseit sínestől elhordták, a mozdonyok, szerelvények elkallódtak volna, ha egy balatonfűzfői lelkes rajongó nem menti meg őket.

2018-ban a mozdonyt visszavitték Veszprémbe, hozzáfogtak a felújításához. A tervek szerint a völgyben állították volna fel 2020-ban, de erre még nem került sor. Ma az egykori vasút dicsőségére a Csonakázótó megálló fennmaradt épülete és a lezárt alagút bejárai emlékeztetnek csak. A Csónakázótónál leszálltunk, és a Sóhajok-hídján átsétáltunk a vidámparkba, persze ezt is csak képzeletben. Itt kell megemlíteni, hogy a tó és a híd fontos díszlete volt Szinetár Miklós 1971-ben készített Csárdáskirálynő című filmjének.

1 / 8

Fotó: Soós Margit

Az 1956-ot követő vérzivataros esztendőkben a konszolidáció jegyében a „panem et circenses” ősi elve alapján merült fel a városatyákban, hogy állatkert és vidámpark létesítésével járjanak a dolgozó nép kedvébe.1958-ban az állatkert, majd 1961 május elsején a vidámpark nyitotta meg a kapuit. Persze itt nem egy fővárosi méretű „angolparkra” kell gondolni. A kis területen csónakázótó, mini óriáskerék, rakéta- és hajóhinta, illetve egyéb apróbb játékok várták a látogatókat.

A szebb napokra az egykori főbejárat jellegzetes bástyákkal szépen rendbe tett főbejárata és a retró édességárusok emlékeztetnek csak. Ez utóbbiaknál olyan egykor népszerű, ma már feledésbe merülő nyalánkságokat lehet kapni, mint a bocskorszíj, a mézeskalács szív, a kakasos nyalóka, a krumplicukor és a „dörögméz" (Dörrög Zultán után szabadon).

3 / 8

Fotó: Soós Margit

Cukorkavásárlás után Veszprém legrégebbi épületegyütteséhez érkezünk, a veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romjaihoz. A legkorábbi magyarországi zárdát Szent István alapította 1018-ban fia, Szent Imre királyfi bizánci feleségének kíséretében érkező bazilissza nővérek számára. Veszprém Szent István uralkodását követően évszázadokig a királynék városa volt, a veszprémi püspök pedig a mindenkori királyné gyóntatója és koronázó főpapja is. Gizella, István felesége 1018-tól gyakran tartózkodott Veszprémben, így esett, hogy a szálláshelye közvetlen közelébe építették jövendőbeli menyének a monostort. Az apácazárdában több üldözött női rokon is menedéket talált, köztük Judit, Bátor Boleszló lengyel herceg felesége és gyermeke, Bezprim herceg. A herceg később a vár ispánja lett, róla nevezték el a várost.

A legenda szerint az itt élő nővérek készítették azt a miseruhát, melyből később a magyar koronázási palástot kialakították. Az idők változásával, IV. Béla parancsára a görög ortodox apácákat a klastromban ciszterci apácák váltották fel. Ők a török hódoltságig éltek itt, majd 1543-ban kincseikkel, irataikkal Körmendre menekültek. Ekkortól a rendház pusztulásnak indul, a romokat 1627-ben II. József a győri jezsuitáknak adományozza.

4 / 8

Fotó: Soós Margit

A jezsuita templom építését a rend hálájának jeléül 1734-ben határozza. A tervezés 1740-ig tart, ekkor látnak neki az építkezésnek, amelyet azonban sosem fejeztek be, mert 1773-ban a rendet II. József feloszlatja. Okiratok tanúskodnak róla, hogy a templomban sosem miséztek, soha nem volt felszentelve. Az 1770-es években az épületet részben visszabontották, az anyagokat környékbeli templomok építéséhez hordták el. Ezért a templom 1960-ig puszta falakkal csúfította a környéket, ekkor az Országos Műemléki Felügyelőség befedette, nyílászárókat épített be.

A romokat először 1938-ban a Szent István év (ekkor volt a Szent István Vándorlás is, mely az OKT elődjének tekinthető) alkalmából Rhé Gyula kutatta. 1998-tól átfogó kutatások, konzerválások folytak a romoknál. Ekkor készült el véglegesen a templom is. 2009-től újítják meg a kolostor romjait, alakítják mai formára a templomot, mely azóta újra látogatható rendezvényhelyszín és ökomenikus zarándokhely.

5 / 8

Fotó: Soós Margit

A romoktól visszasétálunk a Séd-partjára és a Rovaniemi lépcsőn meghódítjuk a Gulya-dombot. A Veszprém finn testvérvárosáról elnevezett lépcső hossza 110 méter, szintkülönbsége 30 méter. Ahhoz, hogy feljussunk a tetejére, 189 lépcsőfokot kell megmásznunk, ami igazi szívdobogtató mutatvány is egyben. A lépcsősort a Verga Zrt. építette, 2013-ban adták át.

Rovaniemi az északi sarkkörön fekszik, területét tekintve Európa legnagyobb városa (8017 km2). Itt található az Európai Unió legészakibb egyeteme, sőt, ide kell zarándokolnunk ha találkozni szeretnénk Joulupukkival, az igazi Mikulással.

A lépcsősor végén 2019 nyaráig a Gulya-dombi kis kilátó egyszintes, faszerkezetű épületéhez értünk. Ekkor a messzelátót a tartószerkezet károsodása végett a tulajdonos a Verga Zrt lebontotta, esetleges pótlásáról később várható döntés.

Kapcsolódó cikkek

Új tanösvénnyel és kilátóval gazdagodott Veszprém

Tovább

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Tovább

A Gulya-domb a Déli-Bakonyhoz tartozik, legmagasabb pontja 276 m. A parkerdő a múlt század 20-as éveiben még legelőként funkcionált, aztán az állattenyésztés visszaszorulásával fokozatosan alakította ki az állami erdészet a mai parkerdőt. A 77 hektáros területen tanösvények, sportpályák, játszóterek, futó-, szánkó-, torna-, lovagló-, kerékpár-, kutyafuttató pályák várják a nagyérdeműt. A hely méltán örvend a veszprémiek körében nagy népszerűségnek, hisz kevés város büszkélkedhet azzal, hogy a központjában egy ilyen csodás, természetközeli helyszín található.

7 / 8

Fotó: Soós Margit

A Gulya-dombi nagy kilátó több emeletes faszerkezetű épületét 2015-ben állagromlás miatt le kellett bontani. Ezután a Verga Zrt. a helyére teljes üzemi előgyártással egy horganyzott acélból készült kilátót épített. Elkészítése gyártással, szereléssel mindössze 4 hónapot vett igénybe. Az alapköre 8 m, hetedik, kilátószintje 17, 5 m, a tető 20 m, legmagasabb pontja pedig 22 m. Kilátószintjéről csodás látkép tárul elénk a városról, a Bakony vonulatairól. Hidegfront utáni tiszta légkörben azonban távoli célpontok is szemünk elé kerülhetnek.

A kilátó fő érdekessége, egyedisége az alakjában keresendő. Algebrai értelemben egyköpenyű forgáshiperboloid másodrendű forgásfelület. A hiperboloid alapszabálya, hogy a térben az egymás mögött lévő egyenesek és pontok sokaságából görbét képez, a hiányzó pontokat elménk követve a szabályt kiegészíti, és a térgörbét valóságnak láttatja.

6 / 8

Fotó: Soós Margit

A kilátót Gizella bajor hercegnőről nevezték el. A fiatal hercegkisasszony kolostori életre készült, de amikor megkérték a kezét István számára, némi habozást követően mégis igent mondott és 996-ban kötött frigyet Géza fejedelem fiával. Az új hazájában férjével egyetemben fő mozgatórugói lettek a kereszténység és a nyugati kultúra elterjedésének. Városa Veszprém volt, miután férjétől ajándékba kapta. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Nevéhez fűződik a veszprémi székesegyház építtetése is. A krónikák a királyné szelídségét, jótékonyságát, elmélyült vallásosságát magasztalják, megemlékeznek irgalmas szívéről. Fia, majd férje halálát követően méltatlan és igazságtalan bánásmódban részesült, de ezt is alázattal tűrte. Végül kíséretével együtt visszatért szülőföldjére, Passauban telepedett le. Belépett a bencés nővérek zárdájába, itt halt meg a kolostor apátnőjeként 1059-ben.

Visszatérve a Séd partjára tartsunk egy kis pihenőt, üljünk be egy teraszra egy gőzölgő ristrettora, és egy hűsítővel oltsuk szomjunkat (már amikor lehet), vagy egyszerűen csak egy padon fújjuk ki magunkat.