Barangolás Péliföldszentkereszt környékén
A Gerecse-hegység leegyszerűsítve kibillent rögök, sasbércek és kisebb-nagyobb medencék halmaza. A leglátványosabb sasbérc a majd a Dunáig kifutó sziklafalával a Bajóti-Öreg-kő. Ide kirándulunk, az északkeleti Gerecse bájos, romantikus vidékére Péliföldszentkeresztről. Oda, „ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik”.
Péliföldszentkereszt. Tehát szent hely. Igen, több értelemben is. Történelmileg Péliföldszentkereszten született a magyar szaléziak rendje. Az ősi zarándokhely barokk kegytemplomát és kolostorépületét 1913-ban ajánlotta fel Csernoch János hercegprímás Don Bosco Szalézi Társaságának magyarországi központként. A rend gyorsan fejlődött, hamarosan kinőtte a régi falakat. 1932 körül építették a manzárdos Don Bosco házat, ahol szalézi teológiai főiskola működött. A tágas zarándokház a kolostortól nyugatra 1943-ban épült, ma ifjúsági központ. 1950-ben az egész épületegyüttes az állam tulajdonába került és csak 1992-ben kapta vissza a rend.
A Péliföldszentekerszt barokk kegytemplom még felújítás előtti állapotban
Folyamatos felújítások, állandó korszerűsítések teszik ezt a helyet még vonzóbbá, otthonosabbá. Mindhárom épület egész évben nyitva áll az idelátogató vendégek előtt. A „magyar szalézi bölcső” ma reneszánszát éli. A szaléziak dinamikus ifjúsági munkát és állandó programokat összpontosítottak ide.
Péliföldszentkereszt a szaléziak „szellemi erőműve” – elsősorban a lelki töltekezés és a továbbképzés helye. Egyedülálló hangulatának, a város zajától távoli, csodálatos környezetének és a szalézi szerzetesek jelenlétének napjainkban is nagy vonzereje van.
Jelen időben pedig új eszme vert gyökeret Péliföldszentkereszten, a teremtésvédelem, természetvédelem. Ennek erős bástyája a nemrég átadott Gerecse Natúrpark Látogatóközpont, ahol büfé, konferenciaterem és kiállítás várja a látogatókat. „Már megint egy kiállítás!” – hallom. De nem, ez több, mint kiállítás, inkább egy kiáltás természeti környezetünk, s így az ember megmentéséért. Részben szakrális megközelítéssel, részben a Gerecse természeti értékeinek bemutatásával szól hozzánk, értelmes-érzelmes üzenetek révén. A rövid, de tartalmas installációk megtekintése túra előtt és után is segít a környék szépségeinek, értékeinek befogadásában, megbecsülésében.
Gerecse Natúrpark Látogatóközpont
De szent hely a természetjárók számára is: itt halad az Országos Kéktúra Pusztamarót–Mogyorósbánya közötti szakasza, az E4-es Európai Hosszútávú Vándorút, és a Mária út egy szakasza is. Tehát túrára fel!
Semmiképpen ne hagyjuk ki a szalézi rend gondozta szent hely felderítését, üzenetének befogadását! Az Országos Kék mentén vár ránk a templom és a rendház, a Don Bosco ház, az ifjúsági ház, a kálvária, a Lourdes-i barlang és a Szent-kút.
Szent-kút
Rövid, de jó tájékozódási képességet igénylő séta délkeleti irányba a Berényvár felderítése. Régi, legendás földvár egy erdős kúpon. A tetején jutalomként vár a Várak a Gerecsében túramozgalom ellenőrzőpontja, és néhány rejtélyes földkupac, árok.
Az OKT nyugatnak tartva megmássza a Domonkos-hegyet, elhalad a Büdös-lyuk barlang mellett, ahol ritka denevérek tanyáznak, s a Bajót-Bajna utat keresztezve tovább halad a Központi-Gerecse, a rejtélyes Pusztamarót, majd Tardosbánya felé.
Az OKT-n észak-északnyugatnak indulva jó ideig a Szentkúti-tanösvény is követ minket. Először a Lourdes-i barlangnál és a Szent-kútnál érdemes feltétlenül megállni. Innen egy meredek löszszurdokban haladunk felfelé egy hatalmas mező széléig: itt pillantjuk meg utunkon először az innen szolid dombnak tűnő Bajóti Öreg-követ.
Öreg-kő
E ponton keletre törik az út, majd pár tíz méter után újra a Duna felé fordulunk. Jobbról egy hatalmas birtok kerítése kísér minket majdnem az erdő aljáig. Egy rövid meredély, és már fordulunk is be az erdőbe. A gizgazos gyepek után üdítő látvány a fajgazdag tölgyes, de az út meredeksége már kevésbé. Az Öreg-kő meredek fala először az egykori felhagyott bányaudvarból látszik, majd egyre többet mutat magából, már ha a lombok engedik.
A turistapihenőnél, ahova a Bajótról jövő kék barlang jelzésű út is beköt, érdemes egyet szusszanni, mert innen igencsak meredek kaptató következik. Egy kicsit hasonlít a csókakői a sziklamászó iskola felmenetéhez, csak jóval hosszabb. De megéri! A váltakozó minőségű lépcsősoron először egy rövid kitérőre a Bajóti I. sz. zsomboly hívogat. Tovább a Baics-barlang bivakolásra is alkalmas ürege vár, majd a nagy látványosság következik, a Jankovics-barlang.
Baics-barlang
Az egykori bányászat rombolása miatt már csak árnyéka egykori önmagának, de így csonkán is fenséges és romantikus látvány.
A barlang hatalmas bejárati termének teteje gyűrű alakban felszakadt, s így ma egy égbe nyíló kerek ablak díszlik a sziklaterem tetején. Ha erre járt volna Jókai, biztosan egy szép, kalandos, romantikus regényt írt volna a ritka természeti látvány hatására.
A felűről bezúduló fény óránként más-más káprázatos díszletet varázsol elénk, tehát érdemes a visszaindulás előtt pihenni, elmerengeni egy kicsit itt. (A barlang rövid oldaljáratainak bejárásához már világítóeszköz és némi figyelem is kell.)
Jankovich-barlang
Visszatérve a pihenőhöz a kék sávon egykori bányászvárosok, Tokod és tovább Dorog felé túrázhatunk. A rövid kék barlang jelzésen Bajótra is lesétálhatunk, ahol a 13. századi kis templomot érdemes megcsodálni, amely több korszakot őriz: a román kori tornyot és templomhajót, egy gótikus oldalajtót és a barokkos templombelsőt.
Az előző két útból észak felé a zöld sávra csatlakozva Nyergesújfalu városban fejezhetjük be túránkat a Gerecse szépséges északkeleti szegletét megismerve.
Teljesítménytúrázás kutyával
Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ TovábbÖrményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább