Tóni bácsi kunyhójától visszaereszkedve az ösvényre már jelentősen megváltozott annak vonalvezetése. Folyamatosan emelkedett, néhol sziklák alatt kanyargott, több helyen kitett meredek oldalakon. Nem árt vigyázni, figyelni, hova lépünk. Az ilyen helyekre érzékeny tériszonyosoknak kimondottan kellemetlen élmény lehet. Érdekes nekem is erős fóbiám van, de ezek a helyek nem zavarnak, nekem a nyílt kilátókkal szokott meggyűlni a bajom.

2 / 10

Fotó: Soós Margit

Egyre több tiszafa került látóterünkbe, itt már csak andalogtunk, csodáltuk ezeket a több száz éves fákat, melyek mérete egyáltalán nem árulkodik korukról. Lassan, de biztosan értük el a tanösvény talán legszebb helyét, egy kereszteződést, ahol a tanösvény elkezd leereszkedni a hegyről. Itt láttuk a legtöbb és legszebb formájú ördögfát. (A tiszafa népi elnevezései, mint az ördögfa vagy a halálfa, a növény régóta ismert mérgező voltára utalnak.)

Mi nem indultunk el lefelé, hisz még nem értünk fel a csúcsra, azt meg ugye illik. Újból elkezdtek ritkulni a halálfák, kerítés riglizés következett, majd egy rövid, de fickós emelkedő végén, medvehagymamező között jutottunk fel a csúcsra, melyet a Dr. Májer Antal-kilátó koronáz meg.

Kapcsolódó cikkek

Fedezd fel a Déli-Bakony sokszínű vidékét

Tovább

A misztikus Burok-völgy, ahol megállt az idő

Tovább

A VERGA Zrt. beruházásában készült messzelátót 2015-ben adták át, magassága 22,15 m. Kilátószintje 17,5 m magasan található, ahonnan csodás 360°-os körpanorámában gyönyörködhetünk. Lábunk alatt Veszprém, Márkó a völgyhíddal, Bánd, Herend. Karnyújtásnyira a Magas- és Déli-Bakony csúcsai: Papod, Kőris-hegy, Kab-hegy, a Hajagok és sok-sok társuk. Dél felé aztán kibontakozik Felsőőrs, Alsóőrs és utána a kéken csillogó Balaton. Hidegfront utáni tiszta időben Észak-Somogy dombjai is integetnek, talán még a mecseki Misina-tetőn lévő tévétornyot is megpillanthatjuk. Ugyanez a helyzet északnak, ahol a Schneeberg havas csúcsa is feltűnhet egy-egy alkalommal.

3 / 10

Fotó: Soós Margit

Mivel csúcsforgalom volt a kilátóban, ezért lehuppantunk az első útba eső padra, pótoltuk energiaszükségleteinket, betoltuk a szokásos csúcscsokit, és máris megfogyatkozott a nép fent. Uzsgyi, nekivágtunk a hét szintnek, mondanom sem kell, én csak az ötödikig jutottam, ekkor beköszönt társam, a majré. Körbenéztem még erről a szintről, majd magára hagytam kedvesem, hadd törjön magasabbra, majd elmeséli, mit látott fent. Ha nem, akkor megnézem a képeket. Csináltunk egy ellenképet, ő a tetőn, én a földön.

4 / 10

Fotó: Soós Margit

Gyönyörködés után ereszkedésbe kezdtünk, de most a kapuig a kerítés mellett szálltunk alá. Nem kellett volna. A meredekség mellett nehezen is volt járható az út a rengeteg kisebb-nagyobb kövön. A kereszteződéstől nagyon fenséges szakaszon jutottunk egyre lejjebb, bár ennek az etapnak jó pár helye még kitettebb, még meredekebb volt, mint felfele. Viszont sokkal változatosabb, szebb volt, és talán a halálfa is nagyobb számban volt jelen.

Szerpentinezve halad az ösvény, de nagyon lassan jutunk csak lejjebb/feljebb. Igazi csúcsforgalom volt, nem győztünk félreállni egymás elől, a gyakorlottabbak tudták, hogy a lefele igyekvőnek van elsőbbsége, de volt, mikor nekünk kellett kioldalaznunk a meredek szélére.

Leértünk, kireteszeltük magunkat, átkeltünk újra a patakokon, elővettük kényelmes énünket, és autóval hajtattunk át következő helyszínünkre, a Csatár-hegyre. A 375 m magas Csatár-hegy dolomitszerkezetű, Veszprémtől 6 km-re található. A hagyományok szerint egykor pajzskészítő iparosok lakhatták a helyet, a középkorban őket csatárnak, vagy csitárnak nevezték, innét eredhet a településrész neve is. A Veszprémhez tartozó szőlőhegy a múltban üdülőterületként funkcionált a tehetősebb veszprémiek körében, ma hétvégi és hobbi telkek útvesztőjében bolyonghatunk itt.

5 / 10

Fotó: Soós Margit

Legendák szerint István, az ifjú fejedelem a pogányság elleni küzdelemben a hegy alatti fennsíkon mért döntő vereséget ellenlábasára, Koppány vezérre, ki a közelben lévő somogyi szálláshelyéről kerekedett fel, hogy elfoglalja Veszprémet, a korabeli kereszténység magyar központját. 997-ben István a Szent Kereszt hitében harcolva nyerte meg addigi legjelentősebb csatáját, melynek végén felnégyeltette a lázadó Koppányt. A siker egyben lehetővé tette István életművének a magyar egyház és a királyság szervezésének a megkezdését, a veszprémi püspökség megalapítását.

6 / 10

Fotó: Soós Margit

Az autót a hegy aljában lévő réti keresztként hívott feszületnél hagytuk, ahonnét a piros sávon kapaszkodtunk fel a kápolnáig, majd a piros háromszögre váltottunk, és csúcstámadásba kezdtünk. Mikor felértünk a csúcsra, földbe gyökerezett a lábunk. Amit kerestünk, nem volt ott, csak a tartószerkezete meredezett a hányatott sorsú kilátónak. Nagyon fentük rá a fogunk. Mindegy, a kopár tetőről így is szép kilátás tárult elénk Veszprémről és a Magas-Bakonyról.

A Cholnoky-kilátó 3 szintes és 12 méter magas, kilátószintje mintegy 10 méteren volt található. A valamivel alacsonyabb kilátót eredetileg 1972-ben építették, az idő vasfoga eljárt fölötte, de nem volt elég az állagromlás, vandál kezek 2003 nyarán felgyújtották, és porig égett. Azonban társadalmi összefogással 2003 decemberére újjáépítették, majd 2017-ben felújítottak. Tavaly nyárról még találni beszámolókat a kilátóról, utána semmi. A helyszínen csak a tartószerkezet látható, infó nem. Itthon hosszas kutakodás után bukkantam egy cikkre, melyből felrémlik a sorsa. Tavaly ősszel egy helyszíni ellenőrzés kiderítette, hogy a faszerkezet állapota jelentősen megromlott, veszélyessé vált. Ezért decemberben az erdészet lebontotta. Jó hír, hogy a következő kilátó tervezése már megkezdődött, az új messzelátó fémszerkezetű lesz. Elkészültéről még semmit nem lehet tudni.

7 / 10

Fotó: Soós Margit

Terveztük még megkeresni a Csatár-hegyi-barlang bejáratát, de leereszkedve a hegytetőről, és megkeresve a piros barlang jeleket, melyek egyszer csak eltűntek, még a modern technika sem segített megtalálni. Azért a legendáját felelevenítem. A hegyen 1960 május elején az egyik helyi gazda, Happ József tehene alatt beszakadt a föld, és a helyén egy lyuk keletkezett. A derék gazda segítőkkel kitágította, és egy 7 méter mély üreget találtak. Napokkal később veszprémi barlangászok tártak fel kisebb részeket. Ezután majdnem betemették helyi erők, de 1991-ben újra barlangászok érkeztek, és megkezdődött a barlang kitakarítása, feltárása. Jelenleg a barlang feltárt hossza 50 m, mélysége 12 m. A barlang kőzetében egyedülálló ősmaradványt is találtak, a csigakövület a Purpuroidea csatarhegyensis nevet kapta. A barlang bejárata magánterületen található, csak a nemzetipark-igazgatóság engedélyével, vezetővel látogatható.

8 / 10

Fotó: Soós Margit

Sikertelen barlangkeresés után az ördög nyomába eredtünk, leereszkedve a réti kereszthez a kies mészköves fennsíkon céloztuk meg a piros sávon az Ördögrágta-követ, más néven az Ördög-sziklát, amely a Tekeres-völgy bejáratánál lévő sziklakibúvás.

Az „ördögrágta” megnevezést a dolomitszikla letöredezett, éles szélű peremeinek és bevágódott hasadékainak, szaggatott felszínének köszönheti.

9 / 10

Fotó: Soós Margit

Mintha csak maga a patás járt volna erre, és tört-zúzott volna rosszkedvében. Azonban a valóság máshol keresendő. A dolomit jellemzője, hogy éles szélű, kemény darabokra töredezik, majd törmelékké aprózódik, és a fennsíkok szabadon álló peremeinek a természeti erők hatására történő lepusztulása során változatos, meredek, sokszor függőleges falú formákat képez. A képződmény tetején jól megfigyelhetőek a víz oldásos nyomai.

10 / 10

Fotó: Soós Margit

A vadregényes területen kalandos perceket tölthetünk, de mivel az ördög nem alszik, jó figyelni, rengeteg veszély leselkedhet ránk a látványos sziklákon való járkálás, mászás közben. Csapadékos időben egyáltalán nem ajánlott a terület látogatása. Mi is minél több változatos alakzatot igyekeztünk megmászni, persze csak fokozott figyelemmel, mert könnyen beárnyékolhatja egy rossz lépés ezt a felejthetetlen látogatást. Jó órát bolyongtunk, majd visszasétáltunk az autóhoz, és hazafelé vettük az irányt. Otthon már nem maradt más hátra, minthogy megkoronázzuk a napot, és egy üveg pezsgővel jutalmazzuk meg magunkat.

A túrabeszámoló első részét itt olvashatjátok.