Bejártuk a Déli-Bakony egyik legszebb útvonalát
Sétáltunk mesebeli tiszafák között, és a csodálatos panorámák sem maradtak el, megnéztünk egy rejtélyesen eltűnt kilátót, és a végén még maga az ördög is színre lépett, előbújt barlangjából. A Déli-Bakony páratlan vidékén barangoltunk.
Tóni bácsi kunyhójától visszaereszkedve az ösvényre már jelentősen megváltozott annak vonalvezetése. Folyamatosan emelkedett, néhol sziklák alatt kanyargott, több helyen kitett meredek oldalakon. Nem árt vigyázni, figyelni, hova lépünk. Az ilyen helyekre érzékeny tériszonyosoknak kimondottan kellemetlen élmény lehet. Érdekes nekem is erős fóbiám van, de ezek a helyek nem zavarnak, nekem a nyílt kilátókkal szokott meggyűlni a bajom.
Egyre több tiszafa került látóterünkbe, itt már csak andalogtunk, csodáltuk ezeket a több száz éves fákat, melyek mérete egyáltalán nem árulkodik korukról. Lassan, de biztosan értük el a tanösvény talán legszebb helyét, egy kereszteződést, ahol a tanösvény elkezd leereszkedni a hegyről. Itt láttuk a legtöbb és legszebb formájú ördögfát. (A tiszafa népi elnevezései, mint az ördögfa vagy a halálfa, a növény régóta ismert mérgező voltára utalnak.)
Mi nem indultunk el lefelé, hisz még nem értünk fel a csúcsra, azt meg ugye illik. Újból elkezdtek ritkulni a halálfák, kerítés riglizés következett, majd egy rövid, de fickós emelkedő végén, medvehagymamező között jutottunk fel a csúcsra, melyet a Dr. Májer Antal-kilátó koronáz meg.
A VERGA Zrt. beruházásában készült messzelátót 2015-ben adták át, magassága 22,15 m. Kilátószintje 17,5 m magasan található, ahonnan csodás 360°-os körpanorámában gyönyörködhetünk. Lábunk alatt Veszprém, Márkó a völgyhíddal, Bánd, Herend. Karnyújtásnyira a Magas- és Déli-Bakony csúcsai: Papod, Kőris-hegy, Kab-hegy, a Hajagok és sok-sok társuk. Dél felé aztán kibontakozik Felsőőrs, Alsóőrs és utána a kéken csillogó Balaton. Hidegfront utáni tiszta időben Észak-Somogy dombjai is integetnek, talán még a mecseki Misina-tetőn lévő tévétornyot is megpillanthatjuk. Ugyanez a helyzet északnak, ahol a Schneeberg havas csúcsa is feltűnhet egy-egy alkalommal.
Mivel csúcsforgalom volt a kilátóban, ezért lehuppantunk az első útba eső padra, pótoltuk energiaszükségleteinket, betoltuk a szokásos csúcscsokit, és máris megfogyatkozott a nép fent. Uzsgyi, nekivágtunk a hét szintnek, mondanom sem kell, én csak az ötödikig jutottam, ekkor beköszönt társam, a majré. Körbenéztem még erről a szintről, majd magára hagytam kedvesem, hadd törjön magasabbra, majd elmeséli, mit látott fent. Ha nem, akkor megnézem a képeket. Csináltunk egy ellenképet, ő a tetőn, én a földön.
Gyönyörködés után ereszkedésbe kezdtünk, de most a kapuig a kerítés mellett szálltunk alá. Nem kellett volna. A meredekség mellett nehezen is volt járható az út a rengeteg kisebb-nagyobb kövön. A kereszteződéstől nagyon fenséges szakaszon jutottunk egyre lejjebb, bár ennek az etapnak jó pár helye még kitettebb, még meredekebb volt, mint felfele. Viszont sokkal változatosabb, szebb volt, és talán a halálfa is nagyobb számban volt jelen.
Szerpentinezve halad az ösvény, de nagyon lassan jutunk csak lejjebb/feljebb. Igazi csúcsforgalom volt, nem győztünk félreállni egymás elől, a gyakorlottabbak tudták, hogy a lefele igyekvőnek van elsőbbsége, de volt, mikor nekünk kellett kioldalaznunk a meredek szélére.
Leértünk, kireteszeltük magunkat, átkeltünk újra a patakokon, elővettük kényelmes énünket, és autóval hajtattunk át következő helyszínünkre, a Csatár-hegyre. A 375 m magas Csatár-hegy dolomitszerkezetű, Veszprémtől 6 km-re található. A hagyományok szerint egykor pajzskészítő iparosok lakhatták a helyet, a középkorban őket csatárnak, vagy csitárnak nevezték, innét eredhet a településrész neve is. A Veszprémhez tartozó szőlőhegy a múltban üdülőterületként funkcionált a tehetősebb veszprémiek körében, ma hétvégi és hobbi telkek útvesztőjében bolyonghatunk itt.
Legendák szerint István, az ifjú fejedelem a pogányság elleni küzdelemben a hegy alatti fennsíkon mért döntő vereséget ellenlábasára, Koppány vezérre, ki a közelben lévő somogyi szálláshelyéről kerekedett fel, hogy elfoglalja Veszprémet, a korabeli kereszténység magyar központját. 997-ben István a Szent Kereszt hitében harcolva nyerte meg addigi legjelentősebb csatáját, melynek végén felnégyeltette a lázadó Koppányt. A siker egyben lehetővé tette István életművének a magyar egyház és a királyság szervezésének a megkezdését, a veszprémi püspökség megalapítását.
A Csatári-kápolna az egyik legrégebbi püspöki székhelynek, a veszpréminek a búcsújáró helye. A Szent Kereszt néven felszentelt kápolnát 1764-ben Fráter Hilarius remete kezdte építtetni, megáldására 1767-ben került sor. A remete az építkezés elkezdése előtt három évig gyűjtögette az alamizsnát, ebből finanszírozta a munkákat. A felszentelést követően a hívek zarándokhelyszínként tekintettek rá, és búcsújáró hely lett. A remete 1804-ben halt meg, földi maradványait a kápolna földjében helyezték el. A kápolna közelében található kis kápolnát Jung József és neje építtette 1900-ban. A Csatár-hegyi kápolna tavaszi búcsúja május 3., az őszi szeptember 14. 1888-ban XIII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett, ami örök időkre szól.
Az autót a hegy aljában lévő réti keresztként hívott feszületnél hagytuk, ahonnét a piros sávon kapaszkodtunk fel a kápolnáig, majd a piros háromszögre váltottunk, és csúcstámadásba kezdtünk. Mikor felértünk a csúcsra, földbe gyökerezett a lábunk. Amit kerestünk, nem volt ott, csak a tartószerkezete meredezett a hányatott sorsú kilátónak. Nagyon fentük rá a fogunk. Mindegy, a kopár tetőről így is szép kilátás tárult elénk Veszprémről és a Magas-Bakonyról.
A Cholnoky-kilátó 3 szintes és 12 méter magas, kilátószintje mintegy 10 méteren volt található. A valamivel alacsonyabb kilátót eredetileg 1972-ben építették, az idő vasfoga eljárt fölötte, de nem volt elég az állagromlás, vandál kezek 2003 nyarán felgyújtották, és porig égett. Azonban társadalmi összefogással 2003 decemberére újjáépítették, majd 2017-ben felújítottak. Tavaly nyárról még találni beszámolókat a kilátóról, utána semmi. A helyszínen csak a tartószerkezet látható, infó nem. Itthon hosszas kutakodás után bukkantam egy cikkre, melyből felrémlik a sorsa. Tavaly ősszel egy helyszíni ellenőrzés kiderítette, hogy a faszerkezet állapota jelentősen megromlott, veszélyessé vált. Ezért decemberben az erdészet lebontotta. Jó hír, hogy a következő kilátó tervezése már megkezdődött, az új messzelátó fémszerkezetű lesz. Elkészültéről még semmit nem lehet tudni.
A kilátót Cholnoky Jenő (1870-1950) veszprémi születésű földrajztudósról nevezték el, aki a Magyar Turista Egyesület elnöki tisztségét is betöltötte 1920–1946 között. Az egyik legnagyobb magyar geográfus kiváló író is volt, rengeteg nagy sikerű könyvet, cikket jelentetett meg hosszú pályafutása alatt. Kitartóan járta az országot, tartott érdekes előadásokat. Mesélt csodás, majd minden földrészen tett utazásairól. Nagyon lényeges vele kapcsolatban, hogy hazánkban először ő vetített színes diaképeket, melyeket saját fekete-fehér fotóiból állított elő. Természetjáró szemmel életének főbb eseményeit érdemes felemlíteni. Érettségi után bakancsot húzott és bebarangolta az Alpokat, majd az egyetemi évek alatt, egy nyári szünetben Erdélyt járta be gyalog. 1896-ban egyszemélyes expedícióra vállalkozott a hatalmas Kínában, másfél év alatt 6000 km-en koptatta bakancsai talpát. Később eljutott még a Spitzbergákra és Észak-Amerikába is, ahol az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig utazott, gyalogolt. Amerikai felfedezőútjára egy másik nagy utazó, Teleki Pál kísérte el. 2016-ban egy emlékkövet és emléktáblát avattak a Csatár-hegyen a tiszteletére.
Terveztük még megkeresni a Csatár-hegyi-barlang bejáratát, de leereszkedve a hegytetőről, és megkeresve a piros barlang jeleket, melyek egyszer csak eltűntek, még a modern technika sem segített megtalálni. Azért a legendáját felelevenítem. A hegyen 1960 május elején az egyik helyi gazda, Happ József tehene alatt beszakadt a föld, és a helyén egy lyuk keletkezett. A derék gazda segítőkkel kitágította, és egy 7 méter mély üreget találtak. Napokkal később veszprémi barlangászok tártak fel kisebb részeket. Ezután majdnem betemették helyi erők, de 1991-ben újra barlangászok érkeztek, és megkezdődött a barlang kitakarítása, feltárása. Jelenleg a barlang feltárt hossza 50 m, mélysége 12 m. A barlang kőzetében egyedülálló ősmaradványt is találtak, a csigakövület a Purpuroidea csatarhegyensis nevet kapta. A barlang bejárata magánterületen található, csak a nemzetipark-igazgatóság engedélyével, vezetővel látogatható.
Sikertelen barlangkeresés után az ördög nyomába eredtünk, leereszkedve a réti kereszthez a kies mészköves fennsíkon céloztuk meg a piros sávon az Ördögrágta-követ, más néven az Ördög-sziklát, amely a Tekeres-völgy bejáratánál lévő sziklakibúvás.
A sziklaképződményt már az 1200-as években is említik, mint Veszprém város határát, ma a város híres kirándulóhelye.
Az „ördögrágta” megnevezést a dolomitszikla letöredezett, éles szélű peremeinek és bevágódott hasadékainak, szaggatott felszínének köszönheti.
Mintha csak maga a patás járt volna erre, és tört-zúzott volna rosszkedvében. Azonban a valóság máshol keresendő. A dolomit jellemzője, hogy éles szélű, kemény darabokra töredezik, majd törmelékké aprózódik, és a fennsíkok szabadon álló peremeinek a természeti erők hatására történő lepusztulása során változatos, meredek, sokszor függőleges falú formákat képez. A képződmény tetején jól megfigyelhetőek a víz oldásos nyomai.
A vadregényes területen kalandos perceket tölthetünk, de mivel az ördög nem alszik, jó figyelni, rengeteg veszély leselkedhet ránk a látványos sziklákon való járkálás, mászás közben. Csapadékos időben egyáltalán nem ajánlott a terület látogatása. Mi is minél több változatos alakzatot igyekeztünk megmászni, persze csak fokozott figyelemmel, mert könnyen beárnyékolhatja egy rossz lépés ezt a felejthetetlen látogatást. Jó órát bolyongtunk, majd visszasétáltunk az autóhoz, és hazafelé vettük az irányt. Otthon már nem maradt más hátra, minthogy megkoronázzuk a napot, és egy üveg pezsgővel jutalmazzuk meg magunkat.
A túrabeszámoló első részét itt olvashatjátok.
szentgáli tiszafás / kirándulóhely / dr. majer antal-kilátó / déli-bakony / bakony / Csatár-hegy / Ördögrágta-kő
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma
2024.10.15.Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább
