Beszerzéstől a bevetésig – Így válassz téli hálózsákot!
Vannak, akik a durva mínuszok idején sem szeretnének lemondani a sátorozás vagy a szabad ég alatt éjszakázás nyújtotta örömökről, míg mások talán elképzelhetetlennek tartják, hogy a legzordabb időjárású hónapokban hálózsákba bújjanak. Pedig jó felszereléssel simán lehet dacolni a hideggel, de csak akkor, ha saját korlátainkkal is tisztában vagyunk.
Ha téli sátorozáshoz vagy bivakoláshoz keresünk megfelelő hálózsákot, valószínűleg jó ideje komolyabban is kacérkodunk a mínuszokban éjszakázás gondolatával, ha pedig csak a régi, de a kitartó nyüstöléstől elhasználódott darabot szeretnénk újra cserélni, akkor már azt is tudhatjuk, mire kell odafigyelni a vásárlásnál.
Most elsősorban a témával ismerkedőknek szeretnénk tanácsokat adni, de a tapasztaltabbak is nyugodtan olvasgassanak, elvégre ismétlés a tudás anyja. Legelső lépésként azt kell meghatároznunk, hogy mekkora zimankóban szeretnénk odakint aludni. Most nem egy kőbe vésett, egzakt hőmérsékleti értékre kell gondolni, hanem egy intervallumra, amely valós, lehetőleg sokéves mérések átlagaiból származik arra a területre és időszakra vonatkozóan, ahová és amikorra a szabadban éjszakázós kiruccanást tervezzük.
Fontos, hogy ne „kozmetikázzuk” ezeket a számokat – például abban reménykedve, hogy biztos kicsit melegebb lesz, a sátor úgyis hozzáad még tíz fokot a zsák komforttartományához, a társunk majd jól odakucorodik –, mert könnyen ráfázhatunk, ráadásul a szó szoros értelmében. Mindig a hálózsák komforthőmérsékletét (Comfort) tekintsük mérvadónak, ne a komforttartomány alsó határához (Lower Limit) és az extrém tartomány szélső értékéhez (Extreme) tartozó adatokat!
A felső határ (Upper Limit) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos férfi fokozott verejtékezés nélkül tud aludni úgy, hogy a kapucni nincs összehúzva, a cipzár nincs felhúzva, karjai pedig a zsákon kívül vannak. A komfort (Comfort) az a hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő kényelmes testtartásban jól alszik. Az alsó határ (Lower Limit) azt a hőmérsékleti értéket jelöli, amelynél egy átlagos férfi úgy tud végigaludni 8 órát felébredés nélkül, hogy összehúzódott pozíciót vesz fel a hálózsákban. Az extrém (Extreme) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy átlagos nő úgy képes túlélni hat órát, hogy nem hal meg hipotermia miatt, de fagyási sérüléseket szenvedhet. A szabvány szerint a férfi 173 cm magas, 73 kg-os, 25 éves, a nő 160 cm magas, 60 kg-os, 25 éves.
Ha ezzel megvagyunk, határozzuk meg, milyen belső hosszúságú hálózsákra van szükségünk: adjunk hozzá pár centimétert (a 4–8 cm az optimális) a testmagasságunkhoz, és meg is vagyunk. Hátravan még egy kardinális kérdés. Milyen legyen a töltet? Tömeg, térfogat és hőszigetelő képesség tekintetében még mindig a pehely tekinthető etalonnak, a szintetikus alternatívák azonban sokkal jobban tolerálják a nedvességet, illetve az említett tulajdonságok terén is csak egy hajszálnyival vannak lemaradva.
A pehely- és fedőtollak keverékével töltött outdoor termékeken feltüntetett háromjegyű számok (550, 600, 700, 750, 800, 850, 900) az alkalmazott szigetelőanyag térfogat-tömeg arányára, térkitöltő képességére utalnak. A méréseket meghatározott tömegű (rendszerint 1 uncia, azaz 28,3 g) keverékkel, laboratóriumi körülmények között, sztenderdizált eszközökkel végzik, és arra kíváncsiak, hogy mekkora térfogatúra „tágul” a szigetelőanyag. A korábban felsorolt számok a köbhüvelykben megadott térfogatértékekre utalnak. A nagyobb értékek jobb hőszigetelő képességről és jobb komprimálhatóságról, azaz összenyomhatóságról árulkodnak.
Olcsón könnyűt, meleget és kicsire összecsomagolhatót nem lehet vásárolni, úgyhogy amennyiben szűkös a büdzsé, kompromisszumot kell kötnünk. Ahhoz, hogy a terepen se érjen minket meglepetés, tartsunk be pár alapvető dolgot. Az évszaknak megfelelő hőszigetelő képességű derékaljjal egészítsük ki a hálózsákunkat. A zsákba ne bújjunk be túlöltözötten. A meleg kiszökését a cipzár felhúzásával és a kapucni összehúzásával hatékonyan meggátolhatjuk.
Szomjasan és éhesen ne térjünk nyugovóra. Ha minden kötél szakad, és érezzük, hogy minden óvintézkedés ellenére fázni fogunk, helyezzünk meleg vízzel töltött palackokat a hálózsák belsejébe, lehetőleg derekunk tájékára. Izolációs fóliával szintén sokat javíthatunk a helyzeten, ezért ezt se felejtsük otthon.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ TovábbMagával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ TovábbPiros vándorúton a Gerecsében
A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább