Pilisszentkereszt és „A mi kis falunk” környéke egyike azoknak a főváros közeli pilisi kirándulóhelyeknek, melyek jobb idő esetén hétvégenként szinte teljesen benépesülnek. A Két-bükkfa-nyereg legjobb parkolóhelyeit csak az időben érkezők foglalhatják el. Dobogókővel karöltve a három település triásza a legnépszerűbb túracélpontokkal büszkélkedhet. A Pilis-tető a családok közkedvelt kirándulóhelye is a könnyű megközelíthetőség miatt. A szintben vezetett zöld sáv vagy a kerékpározásra alkalmas és babakocsival is járható zöld háromszög aszfaltos útja megsokszorozza az idelátogatók számát.

1 / 7

A második világháborúban elesett katonák emlékműve

A zsúfoltságot elkerülendő, ezúttal kissé odébbtoltuk a kezdőpontunkat. A pilisszentléleki viadukt mellett, a faluból feltekergő, műutat keresztező piros sáv mentén indultunk neki. Az enyhén emelkedő ösvényen percek alatt elérhető a Pilis-nyereg pihenőpontja. Ha a fák takarásából a fejünk fölé is nézünk, akkor a Fekete-kő látványos sziklaletörését is megcsodálhatjuk. A Pilisben folyó II. világháborús harcokra és az elesett katonákra már eleink is gondoltak. 1953-ban, az életüket vesztett ukrán katonák emlékére avattak emlékművet, melyet a rendszerváltás után leromboltak. Az új építményt világháborús obeliszkké nevezték át.

Az árnyas tisztáson elhelyezett padok akkor is pihenőre csábítanak, ha még csak pár száz méter áll mögöttünk. Engedtünk a kísértésnek, és egy csoki erejéig időztünk. A Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi vándorlás” elnevezésű túramozgalma a Visegrádi-hegységet is bevonva a tájegység széleskörű megismertetését tűzte zászlajára. A „PV”-pecsételőhelyet itt a nyeregben is megtaláljuk. Az úgynevezett Vörös úton tovább sétálva, a turistajelzést felfestők gondolatmenetét igyekeztem kifürkészni, nem túl nagy sikerrel. Nem először tűnik fel, hogy egy könnyen járható, széles erdei szekérút helyett mellette pár lépésnyire, a susnyásban jelölik ki a hivatalos csapást.

Elmélkedésemet az irányváltás szüksége függesztette fel, ugyanis a piros kereszt kaptatójához érkeztünk. A Pilis-nyereg 550 méteréről rövid szakaszon tettük meg a magasságkülönbség javát. A szép bükkerdő és a fák közt megbúvó sziklák elterelték ugyan a figyelmünket, de azért így is szuszogva érkeztünk meg a zöld sávra. Egy viseltes, régi térkép alapján tájékozódva egy határkövet is látnunk kellett volna, de ez vagy nincs már meg, vagy a mi figyelmünket kerülte el.

2 / 7

Az első kilátóhely Piliscsév és délnyugat felé

Délkelet felé sétálva megtaláltuk viszont szerencsére azt a „szép kilátás”-pontot, ami számunkra ennek a túrának a legfőbb vonzereje volt. Útvonalunk összes pontját már külön-külön bejártuk, de ez a kilátóhely eddig még kimaradt. A Piliscsabai Természetjárók viszont pontosan ismerik ezt a helyet, mert a Pilisi kilátások mozgalmukba be is illesztették. A felejthetetlen sziklaplatóról csodálatos kilátás nyílik Piliscsévre és a Pilisszentkereszti Erdészet csoda szép hegyeire. Nem is kívánhattunk volna ennél többet: pihenő egy napsütötte sziklán, 180 fokos panoráma kíséretében.

3 / 7

Alattunk Pilisszántó

Az Orosdy-rét 700 méteren elterülő tisztása szintén piknikezésre szólít, de ha itt is megpihennénk, akkor sosem érnénk a Pilis-tetőre. A zöld háromszög kerítés mellett húzódó rövid szakasza hamar leküzdhető, így nemsokára már a fennsík közepén találjuk magunkat. A platón gondolatban ismét visszamegyünk az időben, és a nyolcvanas évek rakétabázisán találjuk magunkat. Az 1981-ben, egy éjszaka alatt Börgöndről idetelepült honi légvédelmi tüzérosztály 1995-ig működött a Pilisben.

4 / 7

Az egykori rakétabázis a kilátóból
 

Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a helyszín kiválóan alkalmasnak bizonyult Budapest légterének pásztázására. Egy volt honvéd visszaemlékezése szerint a légi bázis ugyan kerítéssel volt védve, de a Kéken járó turisták és a sárkányrepülősök folyton összetűzésbe kerültek az őrködő kutyás katonával. A hetvenes években épült geodéziai torony betonhengere kinézetében jól illeszkedett a fennsík katonai bunkereihez. 2014-ben átépítették és kilátótoronnyá avatták.

5 / 7

A Boldog Özséb-kilátó
 

Ha valaki szétnéz a 17 méter magas torony legfelső szintjéről, az nemcsak a 360 fokos panorámát élvezheti, de rögtön meg is értheti, hogy miért volt alkalmas a terület a légtér széleskörű megfigyelésére. Egy ötletes építészeti megoldással megmaradhatott a meteorológiai megfigyelő, mivel a turistáknak elkészült egy fából ácsolt, hengerpalásttal határolt külső csigalépcső. A háborús történelmi tények mellett muszáj megemlékezni a kilátó névadójáról, Boldog Özsébről, a pálos rend megalapítójáról is. Az Esztergomban, káptalani iskolába járó Özséb már korán megkívánta a remetei életet, de azt csak később, a tatárjárást követően tehette meg. Lemondott kanonoki tisztségéről és a Kesztölc közeli Hármas-barlangba költözött.

6 / 7

Kilátás Budapest felé

A zöld háromszög visszafelé vezető széles, kiépített útja a Két-bükkfa-nyeregig vezet. Mi a Simon haláláig sétáltunk le, majd visszatérve a zöld sávra a Fekete-kő irányába tértünk át. A Pilisszentlélek fölött emelkedő meredek sziklaorr nevével ellentétben a mészkőnek köszönhetően világít a környezetéből.

7 / 7

A Fekete-kő csúcsán

Az észak felé nyíló kilátás itt is pazar, amit kihasználva 2016-ban Peták néven pihenőhelyet avattak. A Szentléleki-medencére táruló sziklaletörés Peták Istvánnak is a kedvenc kilátója volt. Az őszi erdő rozsdába váltó színei között sétáltunk vissza a műútig.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkeink:

Pilisi kirándulások gyerkőcökkel

Elkezdtük a Pilisi Vándorlást a Potyautasokkal

Messzelátó - Boldog Özséb-kilátó

Nyáresti túra későn kelőknek Dobogókőtől Pajkaszegig