Ha nem nyaralásunk közben szánunk egy napot erre a kerékpártúrára, már érdemes előző nap megérkezni Siófokra, hogy kicsit megismerhessük az ország egyik legnépszerűbb üdülőtelepülését. Miután városnézést teszünk, megéri felkeresni a település központjában a víztornyot, melynek kilátó-kávézójából esti kivilágításban is megcsodálhatjuk a várost, és megtervezhetjük másnapi túránkat, mely végig jelzetlen utakon fog vezetni, így érdemes készülni a Balaton turistatérképével, vagy GPS-re letölteni az útvonalat. Az általunk bejárt útvonal végig jó minőségű dózerúton vagy aszfalton vezet, ezért erre a túránkra trekking kerékpárokkal vágtunk neki, gumiválasztásunk pedig a közepesen szélesre esett, hogy az országúton kisebb erőkifejtéssel tudjunk tempósan haladni.

1 / 45

Fok a rómaiak korában is lakott terület volt, már ekkor működött kikötő a területen. A tatárjáráskor elnéptelenedett, majd az újranépesedést követően a török foglalta el. Ekkor épült Fok vára, a mai kórház környékén. A Rákóczi-szabadságharcban is fontos szerepet kapott, itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala. Rohamos fejlődését a Sió és a Balaton vízszabályozása, a balatoni gőzhajózás elindulása és a Déli Vasút építése indította el a 19. század első harmadában, és napjainkig töretlenül tart. Ma Somogy 2. legfontosabb települése, a fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak nyáron, de az év más szakaszában is tömegek keresik fel.

2 / 45

Miután megismerkedtünk a város történetével, felpattantunk egyen-billengészeti körduplányainkra, és a vasúttól északra eső csendesebb utcákon főúri villák, szállodák közt kényelmes pedálszámmal tekertünk Szabadifürdőtelep vasúti megállóhelyig. Ahol egy retrós reklámtárgynál dalra fakadtunk: „Trabanton szállni élvezet”, ettől a pár sortól oly jó kedvünk támadt, hogy betértünk a Sanyi Sarok nevezetű, egyedi hangulatú helyre, ahol gallér mögé toltunk egy retro hambit, és hogy csússzon, egy korsó barnával is elkísértük.

3 / 45

Miután kellően beállítottuk szénhidrátszintünket újra nyeregbe szálltunk, leküzdöttünk egy kisebb dombot, felértünk a Madarasi-dűlő platójára, ahol a Szabadi útra kanyarodtunk, és szerényebb víkendházak közt haladtunk. Pár perc múlva elhagytuk a házakat, és a nyílt terepen állandó társunk, a szembeszél is megérkezett, így együtt értük el a környék látképét meghatározó 145 méter magas siófoki rádióállomás jellegzetes tornyát. Kb. 3 percnyi tekerés után balra kanyarodtunk egy kátyús betonútra, és eltekertünk az alig ismert és kissé elhanyagolt Pusztatoronyhoz.

4 / 45

Siófok e nevezetessége sehol nincs megemlítve, információs tábla sem vezet ide, csak az ismeri, aki véletlenül hallott róla. Pusztatoronyból alig maradt ránk valami, a vérzivataros idők csaknem a földdel tették egyenlővé. Járt itt a tatár, a török, és végül a II. világháború súlyos harcai pusztították el a maradék nyomokat. A templomot eredetileg a 11. században építették, csekély romjai 1965-ben még 1,3 m magasak voltak, azóta jóformán a földdel váltak egyenlővé. Bár 1982-ben fontos leletek kerültek elő szőlőtelepítéskor. Ekkor feltárásokat is folytattak, de több azóta sem történt. Sajnos senki nem érzi magáénak ezt az emlékhelyet.

5 / 45

Pusztatoronytól majd 2 kilométernyi kátyúkerülgetés után érkeztünk meg Balatonszabadi első házaihoz az elhagyott, elhanyagolt Boglya csárdához, ahonnét takaros házak közt gurultunk le Somogy megye legnagyobb községének központjába. A mai település 1950-ben jött létre Fokszabadi és Siómaros összevonásával. Balatonszabadit nevezhetnénk a szobrok falvának is, kevés hazai településen látni ennyi köztéri alkotást, mely mind a helyiek hazaszeretetéről és szabadságvágyáról mesél. Ha a környéken járunk, mindenképp keressük fel a falut, mély hatással lesz ránk. A sok szoborból most kettőt mutatnék be. Fokiszabadi részen található a Trianon-emlékmű, mely a maga nemében talán a legszebb az országban. A Varga Gábor keramikus művész által készített szoborcsoportot a békediktátum 88. évfordulóján avatták fel.

6 / 45

Siómarosra áttekerve pedig a világ első köztéri Kossuth szobrát látogattuk meg. A falu szabadságszerető lakói 1894-ben, Kossuth halálának évében avatták fel a közadakozásból készült 80 cm-es bronz mellszobrot, melyet Kiss György szobrászművész tervezett. Kossuth emlékét és az 1848-as eszméket a falu lakói ma is dicséretes és követendő módon ápolják.

7 / 45

Az élmények hatására kissé melankolikus hangulatban gurultunk le a Sió-völgyébe, átkeltünk a Kossuth hídon, majd a csatorna partján kicsit kiszellőztettük a fejünket. Betekertünk Siójutra, melyet először II. András oklevele említ. E kis faluban aztán a szabadságszeretet újabb ékes példájára akadtunk. Mint a református templom emléktáblájáról megtudtuk, innét hurcolták el vallási meggyőződése miatt Szántó Miklós lelkészt a pozsonyi törvényszék elé, ahol gályarabságra ítélték. Rövid főhajtás a helyi hősi emlékműnél, majd a Nosztalgia nevű búfelejtőben egy üveg barna sör felhörpintése után az 1894-ben átadott Kaposvár-Siófok-vasútvonal mellett földúton tekertünk jó 1 kilométert, majd célba véve a Belső-hegyet kikapaszkodtunk a Sió völgyéből. Közben nem maradhatott el a szokásos csúcscsoki, és csodás panoráma tárult volna elénk, ha nem párás az idő, de minden nem stimmelhet.

8 / 45

Hangulatos szőlők, hétvégi házak közt tekertük cangánk pedáljait, és ereszkedtünk le Balatonkilitibe, mely szintén fontos település volt már a római korban is. A Sió-csatorna közelsége végett mindig meghatározó volt a környék települései közt, fejlődését is a csatorna szabályozása indította el, Siófokkal 1968-ban vonták össze, azóta a város kertvárosi részének számít. Egy pillanatra megálltunk a hősi emlékműnél, s máris a forgalmas 65-ös főúton tekertünk az első körforgalomig, ahol a rendkívül hosszú Jegenye sorra tértünk, és jó 2 km-t tekertünk elővárosi házak közt, mígnem elértük a Siófokról induló Dél-dunántúli Piros (DDP) nyomvonalát. A jelzéseket követve eltekertünk a romantikus környezetben lévő Békás-tóhoz, melyet eddig csak az autópályáról láttunk, és kíváncsiak voltunk rá. Itt választhattunk, hogy a jelzéseket követve a néhol nehezen járható ösvényen menjünk tovább Törekibe, vagy inkább a jobban kerékpározható Papkuta felé közelítsük meg a településrészt. Most ez utóbbit választottuk.

9 / 45

Így visszatekertünk a Papkutai útig, s egy rozoga úton értünk be a most kihalt Törekibe, közben egy újabb bölcseletet olvastunk egy lerobbant tanya kerítésén: „Bejössz Megdöglő 380 V” . Hiába no, nagy az Isten állatkertje, vagy csak a kerítés alacsony? Ki tudja?

10 / 45

Ez a tábla úgy megviselt, hogy a városrész központjában az első büfében egy újabb barnát kellett bekapjunk, és közben röviden megismerkedtünk a településrésszel. A dombokkal körülvett Töreki az utóbbi évtizedekben lett népszerű a város jobb módú polgárai között, egyre többen költöznek ki. Legfőbb látványossága a Töreki Természetvédelmi Terület. A 36 hektáros halastavakat a Cinege-patak felduzzasztásával hozták létre. A tavak környezetében kanyarog a 9 km-es tanösvény, mely a környék gazdag élővilágát mutatja be. Mi a DDP útvonalát követve tekertünk el vadregényes tavak mellett a Cinege-forráshoz, amely egy igen romantikus helyen fekszik. A forrás mellett hangulatos pihenőhelyet alakítottak ki, ahol ejtőztünk egy keveset a kellemes napsütésben, majd visszatekertünk Törekibe, és a halastavak kíséretében, egy látványos szakaszon értük el Siófok széplaki városrészét, ahonnét szebbnél szebb villák közt értünk vissza a Balaton fővárosába, ahol ha még kedvünk engedi, belevethetjük magunk a Petőfi sétány forgatagába.

11 / 45

Szöveg: Soós Lajos
Fotók: Soós Margit 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!