Hol lehet Budapesten közvetlen a Duna mellett, hosszan elnyúló partszakaszon sétálni, sőt kerékpározni is? Ahol gyönyörű ártéri fák, öblök, nádasok szegélyezik a sétányt, nincsenek part menti kocsmák, bisztrók, nyugi van és béke, és a tömegtől sem kell feltétlenül tartanod? Meglepő vagy sem, de a XXI. kerületben, Csepelen lehet ilyen helyet találni.

A Kis-Duna partján, a Gubacsi hídtól a Nádfedeles csárdáig, közel 5 kilométer hosszan elterülő hangulatos szakaszt 2017-ben nevezték át Kolonics György sétányra, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ághoz és Csepelhez sok szállal kötődő, 2008-ban elhunyt olimpiai és világbajnok kenusról. És nemcsak átnevezték, hanem meg is újították, gondozott parkok, ligetes részek, padok, stégek, sportpályák, izgi kalózos játszótér, tanösvény, romantikus kis híd, szabadtéri kondipark követik egymást a sétány mellett, miközben végig, szinte karnyújtásnyira haladunk a folyó partján.

Először gyalog vágtunk neki az oda-vissza 10 kilométeres parti sétának, ami, ha gyerekkel vagyunk, a nézelődéssel, a kacsák, hattyúk keresésével, tanösvényezéssel, és egy kiadós játszóterezéssel, akár egy fél napos minikirándulássá is alakítható. A forró nyári napokon a hőguta elkerülése végett érdemes vagy a kora reggeli időszakot, vagy a hűvösebb, késő délutánt választani a sétány bejárására. Az alkonyidő előtti órák ráadásul még a fények különleges játékával is megajándékoznak.

Budapest közigazgatási határánál található Nádfedeles csárdától indultunk, ahol a Kolonics sétány rögvest vadregényes hangulatával lepett meg. Mintha a város lüktetéséből egy másik világba csöppentünk volna, azonnal körülvett minket a természet.

Buja, zöld növényzet – ezen a partszakaszon néhol talán még bujább is a kelleténél, előfordul, hogy a fű combközépig ér, de ennyi szerencsére még pont belefér a „vadregénybe” –, nádasok, horgászhelyek, stégek, pihenőpadok, pompás dunai kilátások váltogatják egymást a part mentén.

Hihetetlen hangulatos ártéri fák árnyas lombalagútja alatt ennyire közel andalogni a vízparthoz, nézni a lassan hömpölygő folyót, ahogy a hattyúk és vadkacsák vezetgetik pelyhes fiókáikat, figyelni a ritmusosan elhúzó evezősöket, kajakosokat, kenusokat a vízen. A Duna-parti sétány zöldje itt harsogó és gyapjas. A fűzfák ágai úgy csüngnek, mintha muszáj lenne nekik csiklandozni a vizet.

Közel másfél kilométer múlva kicsit megszakad a sétány, az út kivisz a Hollandi téri buszfordulóhoz, ahonnan alig 100 méter aszfaltos szakasz után, ismét visszaérünk a fák közé. Nem messze innen találjuk a D-14-es számú révállomást, ahonnan a Molnár-szigetre lehet átkompolni.

A következő látványosság, amely biztosan felfüggeszti a kirándulásunkat pár órára, ha gyerekkel érkezünk, az a sétány mögött elterülő kalózos játszótér, ahol a menő váras-csúszda és óriás polip mellett az egyik hajó orránál, maga Jack Sparrow üdvözöli a kölyköket.

Innen alig pár száz méterre találjuk a sétány névadójának, Kolonics György kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok kenusnak az egész alakos bronzszobrát, illetve ugyanezen a téren egy érdekes (hajó)orr alakú „térformát” is felfedezhetünk, amely a felirat szerint Rijeka (Fiume) ajándéka Budapestnek, és a mozgást, az utazást, az új megismerését jelképezi.

Ahogy elhagyjuk a teret, alig 400 méter után a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület bázisán találjuk magunkat, ahol egy másik emlékhely is őrzi Kolonics György emlékét.

Ha továbbsétálunk, máris a Csepeli Strandfürdő mögötti hangulatos részen nézelődhetünk, ahol a part közelében madarak úszkálnak, békák koncerteznek, evezősök, kajakosok, kenusok, kis hajók húznak el a vízen, az ártéri fák pedig szorgosan tornáznak az esti szélben.

A Kis-Duna ligetnél ismét jön egy olyan látványosság, amiért megéri kicsit letérni a part menti ösvényről. Itt található ugyanis az 5 állomásból álló Kis-Duna-öböl tanösvény, amelyet körbejárva az ismertető táblákról képbe kerülhetünk a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág természeti értékeivel, gazdag növény- és állatvilágával. Az öblön egy ívesen kialakított fahíd vezet át.

De ezzel még nincs vége a sétány látványosságainak. A Daru-domb tulajdonképpen egy tágas park, vagy inkább közösségi tér, hatalmas gondozott, füves területtel, skate-parkkal, szabadtéri fitneszsarokkal, rendben tartott vízparti sétánnyal, pihenőpadokkal, és még egy csúszda is kígyózik a domboldalon. A tetején „Ősi elődeink-szoborcsoport” néven, három teljes alakos szoborkompozíciót láthatunk. Középen, a nyilat formázó oszlop előtt Szent István, a lépcső mellett Árpád és Álmos alakja kapott helyet. A Daru-dombi parknak érdekes kontrasztot ad a mögötte magasodó panelházak „kockológiája”.

A szoborkompozíciótól néhány tíz méterre egy hatalmas Országzászló is található.

A Daru-dombtól a Kolonics György sétány északi vége közel 900 méter, a Gubacsi híd pedig kb. másfél kilométer. A kiépített sétány ugyan nem vezet el közvetlenül a hídig, de alternatív bringaúton könnyen megközelíthető. A következő alkalommal letekertük kerékpárral is a sétányt, és úgyis nagyon szerettük. A nagyrészt fehér murvával, néhol térkővel borított út azonban országúti kerékpárral kevésbé komfortos, inkább trekking kerékpárral ajánlott. Az 5 kilométer hosszú, árnyas vízparti sétányt a gyerekek is imádni fogják, mivel síkban vezet, minimális, rövid emelkedőkkel, lejtőkkel. Bár nem olyan népszerű, mint a Római-part és a Margit-sziget, viszont pont ez az előnye, így legalább nagyobb esélyünk van elkerülni a tömeget, és zavartalanabbul átadhatjuk magunkat a természetnek.

A cikk 2021 júniusában jelent meg először.