Igen, tudom, hogy az eredeti Sas-út a Lengyel-Tátrában van, és egy komoly kapaszkodós-mászós magashegyi útvonal, de a Budai-hegységnek ezt az túraútját bejárva rögtön ez a név ugrott be. Oké, mások a méretek, hibádzik vagy kétezer méter magasság, de az Ördögszószék dolomitbérce vagy a Sas-hegy sziklaösvénye is szédítően látványos tud lenni egy átlagos fővárosi számára. Nem is kell messzire menni érte, mindenki nyugodtan próbálja ki, nem éri csalódás.

1 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Az sem fog csalódni, aki már fordult meg magas hegyeken. Novembertől márciusig, amikor az alpesi utakat lezárja a hó, a messzi csúcsok jegesek és sötétek, itt jót lehet gyalogolni, és élvezni a kilátást a városra. A kezdést a felső pontról, a Széchenyi-hegyről javaslom, nem azért mert így könnyebb, hanem azért mert így a szemünk előtt van végig a panoráma. Mi is innen indultunk idén január végén egy napos, de csípősen hűvös vasárnapon. A Fogaskerekű végállomásától 200 méter séta a Gyermekvasút végállomása, ahonnan a zöld háromszög jelű turistaút elindul.

2 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A 482 méter magas Széchenyi-hegy turistaszempontból egy nagy hátránnyal bír: nincsen neki karakteres csúcsa. Van ugyan egy nagyon szép kőkilátója, de nem a csúcson, hanem jóval alatta, és már nagyjából körül is nőtte a város, tehát sok kilátás nincs belőle. (Az emlékhely-kilátóról ebben a posztban írtam bővebben.) Van földrajzi csúcsa is, de benn a gyermekvasút vágányai mögött, egy lapos hát a fás-bozótos részen, még ösvény se visz oda, annyira érdektelen.

A csúcstól nem messze álló tévétoronyból fantasztikus lenne a kilátás, de oda csak úgy nem lehet bemenni. Nekem egyszer sikerült feljutni a torony melletti épület tetejére, de amilyen szerencsém volt, a város nagy részét köd takarta.

3 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Tehát marad a gyaloglás a zöld háromszög útvonalon, a majdani jobb kilátások reményében. Az ösvény a tévétorony kerítés mellett kanyarog el, kívülről jól meg lehet nézni az 1975-ben épült, 192 méter magas adótornyot.

4 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A hegyhátról szerpentinszerűen ereszkedtünk le a Széchenyi-lejtő hajtűkanyarjait követő turistaúton, és az egyik kanyar után kis épületbe botlottunk. Az Úti Madonna Kápolna eredeti épületét a tábla szerint (az akkoriban nem messze lakó) Berger János teológus professzor építtette az 1880-as években. A 2. világháború után leromlott állapotú kápolnát 1998-ban építették újjá korabeli dokumentumok alapján.

5 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Mintegy 150 méterrel a kápolna után az út mellett rejtőzik a susnyásban a Budai-hegység egyetlen jó állapotú víznyelő barlangja, a Farkasvölgyi víznyelő. A víznyelőt 1998-ban a cserkész sziklamászók tisztították ki. A 6 méter mély üreget ajánlott fokozott óvatossággal megközelíteni, mert aki véletlenül belepottyan, segítség nélkül nem tud kimászni belőle.

Kicsit lejjebb elértük a Farkas-völgy felső részének vizesárkát, amin egy kis hídon lehet átkelni. A völgyben egykor farkasok éltek, erről kapta a nevét, de van olyan verzió is, ami szerint ez nem igaz, a keresztelőt a régen itt tenyésző farkasalma ihlette.

Séta a Farkas-völgybe (1946)

6 / 13

Fotó: Fortepan/Berkó Pál

Eddig tartott a lejtő, innentől majdnem szintben lehetett haladni az Ördög-oromig. Rövid ideig gyéren lakott, lepusztult nyaralóépületekkel tarkított, melankolikus hangulatú területen vitt az út, de a Nőszirom utca végében induló ösvény rögtön egy szép kilátóponttal nyitott.

7 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Az Ördög-orom a vonatkozó szakirodalom szerint Budapest egyik leglátványosabb és legmeghatározóbb sziklaképződménye, mégis kevesen ismerik. Többszáz méteren át húzódó panorámagerincének legmagasabb pontja a 317 m magas Ördögszószék, ami azért is tűnik meredeknek, mert egy felhagyott köszörűkő-bánya fölött áll.

8 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A túrázót végig korlát védi az orom mentén húzódó szakadékba szédüléstől. Lent a völgy aljában halad az Edvi Illés út, ahonnan a kőbánya, és a dolomittömb gyomrában található mesterséges óvóhelylabirintus megközelíthető.

A labirintust valószínűleg a német csapatok vájták ki a II. világháborúban. Sokáig nyitva volt, végül a kilencvenes években zárták le. Nem tudom, hogy vetődtem el ide a nyolcvanas években csepeli kiskamaszként, de emlékszem, hogy kétszer is voltunk bent haverokkal a labirintusban.

A járatokban nyirkos hideg és büdös uralkodott, sok szemét volt szétszórva, és a falon mindenféle feliratok mellett horogkereszteket is láttunk. Természetesen annyi eszünk nem volt, hogy lámpát vigyünk magunkkal, ezért rögtönzött fáklyákkal világítottunk, a labirintus pedig lassan megtelt füsttel. Emlékszem, majdnem megfulladtunk, mert elkevertük az utat, és azt se tudtuk, hol kell kimenni. Végül egy felső kijáraton másztunk ki koromtól maszatos képpel.

9 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Az Ördög-orom csupasz sziklakibúvásokkal ékesített dolomittömb gerincéről jól látható a Sas-hegy, vagy távolabb a Gellért-hegy. Sajnos, mint a helyi tájékoztató táblán írták, a természetvédelmi terület környékét nem kerülték el az építkezési hullámok. A felépült kertes házak szinte teljes mértékben izolálták az ormot a Budai Tájvédelmi Körzet erdőitől. Az itt élő állatokat zajártalom idegesíti, tájidegen növényfajok szabadultak ki a kertekből, számottevő az illegális hulladéklerakás, a látogatók szemetelése, letapossák a kijelölt ösvényen túli részeket.

Az orom végéből erős lejtőn csorogtunk le a Zsigmondy Vilmos utcába, amin a zöld háromszög a Márton Áron térre, a Farkasréti temető bejáratához vezetett. A jelzett turistaútnak itt vége, akinek elég a túrából, szépen hazavillamosozhat. Nem úgy mi. Tovább mentünk a temető kerítése mellett, majd az Antónia lépcsőn lelépdeltünk Budapest egyik legszebb fekvésű terére, a nevéhez méltó Fátra térre.

10 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

Innen már csak egy rövid séta volt a Sas-hegyi Látogatóközpont Tájék utca végében található kapuja. Sajnos nagyot csalódtunk, ugyanis a Sas-hegy november 30-án minden évben bezár, és a nyitásig várni kell tavaszig. A látogatást végül november elején ejtettük meg. Akkor sem bóklászhattunk kedvünkre a természetvédelmi terület ösvényein, aki körbe akarja járni a hegyet, csak vezetett túra keretében teheti meg (500 forint fejenkénti belépőért cserébe). Mielőtt felháborodnánk ezen, elmesélem, mit mondott vezetőnk a túra elején.

A Sas-hegy húsz éve még teljesen nyitott volt, a környékbeliek kvázi kutyasétáltatóként kezelték. Az ide kirándulók nyomán eltűntek az állatok, kikoptak a ritka növények. A pusztulást látva 10 éve kezdték el szigorúbban védeni a területet, felújították, kerítést kapott. Azóta a vegetáció visszatért, csakúgy mint az állatok többsége.

11 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A Sas-hegy ma már hüllő nagyhatalomnak számít a fővárosban, többféle gyík, siklók lakják. Kicsit fordult a kocka, az 1 méter 30 centisre is megnövő haragos siklók, vagy a nem sokkal kisebb rézsiklók ki-kiszöknek, néha alapos frászt hozva a környező lakosságra: egy rézsikló nemrég egy hölgy teraszának korlátjára fonódva talált ideális napozóhelyet magának.

12 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A tanösvény végigjárását a központi kilátóval kezdtük, majd dél felé indulva következett a kör. Az út legszebb része a keleti hegyoldalban húzódó sziklás szakasz a Beethoven-sziklával, amit állítólag régen azért neveztek el így, mert az egyik látogató a panorámán elalélva azt mondta: Ez olyan szép, mint Beethoven muzsikája!

A sziklától nem messze egy zömök betonmonstrum sötét ablaka ásít a bokrok között. A kiváló stratégiai pontokkal rendelkező Sas-hegyet sem kímélte a világháború, bunkert építettek ide. A bunker máig használatban van. Igaz, nem a katonák, hanem a tudósok vették ki: itt található az MTA egyik szeizmológiai állomása. Állítólag, ha Japánban földrengés van, itt hét perc múlva már tudnak róla.

13 / 13

Fotó: Tenczer Gábor

A körülbelül egy órás körséta után könnyed ereszkedés a Meredek utcán és a Hegyalja úton a BAH-csomópont, ahonnan szinte bármerre haza lehet jutni gyorsan a tömegközlekedéssel. Térkép itt:

Konklúzió: A budai Sas-út egy kényelmes, 2,5 órás (plusz 1 óra Sas-hegy kör) túra főként lefelé egy 9 kilométer hosszú úton. Inkább relaxációs jellegű, mint megerőltető menet, és a gyerekek sem unatkoznak rajta, ha éppen a család akarna kirándulni egyet. Edzésnek felfelé is meg lehet tenni, akkor elég a Márton Áron tértől indulni. Nyilván sokakat érdekelne az Ördög-orom labirintusa is, de sajnos fogalmam sincs, hogy lehet manapság bejutni oda.

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is, sőt lájkold a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

A cikk először 2019 novemberében jelent meg.