Császármetszés, nőgyógyászati műtétek, gátmetszés: hogyan hathat a túrázásra még évek, évtizedek után is?
Novemberben részt vettem a Jane Goodall Intézet és Till Anilla jótékonysági kerekasztal-beszélgetésén. Az esemény célja az volt, hogy női szemszögből megválaszoljuk a leggyakoribb kérdéseket túrázás kapcsán, legyen szó kisgyerekkel való túrázásról, túravezetésről vagy épp testi nézőpontokról.
Ha annyit írok, hogy lelkesítő volt az esemény, keveset tudtam kifejezni belőle. Menyházi Regina túravezetőt hallgatva átjárt a rátermettség és a szabadság érzése, amit azokon a nőkön érzek, akik sok időt töltenek a természetben. Schmidt Orsi utazó- és kisgyerekes túrablogger pedig egyszerre képviselte a beszélgetésben a kalandvágyat és az anyai előrelátás biztonságos egyvelegét. Tóth Judit írását az eseményről itt olvashatjátok a Turista Magazinban.
A Jane Goodall Intézet és Till Anilla jótékonysági kerekasztal-beszélgetése
Amiről még nőspecifikusan szó esett, az az, hogy a nőgyógyászati műtététek miképp okozhatnak nehézségeket túrák során, mint: fájdalmas csípő, instabil térd, sarok- vagy akár talpfájdalom. Illetve miképp lehet ezt kezelni (mert lehet ám, de még milyen jól!), hogy később ne okozzanak problémát.
Gondot okozhatnak a hegek? Mégis hogyan?
Az esetek 75%-ban elmondható, hogy igen. Ahhoz, hogy megértsük, lépjünk eggyel hátrébb a gondolatmenetben. Ritkán esik szó róla, hogy a belszerveinknek is szüksége van mozgásra, csakúgy, mint az izmainknak: ezek apró, de folyamatos mozgások, melyet például légzéskor a rekeszizom fel-le mozgása is fenntart. Ehhez az kell, hogy belszerveink el tudjanak csúszni egymáson, mint két szappanos nejlonzacskó. Ez alapesetben így is van.
Sérülések, műtétek után létrejön egy olyan szövet, ami nagy segítségünkre van a túlélésben, ugyanis bármely sebesülés helyén létre tud jönni és nagy szakítószilárdságú. Ez a hegszövet. Tehát egyrészről joker, mert a test bármely részén képes képződni, cserébe nem olyan „szakosodott” szövet, mint mondjuk a bőr vagy az izompólya. Emellett, hogy stabil legyen, gyakran növeszt úgynevezett lenövéseket is, és ezek azok, amik hosszútávon gondokat okozhatnak. A „szappanos nejlonzacskó” helyett így a letapadások területén
a szövet inkább egy tépőzárhoz hasonlít, ami akadályozhatja a belső szervek mozgását is.
A heg letapadását vagy azt, hogy egyéb gondot okoz-e, egy hegkezelő terapeuta tudja megállapítani pontosan, azonban vannak esetek, amikor jól látható szabad szemmel is, ahogy a heg behúzza a bőr felszínét is, mint ezen a képen:
Letapadt heg
No, de miért kéne, hogy ettől fájjon a derekunk, talpunk vagy a térdünk?
A belszerveink, izmaink, idegeink kötőszövetes burokban vannak, amik egymáshoz kapcsolódva láncolatokat alkotnak a testünkben. A nyugati orvoslás ezeket kötőszövetes láncolatoknak (fascia láncoknak) hívja, a keleti medicina meridiánoknak. Ezek hosszú, egész testen átívelő láncolatok, ahol minden mindennel összeköttetésben van. Képzeljük el, ahogy ebben a láncolatban egy rész mozgása korlátozva van: kihat mind a felette, mind az alatta lévő láncolat elemeire.
Császármetszésnél például több réteg szövetet vágnak át, mely gyógyuláskor gyakran összetapad eggyé. Ezzel nemcsak a hasizmok, a méh és a húgyhólyag mozgását korlátozza, hanem a láncolatokon keresztül megváltoznak a derékra ható erők vagy befolyásolja a négyfejű combizmot. A négyfejű combizom mozgása közvetlenül hat a csípőre és a térdekre, a láncolat részeként pedig természetesen a láb többi részére is.
A megváltozott erőhatások hosszútávon instabil vagy korlátozott mozgású ízületeket vagy fájdalmakat okozhatnak. Emellett az összetapadás akadályozhatja a nyirokáramlást, amitől gyakran duzzadtak lehetnek a térdek/bokák vagy a szeméremdomb, érzéketlenné, zsibbadttá vagy túlérzékennyé válhat a heg vagy a hegtől távolabb eső részek, például a combfelszín.
Mikor lábpanasszal keresnek meg, az esetek negyedében részben vagy egészben korábbi nőgyógyászati műtétek okozzák a problémát.
Hogyan lehet ezen változtatni?
Szerencsére a hegek nem túl makacsok, hegkezelés és otthoni gyakorlatok hatására relatív hamar elengedik a lenövéseiket, újra szétválnak, mozgékonnyá válnak a szövetek, helyreáll a láncolat és a nyirokkeringés működése. Otthoni hegkezelésre ezután is szüksége lesz az embernek, mert a hegek időről időre új lenövéseket fognak növeszteni, azonban ha alkalmazzuk a gyakorlatokat, akkor a későbbiekben már nem fognak problémát okozni vagy önkezeléssel hamar tudunk ezen segíteni.
Az egyik mentorom például onnan tudja, hogy „kezelést kér” a császárhege, hogy elkezdi ropogtatni a derekát. Ilyenkor alaposan megmasszírozza a heget, és a probléma megszűnik. Természetesen ez nem csak a nőgyógyászati hegekre vonatkozik. A karomon lévő tetoválás (ami ugyancsak hegnek számít) karfáradtság vagy karzsibbadás formájában szokta jelezni, hogy kezelésre van szüksége.
A teljeskörű kezeléshez fontos, hogy ne csak a szövetet, hanem a terület receptorait is kezeljük, erre remek módszer a neuro-mozgáskorrekció. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatsz.
Kárpáti Dorka a Semmelweis Egyetemen végzett konduktorként, majd néhány évig mozgássérült gyerekek fejlesztésével foglalkozott. Közben újabb és újabb kiegészítő technikákat tanult. A természetjárás gyerekkora óta közel áll hozzá, sok időt töltött a Börzsönyben, és lovagolt is. Szerette volna megtalálni a saját célközönségét és a témát, ami a szívügye, így adta magát az ötlet, hogy túrázókkal foglalkozzon. Rendszeresen kirándul, ezért jól ismeri a terepi kihívásokat, és abban szeretne segíteni a túrázóknak, hogy szabadon mozoghassanak.
Dorka weboldala ide kattintva érhető el. Megtalálod őt Facebookon és Instagramon is.
A térdfájdalom nyomában – „Térdtörténetek” II.
Kétrészes cikksorozatunkban néhány, gyakran előforduló okot olvashattok, amik a térdproblémák mögött állhatnak. Az írás célja, hogy több összefüggést megismerjünk azon a nézőponton túl, hogy „ahol fáj, ott van a probléma”.
→ TovábbÍgy hozd magad egyensúlyba a túrázáshoz
Ha neked is gyakran ki-kibillen a bokád, ingatag a térded, félsz, mikor át kell egyensúlyozni egy köves patakon vagy csúszós fatörzsön, és mindezeket szeretnéd megelőzni, akkor ez a cikk érdekes lehet számodra.
→ TovábbA térdfájdalom nyomában – „Térdtörténetek” I.
Mit tehetünk a térdszorító és a fájdalomcsillapító krémek használatán kívül, hogy ne fájjon a térdünk túrázáskor? Ez a túrázók leggyakrabban előforduló problémája, így most a térdfájdalmak mögött megbújó lehetséges okokról és azok megelőzéséről olvashatsz.
→ Tovább