A Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsáról kapta a nevét. Sajátos mikroklímájának köszönhetően a gyógyulni vágyók és a téli-nyári sportok űzőinek Mekkája. A hőmérséklet mindig pár fokkal az átlag alatt marad, így nyáron elviselhetőbb a hőség, télen pedig hosszabban marad meg a hó, mely kedvez a túráknak, a szánkózásnak és a síelésnek.

1 / 26

Bejárhatóságát megkönnyítő számtalan körútja közül választottuk ki a kevésbé zsúfolt Szent Bernát-túrát. A parkolóba érkezve észleltük, hogy ezt a meleg nyári hétvégét sem tölti mindenki a vízpart mellett hűsölve, sokan a kirándulást választották programként. Igyekezvén kikerülni a főtéri kilátónál összegyűlt tömeget, hátrahagytuk az autónkat, és a turistaház előtti park nyugati oldalán húzódó ösvényre tértünk rá.

2 / 26

Buda és Attila alakjával díszített, faragott kapu jelzi a Thirring-körút egyik végpontját. A turul kitárt szárnyára emlékeztető nyomvonalú utat az 1990-es években építették erdélyi és kárpátaljai fiatalok bevonásával. A klasszikus körút festői sziklaalakzataival szintén megérdemli az időt, de ez alkalommal mi Szent Bernát nyomába eredtünk.

3 / 26

A gerincen vezető Téry út párhuzamos a hegy északi meredek leszakadásával, a Szer-kövekkel, ezért jobbról folyamatos panorámát kínál. Ugyan a kilátást némileg beárnyékolják a hegyoldal szálfái, de a Rezső-kilátó kárpótol mindenért. A hazai turistamozgalom egyik atyja, Tirts Rezső erdőtanácsos - akinek elévülhetetlen érdemei vannak a pilisi parkerdő feltérképezésében - „képe” díszíti a kilátó szikláját. Még két egykori kiváló személyiség neve biztosan a helyszínhez köthető. Anno a Dr. Thirring Gusztáv és Téry Ödön - akik sokat tettek a túrázás népszerűsítéséért - vezetésével frissen megalakult Magyar Turista Egyesület kezdte el a környék bejárását és a túraútvonalak kijelölését. A Rezső-kilátó már kevésbé frekventált, mint a főtéri párja, de itt sem lehet magányosan nézelődni. A kilátás pazar, a hegyek között kanyarog a Duna csillámló szalagja.

4 / 26

A Szakó-nyereg irányába haladva nagyobb nyugalmat reméltünk, ezért tovább indultunk a Jász-hegy felé. A napjainkra ismét befásult Zsidó-réten áll Hegedűs Kandid Lajos kissé megkopott obeliszkje. Az emlékoszlopon hiányos felirat és évszám olvasható. A Hegedűs-bércen egyre lejjebb ereszkedtünk, mígnem a Tost-szikla állta utunkat.

5 / 26

6 / 26

A piros sáv innen lefelé kanyarodik, egy lépcsősoron érjük el a szikla alján azt az Ilona-pihenőt, mely Tirts Rezső feleségének nevét őrzi. Hegyi Szent Bernát domborműve alatt egy kellemes, árnyas padon merülhetünk el az erdő csendjében. Szent Bernát a hegyen járók, turisták védőszentje, több veszedelmes helyzetben lévő alpesi kirándulót mentett meg, és két menedékházat is épített a róla elnevezett hágón.

7 / 26

A Szakó-nyeregbe érve több lehetőség várja a túrázókat. A Szent Bernát-körút a zöld kereszten visszafordul Dobogókő irányába, de mivel még egyáltalán nem akartunk elszakadni a természet békéjétől, ezért úgy döntöttünk, hogy teszünk egy kitérőt a Rám-szakadék felé. Az erdő egyre sűrűbbé és sötétebbé vált, a mély árokba még a nap sem sütött be annyira. A vízmosások lövészárok-mélységű vájatokkal szabdalták fel a hegyoldalt. A makó-réti Júlia-forrás friss, hideg vize felfrissülést hozott.

8 / 26

Némi pihenés után továbbsétáltunk, és az aszfaltozott utat keresztezve a Rám-szakadék bejáratánál kötöttünk ki. Mivel a szurdok bejárását Dömös felől ajánlják, és továbbra sem akartunk részt venni a szombati turista-csúcsforgalomban, ezért a sárga sávon elkezdtünk visszafelé kapaszkodni a hegyre. A hétkilométeres, egyébként könnyű túra legnehezebb szakaszának leküzdéséért ismét páratlan panorámával ajándékozott meg minket a természet. A Jász-hegy üstökét elhagyva, a Szép-Hárs magasságában, a köves kaptatóról tértünk ki a szikla peremére. A szemközti Vadálló-kövek és a visegrádi vár apró pontokként tűntek csak ki a zöld lombkoronából. A szép kilátást tábla nem jelzi, de figyelmesen haladva észrevehetjük azt a kitaposott ösvényt a fák között, amin az orom szélére érhetünk. Nem csak pihenés gyanánt érdemes megszakítani az emelkedőt, mert az itt elénk táruló látvány lenyűgöző.

9 / 26

Alattunk a Ferenczy-szikla kúpja magasodott, melyhez a jövőben remélhetőleg jelzett túraút is vezetni fog. A piros és sárga sáv csomópontjában fekvő öles fatörzs padként szolgált egy rövid sziesztához. A még mindig hideg forrásvizünk maradékát elkortyolva pillantottunk rá először az órára. Sajnos a parkolódíj lejár, ezért visszafelé már kicsit jobban szedtük a lábunkat. Egy út menti étteremnél a rotyogó bográcsból terjedő fűszeres illatoknak nem lehetett ellenállni, ezért egy tányér gulyás koronázta meg ezt a szép napot.

Írta és fotók: dr. Kocsis Tünde