Alföldi történetek

Szerző:
2023. november 23.

Egy híd, folyó nélkül

A Karcag közelében található Zádor-híd különös látvány. Magányosan áll a határban, előtte puszta, mögötte szántóföld, víz sehol. Bár egy csatorna van itt, de az nem folyik át alatta, hanem furamód vele párhozamosan fut. De akkor mit keres itt ez a híd?

Cikkünk 2023 novemberében készült. A benne szereplő információkat frissítettük, de ha azóta mégis történt volna változás, jelezd szerkesztőségünknek a szerkesztoseg@termeszetjaro.hu e-mail-címen.

Karcag északkeleti végéből egy tavaly ősszel átadott betonút vezet a különös látnivalóhoz, így az most már autóval, biciklivel is könnyedén elérhető. Korábban nehézkesebb volt az odajutás, mert eső után, a földúton, a vendégmarasztaló sárban csak gyalog volt érdemes nekivágni ennek a pár kilométernek.

Kellett egy híd

Az elhagyatott kőhíd tövében az idén ősszel elkészült betonúttal együtt egy kis parkolót is átadtak, ami bizonyára szezonban jól is jön, hisz a város egyik legismertebb és legkülönlegesebb látnivalójánál vagyunk.

Mellettünk az egyik oldalon végtelen szántóföldek húzódnak, a másik oldalon, a csatornán túl azonban egy darabka a hajdan sokkal nagyobb területet borító szikes pusztából. Közepén egy kis facsoport áll, körülötte vörös vércsék vijjognak, és nem sokkal később egy méltóságteljes parlagi sas is feltűnik felettünk.

Ha visszautaznánk az időben pár száz évet, más viszonyokat találnánk itt. Ahol most a vizet csak egy kis csatorna képviseli, ott hajdan a Tisza-szabályozás előtt kiterjedt mocsaras, vizenyős területek húzódtak, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentőségű, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek. A problémát először egy töltéssel próbálták áthidalni, aztán egy fahidat építettek, ami már rajta van az 1782 és 85 között készült Első katonai felmérés térképén.

Előtanulmány a híres testvérhez

Ez a híd azonban nagy árvizek idején kicsinek bizonyult, és nem tette lehetővé az átkelést, ezért egyre sürgetőbbé vált egy komolyabb kőhíd építése. A munkálatok 1806-ban indultak meg, a köveket Tokaj környékéről szállították ide. A híd három év alatt készült el, 1809-ben kezdődött meg rajta a közlekedés.

76 méteres hosszával a Zádor-éren átívelő kilenclyukú híd a legjelentősebb kőhíd volt ekkoriban az Alföldön. A hídnak eredetileg kilenc nyílása volt, és húsz évvel később ennek mintájára épült meg innen nem túl messze a ma is álló hortobágyi Kilenclyukú híd.

A Zádor-hídnak ma már csak öt nyílása van, ugyanis 1830-ban egy nagy árvíz elvitte a híd szélső pilléreit. Később helyreállították, de a leomlott szélső pilléreket már nem építették vissza, csak az épen maradtakat tartották meg.

Aztán jött a Tisza szabályozása, ami nyomán a mocsarak kiszáradtak, a vizek eltűntek. Eltűnt a Zádor-ér is, és a híd szép lassan okafogyottá vált. Ma már forgalmas út sem vezet erre, a híd azonban maradt, és már 215 éve áll itt.

És ki volt Zádor?

Karcag közelében magasodik Ágota dombja, több más kunhalommal egyetemben. Ágota dombján hajdan egy csárda állt, ahová a környékbeli betyárok is elvetődtek, például Rózsa Sándor is megfordult itt. A legenda szerint gyakori vendég volt itt Zádor, a nemes kun vitéz is, aki fegyverhordozója, Kara János társaságában tért be ide. A csárdában élt egy özvegyasszony, gyönyörű lányával, Ágotával, akibe Zádor beleszeretett. Olyannyira, hogy még egy fahidat is épített a csárdához, hogy akkor is el tudjon jönni, ha kiönt a víz.

Ágotába nemcsak Zádor szeretett bele, de Kara János is, aki titkolta érzéseit, de eldöntötte, hogy megöli Zádort, hogy övé lehessen a lány. Mérget vett egy javasasszonytól, és biztos, ami biztos, a kutyáján is kipróbálta. Zádor azonban gyanút fogott, és betegnek tettette magát, a szolgái pedig később elhíresztelték, hogy meghalt.

Kara János, amikor meghallotta a hírt, elment Ágotához és feleségül kérte. A lány elutasította, ekkor jelent meg a csárdánál Zádor, aki üldözőbe vette Kara Jánost. Birokra keltek, és egyre beljebb kavarodtak a mocsárba, és az elnyelte mindkettőjüket. Ágota elindult, hogy megkeresse kedvesét, csónakba szállt, de sehol nem találta, ezért bánatában a folyóba vetette magát.

A szomorú történet emlékét ma is őrzi Karcag határában a Zádor-híd, az Ágota-halom és Ágota hídja. Aki erre jár, tegyen itt egy sétát.



A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

2024.05.18.

A tiszakécskei Holt-Tiszánál 2021 őszén adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.

→ Tovább
Sóstó – a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye

Sóstó – a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye

2023.03.03.

Sóstó részben a Nyíregyházát ölelő hatalmas erdőt jelenti, de a kifejezés nemcsak az erdőre, hanem a belvárostól 6 km-re található Sóstógyógyfürdőre is vonatkozik, ami a 20. század elejétől kezdve vált egyre népszerűbb üdülőhellyé.

→ Tovább
Történetek a tölgyerdőből

Történetek a tölgyerdőből

2023.03.03.

Az ország első természetvédelmi területe egy vidéki nagyváros ikonikus városrésze, amely nevét a benne található hatalmas fákról kapta. A 19. századtól a város polgárainak kedvelt kirándulóhelye, és ma sincs ez másként. Vajon hol járunk?

→ Tovább