Egy misztikus szurdok Budapest közelében
Ha egy fővároshoz közeli különleges kirándulóhelyet keresel, a Holdvilág-árok tökéletes választás.
Régóta a bakancslistámon szerepelt a Visegrádi-hegységben található Holdvilág-árok. Már a hely szép neve is kirándulásra csábított, ami viszont visszatartott, hogy több blogban és fórumon azt olvastam róla, eléggé népszerű túracélpont, és hétvégenként tömegek fordulnak meg benne, ami a szurdok végén lévő fő attrakciónak tartott Meteor-létránál gyakran sorban álláshoz is vezethet. Sorban állni egyébként sem szeretek, kirándulás közben meg pláne nem. Ezért is döntöttem végül egy kissé hideg, téli hétköznap mellett, amikor a turistaáradat (réme) a legkisebb eséllyel fenyegethet.
A Kiskovácsiból induló Holdvilág-árok körtúra a kezdeti szakaszon széles erdei úton vezet
Az időjárás is mellettünk volt. Eleinte ugyan cementszínű, szürke fellegek tornyosultak felettünk, de mire a pomázi HÉV-től a kiskovácsi buszmegállóhoz értünk, már verőfényes nap fogadott minket. A szurdok bejáratánál pedig a felhőtlen ég mélykéken szikrázott, azzal a kristályos kékséggel, ami csak bizonyos januári, téli, csípős hideg napokon borítja be az eget.
A patakmeder mellett haladó ösvény egyre vadregényesebbé válik
A piros kereszten kezdetben egy szimpla, széles erdei úton, majd árokban bandukoltunk, ahol egy kis patak völgye mellett haladt felfelé a turistaút.
Néhol a félig befagyott patak is trükközésre sarkallt. Részben, mert csúszott, részben pedig átkeléskor, ha nem figyelünk oda, egy tétova/óvatlan lépéssel a kövekről és a fadarabokról könnyen a patak sekély, ám jeges vizébe léphetünk. Majd hirtelen a patakmeder bal oldalán falépcső kínált kerülőutat az árokból.
A túra egyik legkalandosabb része, amikor az árokban futó patakon is át kell néha vágni. Ilyenkor alap a vízhatlan bakancs, ami jól fogja a bokát
Mielőtt azonban ezt az opciót választanánk, érdemes kicsit továbbsétálni, és megtekinteni a pompásan kiöblösödő szurdok magas sziklafalba torkolló zárlatát, ahonnan a 10 méter magas Meteor-létrán lehet kijutni. Természetesen kutyás és kevésbé bevállalós túrázók jobban teszik, ha a kerülőúton mennek, de a többieknek ajánlott a létrán felmászni. A szurdok ugyanis itt a legszebb és a leglátványosabb.
A finom ívben hajló, hatalmas sziklakaréj aljában találjuk az Y-barlangot, amelybe be is mehetünk. (Rövid, de zseblámpa, fejlámpa ajánlott hozzá.) Nevét Y alakú elágazásáról kapta, feltételezhetően mesterséges eredetű, de máig tisztázatlan, hogy pontosan milyen okból mélyítették ki.
Most a katlanból kivezető vörös vaslétránál nem volt senki, finom, télillatos szél fújt, jó volt álldogálni percekig a 20-30 méteres sziklafalak tövében, és nézni a csillogó, csöpögő jégcsapokat. Olyan békés, nyugodt volt minden, hogy nehéz volt elképzelni, hogy hétvégenként itt tömegek kirándulnak. És jó volt a vadregényes árok köves patakmedrében embernyi kőtömböket kerülgetni, bedőlt fatörzseken átmászni, megfontolni a „hova lépjek”-stratégiát a patakátkeléseknél, és jó volt egy kicsit szenvedni az emelkedőkön, ahogy a csípős, hideg levegő belemart a tüdőbe, már csak azért is, mert így biztos, sokáig nem felejted el az élményt.
A mély árokból a 10 méteres Meteor-létrán lehet kimászni
Miután felmásztunk a függőleges Meteor-létrán (ha nincs lefagyva, nem vészes), egy csapásra megváltozik a szurdok, és szűk kanyonként tekereg tovább.
Tollazata fekete, fehér, kicsit rózsaszínes. Rendkívül társaságkedvelő, általában 8-10 tojást rak és legfeljebb 10 grammot nyom. Latin neve Aegithalos caudatus. Melyik hazai fajról van szó?
A Nagy-szikla fala ugyanis régészeti leleteivel, sziklafülkéivel és a hagyomány szerint egy Weiszlich betyárról elnevezett mesterséges barlangjával a terület köré szőtt elméletek és misztikum bölcsője. Ezen elképzelések egyik alapja „Ős-Buda várának" feltételezett helyszíne, illetve Anonymus leírása, miszerint Árpád vezér egy kőmederben folyó patak forrása fölött van eltemetve. Pogány áldozati helyet és a fejedelem sírját is vélték már itt felfedezni. Bár különböző leletek valóban kerültek elő, a téziseket eddig tudományosan nem sikerült igazolni.
A létra fölött egy fahíd található, amelyen átsétálva ismét hangulatos erdőrészeken folytathatjuk a kirándulást
A Meteor-létra után a kis hídon átkelve a piros kereszt jelzésen folytattuk utunkat, majd egy hosszan elnyúló, kissé szuszogtató emelkedővel végigmentünk a nyergen, ahonnan a lombruhájuktól megfosztott, csupasz fák mögött szépen kirajzolódott a Nagy-Csikóvár sziluettje. A Tölgyikrek alatt a piros kereszt becsatlakozott a piros sáv jelzésbe. A lejtős szakaszon először a Kis- és a Nagy-kevély domborulataira, majd az Oszolyra láthattunk rá, és a közel 3,2 km-es erdei úton egy kényelmes sétával visszaérkeztünk kiindulópontunkra, Kiskovácsipuszta autóbusz-megállójához.
A természet díszítése: mohás aljú fatörzsekből sincs hiány az út mentén
A Kiskovácsiból induló, összesen mintegy 9 kilométeres Holdvilág-árok körtúra a kalandosabb túrákat kedvelő természetjáróknak bátran ajánlható. Azt azonban indulás előtt célszerű figyelembe venni, hogy a köves terep, a patakmederben található akadályok (bedőlt fák, nagyobb kőgörgetegek, szerteszéjjel heverő méretes sziklák kerülgetése) nem mindenkinek jönnek be. Kis odafigyeléssel ez száraz időjárási viszonyok között nem jelenthet komolyabb kihívást. Viszont esős időszak vagy hóolvadás után az ösvény nehezen járhatóvá, csúszóssá, balesetveszélyessé válhat. Ha a Meteor-létra jeges, bármennyire csábító, ne próbáljunk meg rajta felmászni!
Körtúra lévén könnyű dolgunk lesz, mert akár tömegközlekedéssel, akár autóval érkezünk, a végén ugyanoda fogunk visszajutni. Budapestről könnyen és gyorsan megközelíthető. A Kiskovácsi-puszta szomszédságában található parkolóban is hagyhatjuk az autót, de a parkolóhelyek véges száma miatt érdemes Pomázig HÉV-vel, majd innen autóbusszal Kiskovácsipuszta megállóig utazni, ahonnan gyalog a piros kereszt jelzést követve, alig pár száz méter a Holdvilág-árok bejárata.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
