Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől
Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.
Eger és környéke az ország egyik legfelkapottabb kirándulóhelye. Az épített műemlékek, a vár, a minaret, az egri borok, a Déli-Bükk csodaszép sziklakilátói, Felsőtárkány kisvasútja, ezernyi olyan látnivaló melyeket bármikor érdemes felkeresni. Kinek jutna eszébe ezek után felmászni az ide alig negyedórányira fekvő, Felsőtárkány határában emelkedő, erdő borította magányos hegyoromra, amelyen első ránézésre csupán jókora földsáncok, omladozó kőfalak sorakoznak, és ahonnan némi kilátás ígérkezik?
Bükk-fennsík
Sokat olvasom a régi turistaújságokat, amelyekből kiderül, hogy a Magyar Turista Egyesület egykori Egri Bükk Osztályának szinte kultikus hegye volt ez a 659 méterig emelkedő titokzatos magaslat. A hegy lábánál, Várkútnál, egy gyönyörű réten menedékházat építettek, melynek névadója az osztály örökös tiszteletbeli elnöke, Isaák Gyula lett, a hegytetőn pedig egy 12 méter magas fakilátót, melyet Szmrecsányi Lajos egri érsekről neveztek el. Rengeteg túra, összejövetel helyszíne volt itt, minél többet olvastam róla, annál inkább kezdett érdekelni, mi maradt meg a régi idők emlékeiből. Aztán többet is találtam, mint gondoltam...
A Bükköt átszelő autóút mellett, Felsőtárkánytól pár kilométerre, a Barát-rét harsogóan zöld füvű tisztásán vertem tábort. Már önmagában ez a hosszan elterülő, csodaszép rét is történelmi időkről mesél, a nevét ugyanis az egykoron itt álló karthauzi rendi kolostor lakóiról, a barátokról kapta. A rendház nyomait az 1930-ban épülő Eger–Lillafüred országút építkezésénél fedezték fel. Az 1332-ben alapított kolostor egyhajós, barokk kori szentélyű templomának falai a leírások szerint 1930-ban még ablakkeretekig állottak, a feltárások után az egészet visszatemették, manapság csupán egy fakereszt és egy kis dombocska árulkodik az Árpád-kori műemlék létezéséről.
Felsőtárkánytól pár kilométerre, a Barát-rét harsogóan zöld füvű tisztása
Némi bámészkodás és készülődés után izgatottan vágtam neki a sárga kereszt jelzésen a Tárkányi-orom, a Vasbánya-tető és a Vár-hegy alkotta nagyjából 500 méteres magasságban hullámzó markáns hegygerincnek.
A Tárkányi-orom alatt érjük el a gerincet követő, szintben haladó, jól járható „Török-utat”. A zöld jelzést követve szép, ligetes gyertyános–tölgyesben vezet az ösvény a mediterrán hangulatú, bódító erdei illatokat árasztó Kövesdi-kilátó sziklaletöréséhez, melyről az alföldi rónaságok, a végtelen magyar puszta felé nyílik újabb lélegzetelállító panoráma.
A Kövesdi-kilátótól továbbindulva alig húsz perces sétával hamarosan már a Vár-hegy nyergében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igényes és informatív tájékoztató táblájánál állunk, amely „A Vár-hegy rejtélyes története” címmel nyújt bepillantást az eddigi feltárások izgalmas eredményeibe, ezzel tovább fokozva az érdeklődést a hegy iránt. Eszerint a Vár-hegyről valójában ma is keveset tudunk, annyi bizonyos hogy a kutatások alapján az újkőkortól a bronzkoron át egészen a középkorig lakott volt.
A Vár-hegy rejtélyes története címmel nyújt bepillantást az eddigi feltárások izgalmas eredményeibe
A hatalmas, többszáz méter hosszan elnyúló sáncok valószínűleg bronzkori eredetűek, melyre a kora középkorban építették rá kőből az omladékok alól itt-ott ma is kibukkanó várfalakat.
Kevesen tudják, hogy a tatárjárás előtt a Vár-hegyen álló hatalmas, 12 hektáros erődrendszer az egri érsek menedékvára volt, melynek méreteire jellemző, hogy a ma ismert és népszerű egri vár a maga valamivel több mint 4 hektáros területével majdnem háromszor is beleférne!
A Vár-hegy geológiai közelmúltja talán még egy fokkal érdekesebb a történelmi rejtélyeknél is. A dupla csúccsal rendelkező magaslat valamikor, nem is olyan régen egyetlen, a mainál magasabb hegytetővel rendelkezhetett. A hegy mai formája egy hatalmas földcsuszamlás eredménye, melynek következtében mintegy ötmillió köbméternyi szikla és föld mozdult meg, és csúszott le a hegyoldalban, magával rántva a hegytetőt is.
Azt még nem tudni, hogy az omlás mikor következett be, és hogy ebben szerepe volt-e az itt élő népek tevékenységének, annyi azonban bizonyos, hogy az omlás felső peremén a sáncok véget érnek, hosszan hiányoznak, ami arra utalhat, hogy az erődrendszer felépítése után következett be a kataklizma. Nekem az egész olyannak tűnik, mintha beástak volna egy hatalmas üreget a hegy gyomrába, majd az egész beomlott volna, és magával rántotta a hegy egy részét is.
A táblán olvasható információk birtokában csak ámultam és bámultam odafent.
A kutatások során a bronzkorból három házat teljesen, hármat részben tártak fel, és ki tudja, mi minden rejtőzik még a földben.
A 659 méter magas csúcson található négy semmitmondónak tűnő betonkocka valójában az Egri Bükk Osztály egykori Szmrecsányi-kilátójának talapzata volt
A 659 méter magas csúcson négy semmitmondónak tűnő betonkocka is fogad, de olvasmányaimból pontosan tudom, hogy az Egri Bükk Osztály egykori Szmrecsányi-kilátójának talapzata volt ez a négy betontömb. Az 1929. szeptember 8-án átadott 12 méter magas, keményfából készült tornyot tervezője Lovack Rudolf mérnök eredetileg 20 méter magasra tervezte, de az 1370 pengőnyi költség nem állt rendelkezésre, ezért a kilátó csupán 12 méter magas lett, ám így is évtizedekig szolgálta a turistákat.
A térképeken is jelzett nyugati bástya omladozó falaihoz némi bozótharc árán lehet kijutni, hogy ez régebben egy jól járható ösvény volt, annak kopott, évtizedes turistajelzések a tanúi. A nyugati bástya épségben megmaradt, közel ezeréves, eredeti falsíkja, van, akinek csupán egy romhalmaz, számomra azonban a régmúlt emberének üzenetét hordozza.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jegyében kezdtem meg az ereszkedést a Vár-hegy Noszvaj felőli oldalán a gatyaszaggatóan meredek piros háromszög jelzésen a Várkúti turistaház felé. A jelzés valójában a fent leírt gigantikus hegyomlás teknőjében vezet, az omlás töbörszerű teraszai némi odafigyeléssel jól felismerhetőek.
A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztályának egykori „kisdobronyi Isaák Gyula Menedékháza” gyönyörűen felújítva ma is szállásként funkcionál, bár élet jelei jelenleg nem láthatóak. A káprázatosan szép réten fekvő, 1925-ben átadott, majd többször is bővített turistaház igazi erdei menedék lehet a nyugalomra vágyó kirándulók számára.
A Vár-hegy nyergébe egy széles, jól járható úton visszakapaszkodva immár a hegy túloldalán fekvő Felsőtárkány felé ereszkedve indultam vissza a Barát-rét felé.
A vasárnap délutáni pihenésből álmosan ébredező falucskát a tóparti sétánynál értem el, majd a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút régi, mára már felszámolt Barát-réti szárnyvonalának nyomain sétáltam vissza a délutáni nap aranyló sugaraiban fürdő, Barát-réten várakozó autómhoz.
A cikk 2020 májusában jelent meg először.
A dolomitbánya sziklateraszáról pazar kilátás nyílik Felsőtárkányra és a Bükk-fennsík peremén sorakozó kövekre
felsőtárkány / bükk / Kövesdi-kilátó / Várkúti turistaház / Barát-rét / vár-hegy / vigyázzunk egymásra / túrázz felelősen
Teljesítménytúrázás kutyával
2024.12.04.Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ Tovább
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
