Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. január 3.

Élmény, kaland és kihívás: 70 óra alatt 70 kilométer a Kéktúrán

Ha szeretsz túrázni, és hajlandó vagy picit kilépni a komfortzónádból, hogy jó esetben két, de inkább három egymást követő napon menetelj a nagy kék úton, akkor a Lokomotív Turista Egyesület által a 2022-es esztendőre kiírt „OKT 70” elnevezésű túramozgalmat neked találták ki.

Nagyszerű ötlet ez a mozgalom az alapító egyesület részéről, felpezsdíti a kéktúra teljesítését annak, aki már elkezdte, és ad egy kis lökést annak, aki még csak kacérkodik vele. Tíz évvel ezelőtt, a kéktúra indulásának hatvanadik évfordulóján hirdették meg először, akkoriban még nyilvánvalóan csak hatvan kilométer volt a penzum hatvan óra alatt.

Nekünk három gyönyörű márciusi túranapot jelentett ez akkoriban a Zempléni-hegység romantikusan szép világába, rügyfakadással, jeges Arka-patakkal, a hegyek tetején vastag hópaplannal, és végül, de nem utolsósorban hazaérkezés után egy gyönyörű jelvénnyel. Idén is szeretném ezt átélni, a lehetőség újra adott.

Országos Kéktúra 1952-2022

Pontosan hét évtized telt el azóta, hogy a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – a mai Lokomotív Turista Egyesület jogelődje – 1952 januárjában jelvényszerző túramozgalmat hirdetett meg a szakosztály tagjai számára a Balaton-felvidéki Tapolca és a Zempléni-hegység peremén magasodó Tolvaj-hegy között kanyargó kék jelzésű útvonalra.

A 30-as években felfestett, majd a „Lokós” turisták által rendbe hozott Országos Kék Jelzés túramozgalommá való szervezése nagyszerű ötletnek bizonyult, az eltelt évtizedek során természetet szerető turisták tízezrei indultak el a nagy kék úton. Ha valaki elszánja magát és elkezdi, akár ennek a remek évfordulós mozgalomnak a hatására, már pár nap alatt megtapasztalhatja azt, amit kétszeres OKT-teljesítőként biztosan állíthatok:

Magyarország természeti szépségeit, épített emlékeit, a magyar vidék rögvalóságát, az ott élők minden gondját, búját-baját és örömét felfedezni és átélni kizárólag gyalogszerrel lehet.

A Lokomotív Turista Egyesület elnöksége úgy döntött, hogy 2022-ben méltó módon kívánja megünnepelni az Országos Kéktúra jelvényszerző mozgalomként való meghirdetésének 70. évfordulóját. Ennek része a „70 km 70 óra alatt az Országos Kéktúra mentén” elnevezésű túramozgalom, amely 2022. január 1. és december 31. között teljesíthető. A megszerezhető jelvény az első, „Lokós” kéktúrás jelvény kicsinyített másolata, keretbe foglalva, melyen ez a felirat olvasható: „Lokomotív TE 70 éves az Országos Kéktúra 1952-2022”. A teljesítés szabályai, az igazolás módja és a letölthető igazolófüzet megtalálható az egyesület honlapján.

Egy kis kedvcsináló, avagy OKT 60 2012

Kihívás volt ez a javából már akkoriban is, az egynapos túrákon szocializálódott kondíciónknak éppen ugyanúgy, mint a mindennapi fürdéshez, internethez, összkomforthoz szokott, punnyadt kis lelkivilágunknak. Túratársammal az Encstől Sátoraljaújhelyig kanyargó, nagyjából 62 kilométeres távot választottuk, és nagyon nem bántuk meg. Azóta is emlegetjük az akkor szerzett, életre szóló élményeket éppen ugyanúgy, mint a regéci és makkoshotykai szállásunkon folytatott nagyszerű beszélgetéseket.

Még volt szerencsénk működés közben látni a Gibárti vízi erőmű évszázados turbináit, száraz lábbal kelhettünk át a befagyott Arka-patak olvadáskor oly bővizű medrének gázlóin, megcsodálhattunk egy lenyűgözően szép, kora tavaszi naplementét az épülő regéci vár ormairól a látóhatár peremén feltűnő Magas-Tátra sziluettjével.

Regéci szállásunkon egy igazán érdekes, jellemformáló beszélgetésben volt részünk szállásadónkkal, egy abaújszántói tanárnővel, aki olyan keresztmetszetet adott a térség problémáiról, amelyre egy több száz oldalas tanulmány sem lenne képes.

Másnap tavaszból a télbe kapaszkodtunk fel a zempléni hétszázas csúcsokat ostromolva, hogy az Országos Kéktúra egyik legszebb szakaszán gyalogolva a Pengő-kő, a Nagy-Péter-mennykő, István-kút és Eszkála-erdészház érintésével érjük el makkoshotykai szállásunkat.

Makkoshotykán a lassan legendává váló Vilma néninél aludtunk, majd egy kiadós reggelit követően vágtunk neki az utolsó napnak Sátoraljaújhely felé. Cirkáló tanyánál megetettük a kiskutyákat, közel egy órát beszélgettünk az itt lakó szimpatikus kis családdal, majd a Cifra-kút és a Nagy-Nyugodó érintésével értük el Sátoraljaújhely első házait. Nagyszerű háromnapos túránk utolsó fénypontjaként hazaérkezésünk után pár nappal már kézbe is vehettük a Lokomotív Turista Egyesület által kibocsátott nagyon szép Kéktúra 60-as jelvényt is.

Örményország keleten innen, nyugaton túl

Örményország keleten innen, nyugaton túl

2024.10.28.

„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.

→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma

Dolomitok – a túrázók paradicsoma

2024.10.15.

Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.

→ Tovább