Fagyos csúcstámadás a Szárkő-hegységben
Bár szép lassan a téli túraszezon végéhez közeledünk, még így is tetemes hómennyiséget, és ezáltal szuper túrahelyszíneket találhatunk a környező magashegységekben. Célunk ezúttal is az az erdélyi Szárkő-hegység volt, ahol legutóbb egy csodálatos őszi túrán jártunk, ám azelőtt még egy decemberi, klasszikus téli csúcsmászásra utaztunk el a Szegedhez legközelebb eső, 2000 méter fölé magasodó hegyvonulat kulisszái közé.
A Szárkő, egy ismeretlen magashegység a Déli-Kárpátokban
A továbbra is szinte alig ismert Szárkő-hegységről az őszi gerinctúránkat bemutató cikkben már részletesen írtunk, így ha a kedves olvasó érdeklődik a Déli-Kárpátok egyik prominens tagja iránt, akkor kattintson, és ne hagyja ki a rövid földrajzórát.
Visszatérve a decemberi kiruccanásra, ezúttal úgy döntöttünk, hogy a túra előtt Aradon töltünk egy hangulatos szombat délutánt, kávézással, olasz étteremmel, piacozással és persze a magyar épületek megnézésével, mindezt megkoronázva egy igazi, balkáni hangulatú adventi vásárral.
Másnap kora reggel aztán az óraátállítás miatt még bőven sötétben vágtunk neki a 2 órás útnak, hogy 8:30 körül befussunk a Fertő-tető sípályája alatt található parkolóba. Csípős, -7 °C-os hideg várt ránk, így gyors öltözés után neki is vágtunk az előzetesen 9-10 órásra tervezett túrának.
Az induláskor verőfényes napsütés, de csípős hideg várt minket 1100 méter körüli magasságban
Miután eléggé sietősre vettük a tempót a dermesztő hidegben, alig másfél óra alatt elértünk a Cuntu meteorológiai állomáshoz 1440 méteres magasságba, ahol egy kis tízórai után gyorsan tovább is álltunk, hiszen a szint és távolság java még hátra volt.
Az állomás egyébként elvileg menedékházként is funkcionál, sajnos erről sok infót nem találtunk, így mindenképp alapos utánajárást és tervezést igényel, ha valaki itt szeretne bármikor is egy éjszakát eltölteni.
A Cuntu meteorológiai állomás
Az állomás épülete után viszonylag jól kitaposott, 20–30 cm-es hó várt minket az erdőből kiérve, így a meredek kaptatók ellenére egész jól haladtunk, még azzal együtt is, hogy egy-két helyen bizony jól jöttek volna azok a bizonyos hótalpak. 2000 méter körül értünk ki a nyílt gerincre, ahol a hóvastagság sokszor a fél métert is elérte, ám a totális szélcsend és a finoman melegítő napsütés miatt egészen kellemesnek éreztük még a leghúzósabb részeket is.
Ha nincsen friss hó, nincs szükség hótalpakra sem, elég lehet egy csúszásgátló és egy kamásli is
2190 méteren a Szárkő csúcsán Végül aztán kicsivel dél után, 13:30 körül, 4 órányi kemény menetelést követően ott álltunk mi is a Szárkő-hegység azonos nevű, névadó csúcsán, 2190 méteren.
A Déli-Kárpátok terebélyes magashegységei úgy sorakoznak egymás mellett, hogy sokszor nehéz megmondani, hogy épp melyik vonulatot látjuk. Mindenesetre ismerős lankákat véltünk felfedezni a Retyezát, a Godján, a Csernai-havasok, illetve a Mehádiai-hegység irányába is, és ismét megfogadtuk, hogy többször fogunk eljönni télen az erdélyi magashegyek irányába.
A román nemzeti ünnep alatt szép számmal túráztak fel a helyiek közül is
A szép idő és a román nemzeti ünnep miatt persze helyi túrázók is voltak szép számmal, akik közül jó páran román zászlóval és a himnusz eléneklésével emlékeztek meg a nagy egyesülés decemberi emléknapjáról. Mi inkább csak élveztük a csodálatos kilátást, a pazar időjárást, és örültünk annak, hogy útlevél nélkül, bármikor el tudunk jönni a Déli-Kárpátok gyöngyszemébe, a Szárkő-hegységbe, immáron tényleges határok nélkül.
2190 méteren a Szárkő csúcsán, háttérben a Godján és a Retyezát
Melegedés a meteorológiai állomáson, majd rohanás a parkolóba
A csúcsfotók után aztán 10 percig átmelegedtünk a csúcson álló meteorológiai állomáson, sőt, még a helyi munkaerőt felügyelő magashegyi macskával is sikerült egy sztárfotót készíteni.
A vészhelyzeti éjszakázásra is lehetőséget adó meteorológiai állomás környéke délután 2 óra körül már teljesen kiürült, és a napkorong is egyre alacsonyabbra vándorolt a Bánsági-hegyvidék mögött.
Románia egyik legmagasabban fekvő meteorológiai állomása a csúcs közelében, és az állomást őrző macska
A sötétedés felé közeledve aztán a lefelé menetben begyújtottuk a rakétákat, és alig 3 óra alatt legyűrtük a 1100 méter körüli szintet, így pont naplementére, 17:00 óra magasságában már a parkolóhoz értünk. A lenyugvó nap fényei aztán olyan pazar színeket varázsoltak a tájba, hogy azt sokáig fogjuk még emlegetni.
.) Egy utolsó visszapillantás a csúcsgerincre, a parkolótól alig 30 percre
Mivel aznap este Szeged volt a végállomásunk, örömmel konstatáltuk, hogy a magashegyi parkolóból csupán kicsivel több mint három óra az út Csongrád-Csanád vármegye fővárosába. Most, hogy januártól a határok is eltűntek, a délmagyaroszági túrázók figyelme talán még inkább a Déli-Kárpátok hegyei felé irányul majd, és nem hagyják felfedezetlenül a Szárkő-hegység csúcsait sem.
Emlékezetes naplementében értünk vissza az autónkhoz
Fontos információk a túrázáshoz
● Mikor? A Szárkő egy klasszikus téli-nyári desztináció, persze minden túra előtt azzal kezdjük, hogy megnézzük a várható időjárást.
● Hova? A Szárkő csúcshoz legkönnyebben a már fent említett parkolóból lehet feljutni. A határtól számítva kb. másfél óra autópálya, majd ugyanennyi kevésbé jó minőségű fő- és mellékutak várnak ránk. Érdekesség, hogy ha Budapestről indulunk, a határok megnyitásával immáron ugyanannyi idő eljutni ide, mint a Magas-Tátra lábánál fekvő Tátralomnicba, az út 80%-a pedig autópálya.
● Milyen nehéz a csúcstúra? Nem szabad alábecsülni az egynapos Szárkő csúcstúrát, annak ellenére, hogy csak kevés igazán meredek szakasz van a csúcstámadás alatt. A szintemelkedés cirka 1100 méter, a távolság kb. 24 km oda-vissza, így 8-10 órás menetidővel kell számolni, vízvétel pedig csak egy helyen, a meteorológiai állomásnál van.
● Veszélyek: nyáron a sokszor véresszájú pásztorkutyák, illetve a nyílt gerincen gyorsan lecsapó viharok jelentik a legnagyobb veszélyt. Télen vigyázni kell a leszakadó hópárkányokkal és a gyakran váltakozó, szeszélyes időjárással.
● Amit semmi esetre se hagyjunk otthon egy téli túrán: a megfelelő, réteges öltözködés és a vízálló bakancs mellett a legfontosabbak: napszemüveg, naptej, kamásli, termosz, hómacska (vagy egyéb, kisebb fogakkal rendelkező csúszásgátló), nagy és friss hó esetén pedig hótalpak.
A Mondolo eredetileg egy utazásokkal, világjárással és fenntarthatósági témákkal foglalkozó aktív közösségként indult 2016-ban. A spontán szerveződő baráti kollektíva 2019-től vált hivatalosan Mondolo Egyesületté, azóta pedig civil szervezetként projektjeink sok területen futnak egyszerre: foglalkozunk környezeti neveléssel, ismeretterjesztő előadások szervezésével, országos hírű környezetvédelmi street art projektekkel, illetve ehhez kapcsolódó workshopok lebonyolításával is. Élménybeszámolókat írunk utazásinkról, mindeközben pedig azon dolgozunk, hogy a fenntartható turizmus legfontosabb alapelvei mentén járjuk be hazánkat, a szűk környezetünket, és persze alkalomadtán Földünk más szegleteit is.
A Mondolo Egyesület weboldala ide kattintva érhető el, de megtalálod őket a Facebookon és az Instragramon is.
A Nagy-Mérgeskő ezúttal kifogott rajtunk
2025.02.16.A tavalyi parádésan sikerült osztrák téli hétvégénk után ismét a nyugati szomszédunk hegyvidéke felé vettük az irányt. A célunk ezúttal is egy 2000 méter feletti csúcs, valamint egy olyan magashegyi turistaház volt, amely viszonylag könnyen megközelíthető, szép helyen van, és nyitva áll télen is.
→ Tovább
Ki mondta, hogy télen ne menjünk Horvátországba?
2025.02.11.Horvátországgal kapcsolatban a vonzerők mellett egyre gyakrabban felmerülnek a nyári csúcsszezonban tapasztalható negatívumok is: zsúfolt autópályák és órás sorok a fizetőkapuknál, túlturizmus a tengerpartokon, és az általános drágaság. Ha vállalkozunk arra, hogy a szeszélyes téli időszakban utazzunk el az Adriai-tenger partjára, akkor egy kis szerencsével a fenti tényezők egyikével sem kell találkozni, és most azt is elmondjuk, hogyan csináltuk ezt.
→ Tovább
Téli álomvilág a Nagy-Fátrában
2025.01.22.A Nagy-Fátra még mindig jóval kevesebb figyelmet kap annál, mint amennyit megérdemelne. Pedig az Alacsony-Tátrához hasonló távolságban fekszik, 1500 méter feletti csúcsain kiterjedt gyephavasok nyújtanak igazi magashegyi élményt. És ha ez még nem lenne elég, a bivak- és menendékházak meglepően sűrű rendszerével alig látogatott helyekre is el lehet jutni.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
