Farsangi télűző séta Keszthelyen
A terveinkben az szerepelt, hogy egy szokásos túrabeszámolóval jelentkezem. Az égiek azonban másként rendezték a dolgokat, ugyanis egy fergeteges farsangi karneválba toppantunk a Balaton nyugati medencéjének "fővárosában".
A farsangi mulatozás, bálozás már időtlen idők óta kedvelt szokás Európa-szerte, szorosan kapcsolódik a kereszténység kultúrköréhez. Az időszak január hatodikán, vízkeresztkor veszi kezdetét és húshagyókeddig tart, ekkortól a szigorú böjti napok következnek. Húshagyókedd tél végére, általában februárra esik, ekkor csúcsosodnak ki a farsangi mulatozások, ebben az időben a farsangi felvonulások egyfajta téltemetéssel, télűzéssel is összekapcsolódnak.
Ahogy más előkelő családok, úgy a keszthelyi Festeticsek is a velencei karneválhoz hasonló elegáns bálokon vettek részt, ahol a legszebb, legdrágább ruhakölteményeikben mulattak, és várták a tavasz eljöttét. Ők a városi, falusi mulatságokon nem vettek részt, ezt az akkori udvari protokoll sem engedte meg számukra.
A városi polgárság - német mintára - látványos utcai felvonulásokat tartott ebben az időszakban, elegáns ruhában, drága velencei maszkokban. A szegényebb falusi lakosság azonban ezeket az úri huncutságokat nem engedhette meg magának, így maszkának öltözve csúfították el magukat és jártak házról házra. Ilyenkor ettek, ittak, mulatoztak. A farsangi népszokások országszerte elterjedtek, de voltak olyanok, amelyek csak bizonyos régiókban váltak a helyi folklór részeivé.
Somogyban, Zalában és a Balaton környékén ilyen volt az asszonyfarsang, mikor is a fehérnépek kimehettek a présházakba, felmehettek a "hegyre" a pincékhez és mulathattak kedvükre.
Ezeket az asszonyfarsangokat szigorúan titokban tartották, az ott történtekről semmi nem derülhetett ki. Férfiember ezeket a sokszor pajzán szeánszokat nem látogathatta, ha valaki odatévedt, azt a kapatos, kikapós menyecskék megszégyenítették, nem egy esetben meztelenre vetkőztették és úgy zavarták el.
Az eső sem zavarta a farsangi mulatozókat
A farsang egyik jelképe a szalagos fánk, amelyet csak ebben az időszakban sütöttek, hisz ez bő zsírban készül, ami a szigorú böjti szabályokkal már nem fért össze, ugyanakkor a tésztájába pálinka is került, hisz az is a farsangi mulatság egyik fő jelképe. A maszkázás során a jólét és bőség egyik jelképének számító szalagos fánkot is össze kellett gyűjteniük a maszkáknak. Ezeket egy hatalmas fakanálra vagy hosszú botra fűzték fel.
A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete a Festeticsek városának legszínesebb, legaktívabb civil szerveződése.
1999-ben alakultak, jelszavuk pedig: "Tétlen kezeknek az ördög ad munkát". A hölgyek a fejükbe vették, hogy a Balatonnnál a nyári főszezonon kívül is van élet, és lehet oda tömegeket csábítani szezonon kívüli programokkal is. Ennek keretében már 23 esztendeje szervezik meg a színes kavalkádot, amely során hangos dobokkal és minden zajkeltésre alkalmas eszközzel felszerelt álarcos, jelmezes maszkák a város főutcáján vonulva űzik el a telet.
Ezt a mulatságot megalakulásuktól fogva -két év kivételével- minden esztendőben megrendezték, így az idei volt a 21. Keszthelyi Városi Karnevál. A felvonulásnak csodás díszletet kölcsönöznek a Festetics-kastély és a város főutcájának műemlék épületei, a csúcspontot pedig a Fő térre való megérkezés adja.
Itt kap helyet a színpad is, ahol minden résztvevő rövid műsorral mutatkozhat be a többezres nézősereg előtt. A sokadalom jó hangulatáról árusok, mutatványosok gondoskodnak. Kapható itt minden földi jó, forgácsfánk, vattacukor, kürtőskalács, pattogatott kukorica több változatban, sőt még zsíros kenyér is jófajta lila hagymával. Kísérőnek pedig a környékbeli nemes nedűkből kóstolhatunk kedvünkre, hidegen, melegen, forralva.
A maskarás felvonulás a Festetics-kastély parkjából indul, megadva ezzel a rendezvény rangját. A menet elején évek óta minden alkalommal gólyalábasok haladnak zászlólengetéssel. Őket a már szintén hagyományosnak tekinthető szambazenekar, a keszthelyi Boombatucada együttes ütősszekciója követi. A zenekar a városi zeneiskola növendékeiből, valamint tanáraiból áll, és a zenészek minden esztendőben más-más maskarába bújnak.
A hangkeltőket a díszes, korabeli ruhába öltözött hercegi pár követte, kik jelképesen a rendezvény házigazdái is. Őket a Borbarát Hölgyek követték elegáns ruháikban, majd a keszthelyi karnevál jelképévé vált táncoló óriás sárkány következett, melyet az ugyancsak túlméretes százlábú követett.
Aztán jöttek a versenyző maskarás csapatok. Idén majd ötven csapat nevezett a télűző felvonulásra. A 1-es számú versenyző aktuálisan a Covid Likvidátor volt.
Jöttek mindenféle ötletes jelmezes felvonulók: szuperhősök, kéményseprők, apácák, fotóstúdió, sparhelt, hűtőszekrény, szörnyek, törökök, Ludas Matyi Döbrögivel, lego bábuk és számtalan ötletesnél ötletesebb társuk.
A menetet egy mexikói mariachi zenekar zárta, amelyből csak a jellegzetes mariachi gitárok, vonósok hiányoztak, így inkább egy mexikói jelmezbe öltözött fúvós bandát láthattunk.
A versenyzőket a Goldmark Károly Művelődési Központ erkélyéről szemlélte meg a szakavatott zsűri, és pontozta a jelmezek kreativitását, ötletességét. Idén fontos bírálati szempont volt a jelmezek környezettudatos anyagfelhasználása. A díjakat a Fő téri színpadon adták át, de minden résztvevő kapott ajándékot.
A dörömböléssel, dobolással sípolással, a táncoló sárkánnyal a maszkáknak az idén is sikerült talán elűzni a gonosz telet, hisz a rendezvény közben már az eső is elállt és a nap is ki-kikandikált egy cseppet, jelét adva, hogy az idén is feltartóztathatatlanul jön a kikelet és a melegebb, barátságosabb időjárás. Hát így csöppenhet egy magunkfajta túrázó egy ilyen farsangi forgatagba, amelynek minden percét rettentően élveztük és egyáltalán nem bántuk, hogy a medvehagymázás, túrázás más alkalomra tolódott.
Forrásként Gyanó Szilvia néprajzkutató, a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársának művét használtuk fel.
Ha Ti is szeretnétek megosztani a terepen szerzett élményeiteket, akkor küldjétek el nekünk a cikkiropalyazat@turistamagazin.hu címre!
Három tó túrája - a Menguszfalvi-völgy szépségei
2025.01.17.Fiatalként, hegymászóként szerettem meg a Magas-Tátrát, nagyon. Most öregedő bakancsos turistaként tértem vissza, és ismét is elvarázsolt vad szépsége, egyedisége. Különösen igaz ez a túránk második napján felkeresett Menguszfalvi-völgyre.
→ Tovább
Teljesítménytúrázás kutyával
2024.12.04.Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ Tovább
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
