Fedezzük fel a palóc fővárost!
A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.
Balassagyarmatra érkezve első pillantásra egy álmos, határ-menti kisváros képe tárul elénk, ez a kép azonban szerencsére kissé csalóka. Az egykori vármegyeszékhely a közelmúltban visszanyert valamit régi fényéből, a határnyitással ugyanis újra a sokat sínylődött Ipoly-menti térség központjává vált, minek köszönhetően az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül. Mindez kihatott a város kulturális és sportéletének javulására is.
A Zöld Csiga fantázianevet viselő városszépítő program keretében megújult a híres Palóc Liget, létrejött az Ipoly-parti Sport és Szabadidőcentrum, és végül, de nem utolsósorban ezen program keretei közt valósult meg az a két tanösvény is, melyek a város történetét hivatottak bemutatni az ide látogató turistáknak.
A bő egy km hosszú "Civitas Fortissima" sétaút hét állomása a palóc főváros legmeghatározóbb huszadik századi eseményét, az 1919-es "csehkiverés" történetét mutatja be, az Ipoly-folyó szabályozás előtti medrében futó "Balassagyarmat tanösvény" pedig a város általános történelmét meséli el a Honfoglalás korától napjainkig. A két tanösvény hossza együttesen is alig három kilométer, amely távolság a történelmi városközpontot és a Palóc Ligetet érintő városi sétával kiegészülve sem több ötnél, így Balassagyarmat felfedezése gyakorlatilag egy könnyed, vasárnap délutáni séta keretében is megvalósítható.
A Balassagyarmat tanösvény
A tanösvény és a közeli Ipoly-parti Sport és Szabadidőcentrum létrehozását egy évtizedekig húzódó, ritkaságszámba menő esemény tette lehetővé, mégpedig az Ipoly szabályozása és az ezt követő határváltozások. Magyarország és Szlovákia határa ugyanis ezen a szakaszon az Ipoly-folyó vonala, amely eredetileg a város utcáinak közvetlen közelében kanyargott.
Az Ipoly azonban szeszélyes kis folyócska, medre folyamatosan változik, alakul, egyik helyen alámossa a partot, a másik helyen építi.
Ezt a jelenséget részben kiküszöbölve Balassagyarmat közelében még a hatvanas években egy teljesen új mederbe - lényegesen északabbra, egykori szlovák területre - terelték a folyót, ami azonban egyúttal az államhatár megváltozását is jelentette. A város elvileg jól járt, nagyjából harminc hektárnyi terület került át itt a magyar oldalra.
A határkijelölés és főleg az ezt követő, a magyar állammal lefolytatott tulajdonjogi herce-hurcáknak köszönhetően azonban csupán 2008-ban vehette birtokba a város ezt a fejlődést nagyban segítő pár tucatnyi hektárt. No, de jobb későn mint soha, napjainkra focipálya, atlétikai pálya, tanuszoda is létesült az Ipoly egykori árterében, továbbá itt került kialakításra kirándulásunk egyik célpontja, a Balassagyarmat tanösvény is.
A várost elkerülő út körforgalmától, vagy ha úgy tetszik a Pennytől induló, akár babakocsival is bejárható sétaút közel két kilométer hosszan kanyarog az Ipoly egykori, szabályozás előtti medrében egészen a határátkelő közelében lévő autóbusz állomásig. Az útvonalon nyolc pihenőhelyet találunk, nyolc különböző korszakot és témakört felelevenítő tájékoztató táblával, melyeket nagy gonddal és igényességgel alakítottak ki a tanösvény megálmodói.
Az első állomáson az Ipoly-vidékén egykor élt népek életébe és a Honfoglalás során a magyar törzsek által létrehozott településszerkezetbe kapunk betekintést.
A kissé még elhanyagolt egykori Ipoly-mederben továbbsétálva egy tornapálya, és három további állomás érintésével, az Ipoly-parti Sport és Szabadidőcentrum pályái mentén jutunk el a 30-as években megépített, napjainkra azonban már funkcióját vesztett, mementóként álló Madách Imre hídig.
"Elátkozott évszázad" Ez az elkeseredett, ám annál beszédesebb cím a "Balassagyarmat tanösvény" hatodik, legnagyobb hatású állomásának tájékoztató tábláján olvasható. A titulus a huszadik századra vonatkozik, melynek során az egykori vármegyeszékhely a két világháborút és a kommunista rendszert is alaposan megszenvedve egy félreeső, határ menti kisvárossá vált, elveszítve vonzáskörzetének nyolcvan százalékát.
Ezt követően egy kisebb játszóteret érintve, immár lakóházak mellett, az Ipolypart utca mentén jutunk el az utolsó állomásig, amely a huszadik században sokat szenvedett, az előző rendszerben "bűnös városnak" bélyegzett Balassagyarmat biztatónak tűnő jövőképét vetíti előre, melyet a határnyitás, az elveszett, trianon előtti vonzáskörzet visszatérése és az Ipoly-szabályozás során nyert területek nagyban elősegítenek.
A "Civitas Fortissima" tanösvény
A vasútállomástól a városi strandig kanyargó tanösvény felkereséséhez át kell vágni a történelmi városközponton, melynek során felfedezhetjük a méreteiben és kinézetében is lenyűgöző egykori vármegyeházát, a szépen restaurált városházát, a Palóc Ligetben álló látnivalókat, a híres Palóc Múzeumot és nem mellesleg a környék egyik legjobb cukrászdáját is.
Ehhez érdemes a Madách-Imre hídig visszatérni, majd a szintén Madáchról elnevezett utcán pár perc alatt már a város központjában is vagyunk.
A felsorolt látnivalók érintésével egy fél órás sétával érjük el a vasútállomástól induló Civitas Fortissima tanösvény kezdőpontját. Ez a tanösvény annak a felkelésnek állít emléket, melynek során 1919 január 29-én a helyi vasutasok kezdeményezésére Balassagyarmat polgárai a közelben állomásozó I. világháborús veterán honvédek segítségével komoly harcok árán megadásra késztették a várost megszálló cseh légió egységeit.
A demarkációs vonalként kijelölt Ipoly-folyó vonalát átlépő csehek súlyos vereséget szenvedtek, ugyanis Balassagyarmat példáján felbuzdulva a környék falvainak lakossága is fegyvert fogott a megszállók ellen, teljes sikerrel. A cseh légió csapatait mindenhol visszaverték az Ipoly túlsó partjára, a harcok során a cseheknek egy komplett ezrede morzsolódott fel, minek köszönhetően többé nem is próbálkoztak Balassagyarmat elfoglalásával.
Az ellenállásban főszerepet vállaló vasutasok emlékére a vasútállomás előtti kis tér szolgál a tanösvény kiindulópontjaként.
A Vác felé induló vasútvonal mentén, kertvárosi utcákon át vezető, térkővel kirakott, könnyen bejárható sétaút a Benczúr Gyula utcán, és a Kecskeligeten át kanyarogva, éri el azt az évszázados hársfasort, amely a másik végponthoz, a 30-as években Hajós Alfréd által tervezett városi strandfürdőhöz vezet. Utunk során hét igényesen kialakított pihenőhellyel találkozunk, melyeknél megpihenve rendkívül informatív táblákról ismerhetjük meg Balassagyarmat városának talán legemlékezetesebb történelmi eseményét, melynek köszönhetően a város 2005-től hivatalosan is viselheti a Civitas Fortissima, azaz a Legvitézebb Város büszke címet.
Ha még többet szeretnél tudni Balassagyarmat múltjáról és az 1919-es szabadságharcuk részleteiről, vedd meg a legfrissebb Turista Magazint, mert egy nagyobb cikkben mutatjuk be a „palóc főváros” dicső múltját.
Teljesítménytúrázás kutyával
2024.12.04.Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ Tovább
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
