Pont azért, mert amúgy a Felsőrákosi tanösvény és en bloc a Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület tök jó (és számomra közeli) terepe lehetne egy kiadós sétának vagy egy kellemes pikniknek. Bár késő délután jártunk erre, amikor a munkaidő jellemzően már letelt, csak hébe-hóba futottunk össze egy-egy kutyasétáltató, lovagló, bicikliző, babakocsit tologató emberrel a 10. kerületi Túzok utca végétől induló útvonalon. Bár azt nem tudom, hétvégén mekkora lehet a forgalom, de gyanítom, hogy például a Normafához vagy a Budai-hegység más felkapott kirándulóhelyeihez képest nem nagy.

A Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület (TT) ma összesen 164 hektáron terül el, meghatározó eleme a Rákos-patak

7 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Még így is, hogy a terület – ne szépítsük – eléggé tele van szeméttel. A rejtettebb részeken egész hulladékhalmokat találunk, de a Rákos-patakban, illetve a partján is biztos, hogy nagyjából tízméterenként ráakadunk egy-egy nejlonzacskóra, sörösdobozra vagy akár egy egész használt matracra. Van, ahol gumiabroncs rondít bele a tájba, máshol PET-palackok integetnek a fák alól. Pedig a helyen rendszeres a szemétszedés, de egyszerűen nem érnek a végére – és már így is sokkal jobb a helyzet, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Erről mindjárt mesélek részletesebben is, előbb azonban szeretném elmondani, miért olyan kivételes ez a terület.

Kapcsolódó cikkek

Talpalatnyi vadon Budapest központjától pár lépésre

Tovább

Lebilincselő természetfilm-sorozat a szőke tóról, ahol hat évszak uralkodik

Tovább

Ahol az egyik leggazdagabb a budapesti madárvilág

Budapesten 27 helyi védettségű terület van, a Felsőrákosi-rétek TT a második legnagyobb a maga 164 hektárjával a Naplás-tó TT után, ami csupán egyetlen hektárral nagyobb. Itt csörgedezik a Rákos-patak, ami a Dunába torkolló budapesti kisvízfolyások közül a legjelentősebb. A patak összesen 44,3 km, a fővárosban 23 km-en keresztül kanyarog. A védett vágó csík, réti csík és fenékjáró küllő is él itt a patakban, anno Szendőfi Balázs egy 2019-es halfaunafelmérés során pedig ritka szivárványos öklét, de inváziós kerekfejű gébet is talált.

A kacsák eléggé hozzászoktak az emberi jelenléthez, így egészen közel lehetett menni hozzájuk

10 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Nem is gondolnánk, mennyire színes a Felsőrákosi-rétek állatvilága, főleg, ami a madarakat illeti. Ahogy a tájékoztató tábla fogalmaz: „az egyik leggazdagabb természetközeli védett terület a madárvilág tekintetében”, majd ezt adatokkal is alátámasztja: az itt megfigyelt madárfajok száma megközelíti a 200-at. Viszonyításképp: egész Budapesten összesen 267 fajt láttak eddig. A 2000-es évek közepétől rendszeresek a gyűrűzések a Felsőrákosi-réteken, emellett etetőket, itatókat és mesterséges odúkat helyeztek ki. Nehéz lenne felsorolni, hány fontos madárfaj él a területen, a teljesség igénye nélkül: barna rétihéja, kis vöcsök, foltos és cserregő nádiposzáta, nádirigó, tövisszúró gébics, cigánycsuk, nagy fakopáncs, ökörszem, csilpcsalpfüzike, meggyvágó, erdei pinty. Meg kell még említeni a fokozottan védett füleskuvikot, ami hazánk egyetlen vonuló bagolyfaja, és előszeretettel költözik be ide, a patakmenti idős fák odvaiba.

A területen egy lovarda is található, ezért nem ritka ez az életkép

5 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Inváziós fajok és piócák

Ízeltlábúak közül a magyar tarsza, a kis színjátszólepke és a farkasalmalepke az itt előforduló legfontosabbak. A mocsári teknős és a keleti sün szintén otthonának mondhatja a területet, a mogyorós pele egyik legjelentősebb fővárosi állománya is a Rákos-patak mentén él. Kis számban megfordul itt az európai őz, a mezei nyúl, a vörös róka és a vaddisznó. A Felsőrákosi-réteken fedezték fel Európa legritkább hüllőjét, a fokozottan védett rákosi viperát, ami mostanra teljesen eltűnt a területről. Érdekesség, hogy a Túzok utca mentén kiásott egykori piócásgödrök a mai napig megvannak, és esős időben megtelnek vízzel. Egykor orvosi célokra tenyésztették a vérszívókat, amelyek a mai napig élnek itt. Most a vizes gödrök rendkívül jó szolgálatot tesznek a kétéltűeknek. Vöröshasú unkával és dunai tarajosgőtével is lehet találkozni a környéken.

Hétköznap késő délután jártunk erre, és alig találkoztunk valakivel

1 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Ami a faállományt illeti, kocsányos tölgyek, fehér nyarasok, platánok, enyves égeresek kísérik az utunkat, lágyszárúak közül említésre méltó a vitézkosbor, a szibériai nőszirom és a mocsári nőszőfű.

Sajnos invazív fajok is elterjedtek a területen. Ilyen többek között a kanadai aranyvessző, a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, az amerikai kőris. A 6 évvel ezelőtt elhelyezett tábla adatai szerint a tájidegen fajok összkiterjedése meghaladja az egymillió hektárt Magyarországon, és a szám évről évre nő. Amellett, hogy ezek a növények kiszorítják az őshonos fajokat, gondot jelentek a mezőgazdaságban, emellett sok allergén akad közöttük.

A tanösvény öt kilométeres, és változatos terepen vezet

11 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Békésen legelésző ló. A háttérben éppen lovasoktatás folyik

4 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Kiruccanás az ürgék birodalmába

Az útvonal a Rákos-patak partján, mezőkön keresztül, lovarda és lakóházak mellett halad, az egyik kiágazását végigkövetve pedig eljuthatunk a mátyásföldi repülőtérig, ahol az ürgék tanyáznak. A fokozottan védett állatfaj populációi ezen kívül a fővárosban már csak a Liszt Ferenc Repülőtéren és a Hármashatár-hegyi Repülőtéren élnek. A hatalmas füves placcon egyébként homoki árvalányhaj és kései pitypang is nő, de a búbosbanka szintén kedveli a környékét.

Kapcsolódó cikkek

A legelőkről a repülőterekre kényszerülnek az ürgék?

Tovább

Szívbe markoló film készült a Tiszát sok éve terhelő szeméthelyzetről

Tovább

A mátyásföldi repülőtér fokozottan védett ürgéknek ad otthont. Ezen kívül Budapesten már csak a Liszt Ferenc Repülőtéren és a Hármashatár-hegyi Repülőtéren találkozhatunk velük

6 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Bár ez a repülőtér volt az első, ami állandó légiközpontként üzemelt Budapest térségében, ma már nem üzemel – hacsak nem számítjuk a Mátyásföldi Modellező Baráti Kört, akik rendszeresen használják: ottjártunkkor éppen egy kis géppel manőverezgettek a napsütésben. A repteret 1913-tól 16-ig építették meg. Ekkor egy 80 x 20 méteres szerelőhangárral és egy 800 x 900 méteres füves felszállópályával rendelkezett. 1918-ban rendszeres repülőjárat indult innen Bécs és Budapest között. Kisméretű vadászgépeket, Fokkereket gyártottak itt. Később a magyar légierő titkos bázisa lett, 1945-től a rendszerváltásig a szovjet hadsereg használta. 1956-ban innen vitték el a szovjet gépek Nagy Imrét és a családját.

Szeméthelyzet

A Felsőrákosi-rétek ma már csupán 164 hektáron őrzi azt, ami hajdani a többezer hektáros, változatos élőhelyből megmaradt – mindezt úgy, hogy eldobált hulladék és szemétkupacok tarkítják, de a vandalizmus sem ritka a területen. Persze, már most is sokkal jobb a helyzet, mint régebben. Mielőtt védett lett, rendszeres volt a kábelégetés és az ebből eredő tűzesetek, illetve többen használták a területet illegális lerakóként. A zöldhulladékot sajnos most is rendszeresen ide hordják, pedig a közelben található a Főkert Zrt. telephelye, ahol ingyenesen le lehetne adni.

Lépten-nyomon belebotlunk valamilyen szemétbe

2 / 11

Fotó: Nagy Sándor

Felsőrákosi idill. Hiába szerveznek rendszeresen szemétgyűjtést, a régi hulladékhalmokat sem sikerült még teljes mértékben felszámolni, és frissen eldobált szemetet is bőven találunk

8 / 11

Fotó: Nagy Sándor

A Főkert a felelős a természetvédelmi kezelés végrehajtásáért, ami a gyakorlatban leginkább a szemétszedést jelenti. Az elmúlt években rendszeresen szerveznek akciókat az élőhelyek megóvására és a hulladék felszámolására a helyi lakosok, a Kőbányai és a Fővárosi Önkormányzat, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat és a Magyar Madártani Egyesület önkéntesei segítségével. Kolléganőnk, Pálvölgyi Krisztina szintén szívén viseli a terület sorsát, ezért már többször is szervezett szemétszedést ide, az első ilyen eseményről készült videót itt láthatod:

Az elmúlt években összesen 5-600 köbméter hulladékot szedtek össze a Felsőrákosi-réteken, ami hatalmas szám – de sajnos ezzel nincs vége a harcnak. Éppen cikkünk írásával egyidőben jelentették be a Budapest Városháza Facebook-oldalon a Radó Dezső terv elfogadását, ami a főváros zöld infrastruktúrájának a fejlesztését célozza, és magában foglalja a Felsőrákosi-rétek TT rehabilitációját és kezelését is. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.