Folyadékbevitel: mennyit, mit, mikor?
Amennyi jólesik, alapvetően vizet, amikor szomjasak vagyunk. Még mielőtt bárki hanyatt esne ettől az állítástól, találjuk ki annak az élőlénynek a nevét, amelynek telefoncsipogásra, napi beviteli értékeket tartalmazó táblázatok olvasgatására és netes konzultációkra van szüksége ahhoz, hogy folyadékot vegyen fel. Rőt koraidenevér, csinos árvalányhaj, fagyálló csigagomba? Nem fogjuk tudni kitalálni, mert a Földön nincs ilyen élőlény.
Ugyanakkor mi, emberek, jó úton haladunk, hogy ilyenné váljunk. Megvan az, amikor a média télen meleg öltözködésre, nyáron lenge ruhák viselésére, sötétben lámpa felkapcsolására, esőben esernyő használatára, vadállatos szafarin fokozott óvatosságra buzdít? Ugyanez a helyzet a folyadékbevitellel is, amelyen egy egészséges, a testének jelzéseire, saját szomjúságérzetére hallgató, kiegyensúlyozottan táplálkozó átlagembernek egyszerűen felesleges rugóznia. Ám mivel a modern Homo sapiensek jelentős hányada totálisan életidegen, mindenféle természetes impulzustól mentes közegben dolgozik, túlpörgetve éli az életét, valamint rendre – ha tudatosan nem is – egyenlőségjelet tesz a bölcsesség és az információhalmaz-birtoklás közé, a legalapvetőbb, olykor faji mivoltunkhoz kötődő dolgok (táplálkozás, mozgás, alvás) „újratanulása” napról napra szükségszerűbbnek tűnik.
Az emberi test 50–75%-a víz, víztartalmunk pedig korunk előrehaladtával csökken.
Az, hogy mekkora mennyiségű folyadékot kell a szervezetünkbe bevinnünk, hogy elkerüljük a kiszáradást, azaz a dehidrációt, illetve az ezzel járó tüneteket (kínos szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, szaporább szívverés, csökkenő vizeletmennyiség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlása, gyengeség, súlyos esetben zavartság, eszméletvesztés, kóma), rengeteg dologtól függ, és itt most a környezeti hőmérséklettől kezdve – a fizikai aktivitás intenzitásán és időtartamán át – a viselt ruházatig tényleg számtalan tényező van játékban.
Alapvetően folyadékháztartásunk egyensúlyára kell törekednünk. Egyensúly akkor van, ha a vizelettel, verejtékezéssel, bőrön keresztüli párolgással, légzéssel és széklettel leadott, valamint a folyadékként és táplálékkal felvett és az oxidatív folyamatok során termelt folyadék mennyisége megegyezik. A felvett folyadék mennyisége tehát nem más, mint az ivással és az evéssel bevitt folyadék mennyisége. Ha feltétlenül kellene mondani egy irányadó vízbeviteli értéket, akkor az 3,7 liter lenne férfiak esetében, nőknél pedig 2,7 liter, de ebben benne van a termelt és a táplálékkal felvett víz mennyisége is (a kettő együtt körülbelül 1 liter), ezt ne feledjük! Ahogy azt sem, hogy nyári kánikulában és/vagy aktív sporttevékenységet végezve ennek a mennyiségnek többszörösére is szükségünk lehet, és a verejtékezéssel távozó elektrolitok (Na, Cl, K, Ca, Mg) pótlásáról is gondoskodnunk kell. Lényeg: ne görcsöljünk, igyunk rendszeresen, egyszerre ne sokat, lehetőleg vizet vagy magas víztartalmú folyadékot, eszegessünk szépen és kiegyensúlyozottan, élvezve az életet.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
