Gyerekekkel az Által-ér völgyi kerékpárúton

Mindössze hét kilométer, kezdetnek ott van Tatabánya jórészt ismeretlen, pedig kiváló bányamúzeuma, az út közepén Samu az attrakció, az út végén pedig a tatai Öreg-tó nyújt megfelelő látnivalót. A két város között pedig suhanás a tavalyi év bringaútján, végig az Által-ér ökológiai folyosóján a Gerecse hegyei alatt.

A Tatabánya és Tata között vezető Által-ér völgyi kerékpáros útvonalat 2020-ban választották meg az év kerékpárútjának. Mi már korábban felfigyeltünk erre a remek bringaútra, amely korántsem csupán rövidsége és szépsége miatt ideális családi bringaterep. A bringázás önfeledt suhanása mellett ugyanis az út elején és végén, sőt, egy kis kitérővel annak közepén is kiváló gyerekprogram vár ránk. Az meg csak hab a tortán, hogy Budapestről vonattal is könnyen kivitelezhető a túra, nem kell autót használni.

1 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Amit mindenkinek látnia kellene Tatabányán

Szombat reggel izgatott hangulatban érkezünk meg a Déli pályaudvarhoz. Felkerülnek a maszkok, és irány a vonat, jóval indulás előtt, hiszen így szombat délelőtt sok kerékpáros indul neki a főváros környéki kerékpárutaknak. Mi három kedves öregúrral osztoztunk a vonat kerékpárszállításra kijelölt helyén, sportosságukon nem győzünk csodálkozni: hétvégente gyakran mennek akár 120 kilométeres köröket is…

A beszállás után egyből beindult a buli, úgyhogy Alsógalláig gyorsan repül az idő. Az állomáson szerencsére csak egy kisebb lépcsőn kell levinni kézben a bringákat, és az ismeretlen járdákon való bringázás is viszonylag könnyen megy a városon belüli célpontunkig. A gond inkább az, hogy a meglehetősen szeszélyes időben a gyerekek egyszer vetkőzni kezdenek, a másik pillanatban fáznak, mindezt természetesen a zebrákon való átkelés előtt, a kevésbé türelmes helyi autósok bosszúságára. No, de sebaj, ők még nem tudják, hogy minden út kerékpárút!

A Turul eredeti váza előtt a Bányászati és Ipari Skanzenben

2 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Mi pedig röpke 2,1 km alatt meg is érkezünk a Bányászati és Ipari Skanzenbe, ahol kitörő örömmel fogadják az apró vándorokat, különösen így a kényszerű bezártságot követően. De nekünk is nagyon jólesik a napsütés, így a bejárat melletti padok kiváló tízóraizó helynek bizonyulnak. Mi elsősorban az itt látható, száz éves állapotokat tükröző tanterem miatt vettük célba a szabadtéri múzeumot.

De a nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyen megtalálható egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, a hangulatot pedig az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tették még teljesebbé és egyedivé.

Szóval van, mit nézni!

A Bányászati és Ipari Skanzen egyik látványossága a sok közül

3 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Én személy szerint imádom a hasonló, bányászati bemutatóhelyeket, itt meg ráadásul lelkiismeret-furdalásom is van, hogy még csak nem is hallottam erről a helyről. Pedig a tatabányai szénmező kiaknázása 1896-ban kezdődött meg, s amely fekvésének és a szén minőségének köszönhetően gyorsan a hazai ipar egyik fellegvárává tette a várost. Az évtizedek során kialakult 26 bányaüzemben és 5 külfejtésben 1987-ig tartott a bányászat, a 90 év alatt itt kitermelt szén mennyisége a Magyarországon 1753 óta bányászott összes mennyiség 12%-a.

Azt is gondolom, hogy az egész emberiség történelmét és egyben jelenlegi, meglehetősen kétséges jövőbeli kilátásait is meghatározó gazdasági tevékenység és annak globális hatásainak bemutatását kötelezővé tenném mindenkinek. Mindaz a civilizációs érték került kilátástalan helyzetbe, amelyet az elmúlt 200 évben a szénalapú gazdaság elért, s pont akkora gazdasági-társadalmi fordulatra lenne most is szükség a bolygó védelme érdekében, mint történt az a gazdasági forradalommal.

Vasmackó a skanzenben

4 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

A Bányászati és Ipari Skanzen tényleg nagyon élvezetes kiállítás. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a korhű fogadóépület a csúcspont, ahol minden úgy néz ki, mint évtizedekkel ezelőtt, s ahol bármikor beléphetnének a műszakba érkező munkások. Rögtönzött órát is tartunk az egykori szabadidős teremben arról, hogy mi is az a szén, miért hasznos és miért kellene nagyon gyorsan elfelejteni, mint energiahordozót.

Szintén nagyon érdekes az egykori akna épületében látható bányászlift, a ma közlekedőnek használt lejtakna „barlangja” és az udvaron kiállított sok érdekes vasszobor, köztük Európa legnagyobb vasmadarának, a Turulnak eredeti váza.

Suhanás egy nem mindennapi vízparton

Az Által-ér menti kerékpárút kezdetéig mintegy 5 km vár ránk a városban, ami a közeli Vértes utcától kezdve nem is vészes, hiszen itt már festett bringaúton haladhatunk Tata irányába, az Árpád úti járdázását meg túl lehet élni. A teljesen zárt kerékpárút a Rákóczi Ferenc út nagy körforgalmától kezdődik, s innen az Által-eret követi végig Tatáig.

A Tatabánya és Tata között futó, mintegy 7 kilométeres kerékpárúton 6 állomásból álló kerékpáros tanösvény is kialakításra került, a kerékpáros pihenőpontokon kialakított információs táblák tájékoztatást nyújtanak az egyébként kisebb folyónak és nem erecskének számító vízfolyás ökológiai fontosságáról.

Az Által-ér völgyi kerékpáros útvonal kezdőpontja Tatabánya szélén

5 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Érdemes megállni, és elolvasni ezeket, megérthetjük, hogy a környező mészkőhegységek vizét itt, a vízfolyás mentén felszínre hozó források környékén hogyan élt már az ősember is, hogyan alakították a tájat a rómaiak, és hogyan jött létre hazánk legidősebb halastava, illetve az ország első kultúrtája Tatán.

A langyos és meleg vizű forrásoknak természetesen Tata ismert természeti attrakciójában, a „vadlúdsokadalomban” is fontos szerepe van. A melegebb víz nemcsak azért ideális telelőhely a madarak számára, mert nem fagy be oly könnyen, de halakban is kifejezetten gazdag. Így jött létre a Duna mellett, az Által-ér mentén az az ökológiai folyosó, amely innen, Tatabányától indul, Tata tavain keresztül a Ferencmajori-halastavakig tart.

Az Európa fontos élőhelyeit összefogó Natura 2000-es hálózathoz tartozó tatai Öreg-tavat és környezetét, valamint a Tata környezetében található nemzetközi jelentőségű, ún. Ramsari vizes élőhelyeket köztudottan nagyszámú madársereg látogatja, ezért lett Tata városa a mindössze 18 tagból álló exkluzív Ramsari városhálózat – egyetlen magyarországi – tagja.

Kerékpáros híd az Által-ér felett

6 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Az autópálya aluljáróját elhagyva gyorsan megérezni a hely különlegességét: egyik oldalon a Gerecse sasbércei, másik irányban az itt kezdődő Kisalföld, közvetlenül mellettünk pedig a hangulatos Által-ér. A kerékpárút csúcspontja minden bizonnyal a hídon való átkelés, de a szomszédos, évszázados híd is pompás látnivaló. Itt, az öreg hídnál, a Vértesszőlős felé való elágazásban faljuk fel a gyereknapi tortát, majd friss energiával teli nekiveselkedünk a 1,5 km-es, de Vértesszőlősön belül erős kaptatóval terhelt útnak a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelyéhez. A Gerecse peremén található forrásmészkő bányában 1965-ben került elő az ősember nevezetes tarkócsontja, de az Európában is egyedülálló leletegyüttes (településrészek, tűzhely, ékszerek) részletes képet nyújt a neandervölgyi emberek életét megelőző időszakról. A gyerekek számára a legizgalmasabb az egykori forrásoknál járó ősállatok lábnyomát megőrző és bemutató kiállítás.

Csúcsforgalom a vértesszőlősi elágazásban

7 / 8

Fotó: Szigeti Ferenc

Tata – most éppen csak a lángos városa

Visszatérve a bringaútra, irány Tata, ami ebből az irányból érkezve mindenképpen a tavak városának benyomását kelti, hiszen először halastavakat, majd az egyre zordabb időben az Által-éri hangulatos ülepítőtavat érjük el, mielőtt egy erdei záró suhanást követően megérkezünk a Fáklya utca magasságában a tatai Öreg-tóhoz, ahol a lelkes, ámde nagyon fáradt gyerekhadat semmi más nem érdekli, csak a beígért lángos és palacsinta. Persze csak azért, hogy a közeli tóparton újult erővel fogjanak bele egy fogócskába, miközben jut idő a tavon szörfözők megcsodálására is. Az Öreg-tó és az Építők parkjánál található új játszótér méltó befejezése a túrának, de Tata számos látnivalója miatt (pl. Réti-tavak tanösvény, Tatai Fényes Tanösvény) akár többnaposra is tervezhettük volna ezt a túrát. Az időjárás viszont egyre komorabb, úgyhogy célba vesszük a közeli vasútállomást, és megfogadjuk, hogy Tatára és Tatabányára (is) visszatérünk hamarosan.

A cikk 2020. júniusában jelent meg először.