Régóta meg vagyok győződve, hogy a Balaton a nyári főszezonon kívül is kiváló úti cél. Sőt, az őszi időszakban már nincs „embersűrű” nyüzsgés a partokon, csendesebbek a tóparti települések, és ez a nyugalom jobban kedvez a szemlélődésnek. Ha szeptember-október környékén kifogunk egy napfényes „időablakot”, amikor az ég élénk kék, a levegő ugyan csíp, ám a zöld mellett az aranysárga, a vörös, a bordó és a rozsdabarna levelek a fák ágain bizony gondoskodnak arról, hogy addig akarj kint maradni a szabadban, amíg lehet. Mi most a Balaton északi csücskét céloztuk meg, hogy a kora őszi természet színpompájában gyönyörködjünk egyet.

Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegy magosán emelkedik az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi kilátó. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya.

A kilátó a település központjából közel egyórás, folyamatosan emelkedő, kényelmes sétával elérhető, csak a jelzőtáblákat és a piros sáv turistautat kell követni. De autóval is megközelíthető, a Kilátó utcán fel lehet menni egy 3-4 gépkocsinak kialakított parkolóig. Innen gyalog először egy kőfal melletti ösvényt, majd egy meredek erdei lépcsősort kell leküzdenünk, mielőtt felérünk a tornyot rejtő, fákkal borított hegytetőre. Ha valaki elfáradna felfelé menet, akkor a lépcsők közt félúton egy hangulatos kilátóponton, ahol pad is található, megpihenhet. A kilátás hasonlóan szép, mint a torony tetejéről.

Az ötszintes épületben csigalépcső kanyarog fel, szintenként kis kilépőteraszokkal. A legfelső szintről pedig parádés, 360 fokos körpanorámára tapaszthatjuk a tekintetünket, így beláthatjuk az északi part tanúhegyeit és a déli partot is. A híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, a 19. század végén, elragadtatásában „a világ egyik legszebb tájának” nevezte e vidéket, „ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel”, és egyenesen Rio de Janeiro látképéhez hasonlította e látványt. Szó mi szó, bámulatos innen a tó és a tanúhegyek találkozása, de hogy „ilyen legfeljebb Brazíliában, Rio de Janeiro partjainál van”, költői túlzásnak tűnik. De azért szeretjük a Balatont a tanúhegyekkel, és Cholnoky Jenőt is.

Szerencsésnek mondhatja magát Révfülöp, hogy mutatós kilátóján kívül egy olyan Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet, mint a fülöpi, melynek különlegessége, hogy közvetlen a révfülöpi vasútállomás mellett helyezkedik el.

A falán lévő emléktábla szerint Fülöp falut először 1211-ben említik a történeti források, temploma egyhajós, egyenes záródású. A 13. században épült templom szentélyének déli oldalán sekrestye, északkeleti sarkában redukált mellékszentély volt található.

Bár az egykori falusi templom maradványának tetőzete nincs, a falait szépen helyreállították. Érdekes részlete a vöröshomokkőből készült bélleletes, faragott, gótikus kapuzat. A romok a maguk egyszerűségében is festőiek, és a mai napig megőriztek egy keveset a középkor hangulatából. Egész évben szabadon látogatható.

A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a 12-13. században épült, feltehetően egy korábbi építmény alapjaira, majd a 14-15. században kibővítették. A településsel együtt a török időkben pusztult el, mára csak a háromhajós, íves szentélyzáródású épület romjai állnak egy tágas tisztás közepén. A terület hivatalosan Kővágóörshöz tartozik, de gyakorlatilag egy kőhajításnyira van Révfülöp határától.

Az ódon, boltíves falak között megéri elidőzni, főleg napnyugtakor lehet szép, mikor a lemenő nap sárgás-arany fénnyel világítja meg a romokat. A régészeti ásatások során egy keresztelőmedence és több míves kőfaragvány a felszínre került, a szentély lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Legutóbb 1999-2000-ben újították fel. Az ecséri templomrom szabadon megtekinthető.

A következő állomásunk, ahová elautóztunk, az avasi templom. A középkori épületek és romok rajongóinak jó szívvel ajánljuk a Szigligeten található építményt, amelynek tornya különleges élményt nyújthat a korabeli, kővel rakott tetőzete miatt. Kevés ilyenre bukkanhatunk Magyarországon.

Keletkezéséről, történetéről a források elég szerteágazóak, és olykor ellentmondásosak is.

A templom végleges pusztulása a 16. század közepén, a török támadások idején következhetett be.

A hajóból előkerült vörösesbarna, zöldes vakolatdarabok arra engednek következtetni, hogy a templom egykor festve volt. A torony épségben megmaradt az utókorra, a romok többi részét konzerválták. Szabadon látogatható.

A nap vége az egyik kedvenc balatoni kilátóhelyünknél, a Vonyarcvashegy felett magasodó Szent Mihály-dombon ért minket. A dolomitmagaslaton egy takaros, kis, hófehér kápolna, pihenőpadok, asztalok, és fenyőkkel szegélyezett, mediterrán hangulatú tisztás várja a kirándulókat.

Ottjártunkkor a szerencse is mellénk szegődött, mert a Szent Mihály-kápolna ajtajai kinyíltak. Keresztelőre készülődtek, így belülről is megnézhettük az egyébként csak vasárnapi mise vagy jeles napok, esküvő, keresztelő alkalmával nyitva levő templomot. A téli időszakban viszont egyáltalán nem látogatható.

A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája. A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek. Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy kápolna.

A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.

A cikk először 2019 októberében jelent meg.