Harkány, Siklós, Villány, avagy a kis magyar „mediterráneum”
Egy sima hétvégi családi kirándulást terveztünk ezen a számunkra alig ismert, csodaszép tájon. Meglepetésünkre azonban a villányi pincesor, a siklósi vár és a harkányi fürdő pazar hármasa egy török dzsámival, egy horvát fagyissal és a nyüzsgő turistahadakkal kiegészülve egy röpke, mediterrán hangulatú nyaralássá varázsolták ezt a pár napot.
Persze ehhez a hangulathoz nagyban hozzájárultak még a villányi hegyek napsütötte déli lejtőin felkúszó végtelen szőlőparcellák, a rendezett, igényes borászatok, a tengerparti tájakat idéző kopár mészkőszirtek, és az egymástól alig pár kilométerre fekvő kisvárosok vidám forgatagai is, melyeknek köszönhetően teljes joggal illetik a Villányi borvidéket a „magyar mediterrán” jelzővel.
Mindezekről azonban csupán halvány sejtéseink voltak, mikor régi jó szokásunkhoz híven az utolsó pillanatban, a hétvége előtt alig egy-két nappal elkezdtünk a környéken – elsősorban Harkányban – szállást keresgélni. Nem volt könnyű dolgunk, ugyanis az egyedülálló összetételű, szinte varázserővel bíró, cserébe igen markánsan illatozó harkányi gyógyvíz már az előszezonban is mágnesként vonzza a hazai és a környező országok gyógyulni vágyó turistáit. Végül némi szerencsével Harkány egyik nagyon szép szállodájában, a fürdő szomszédságában lévő hotelben sikerült igen jó ár-érték arányban helyet találnunk, így innen kiindulva fedeztük fel az ország legdélibb fekvésű szegletének kincseit.
Harkány, a reumások Mekkája
Harkány egy igazi, nyüzsgő fürdőváros, éttermekkel, szállodákkal, rengeteg turistával, vidáman pezsgő nappali és éjszakai élettel. A városka legfőbb vonzereje, egyben a turizmus itteni motorja, az 1800-as évek elején felfedezett, szinte egyedülálló hatásokkal rendelkező gyógyvíz és az elmúlt évtizedek során ennek kiaknázására lassan, de biztosan kiépülő hatalmas fürdőkomplexum. A mintegy 1300–1500 méteres mélységből feltörő, átlagosan 62 °C-os vizű harkányi hőforrás titka, hogy a szervezetben jól és gyorsan felszívódó kénvegyületei nagyban elősegítik a túlterhelt, sérült izületek porcait alkotó kéntartalmú vegyületek pótlását, visszaépülését.
Ezen hatásának köszönhetően kiemelkedő eredményességgel alkalmazható mozgásszervi megbetegedések, reumatikus panaszok gyógyítására. Értágító, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásai által a harkányi hévíz nőgyógyászati, bőrgyógyászati, továbbá ivókúraként akár emésztőrendszeri problémákra is megoldást jelenthet.
Éppen ezért valószínűleg csupán nekünk, a vidéket újonnan felfedezőknek okozott meglepetést az a tény, hogy a városban legalább annyi cseh, szlovák, német és horvát szót lehetett hallani, mint magyart, és az utcákon, de legfőképpen a fürdőben mindenhol ki volt írva szinte minden a fent említett nemzetek nyelvén is. Hirtelen mintha egy másik világba csöppentünk volna. A tengerparti nyaralásokat idéző hangulatot a fürdő horvát fagyiárusa fokozta a végletekig, aki kanál helyett lapáttal adta a fagyit, és bár tudott valamelyest magyarul, végül az érthetőség kedvéért az általunk ismert néhány horvát szóval is elmagyaráztuk, hogy pontosan mit is szeretnénk tőle.
Siklóson a történelem, Villányban a bor varázsolt el
A Villányi-hegység déli oldalának legszebb, legnagyobb hatású műemléke kétségtelenül a borvidék szinte minden szegletéből jól látható siklósi vár. A környezetéből szigetszerűen kiemelkedő, hófehér falaival messziről irányt mutató csodaszép várkastély a középkori magyar várépítészet egyik legépebben, közel eredeti állapotában ránk maradt hírmondója.
A vár falai alá érve – nemes egyszerűséggel mondva – a látvány lenyűgöző. A több emelet magasságban álló, teljes pompájukban ránk maradt pártázatos várfalak a kaput védő barbakánnal, a hozzá vezető boltozatos kőhíddal, és a háttérben emelkedő palotaépület hófehér falaival hazai viszonylatban szinte egyedülálló összképet alkotnak. Mivel elég idős vagyok már, nekem erről a látványról azonnal be is ugrik gyerekkorom egyik kedvenc sorozata, a Tenkes kapitánya is, melynek legtöbb jelenetét éppen itt, a siklósi vár falai közt forgatták.
Szerencsére nem csak én vagyok ilyen szentimentális hajlamokkal megáldva, egy nagyszerű ötletnek köszönhetően ugyanis a vár falai közt található kiállítások közt felfedezhetjük a Zenthe Ferenc és színésztársai emlékét őrző „Tenkes kapitánya" termet is. A remek hangulatú kis szobában bemutatásra került a fából faragott „Tenkes csárda” cégér alatt felsorakozó szereplők öltözéke, az egykori tv- és mozifilmplakátok, a Tenkes kapitánya-könyvek összes kiadása, továbbá a színészek teljes névsora fényképekkel, dátumokkal. Nem tudom, kinek az ötlete lehetett, de az biztos, hogy óriási dobás az a korabeli – kb. hatvanéves – kis Orion SuperNova televízió a szoba egyik sarkában, amelyen a látogatók folyamatosan nézhetik a filmsorozat eredeti, fekete-fehérben vetített részeit.
A siklósi vár falai közt a várak, a festészet és a magyar történelem szerelmesei is megtalálják a számításukat.
Egy rendkívül élethű panoptikum a középkori élet egyes jeleneteit mutatja be Mátyás királlyal és Beatrix királynével, szemben a várbörtön és a kínzókamra található, interaktív, azaz a látogatók által is kipróbálható eszközökkel.
Van itt még ezen felül hadtörténeti kiállítás középkori fegyverekkel, egy képgaléria, többek közt Istókovits Kálmán siklósi születésű művész festményeivel, egy vinotéka, mellette egy kávézó, sőt a külső és belső vár közti keskeny falszorosba lesétálva gyógynövényeket, nyuszikat és egy szép rózsakertet is láthatunk.
A teljesség igénye nélküli felsorolásból nem hagyhatjuk ki a Garai család által a 15. században épített gyönyörű gótikus kápolnát sem. A kápolna falában 2010-ben egy Magyarországon egyedülálló, aprócska gótikus imafülkét is találtak, melynek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy ez volt a mohácsi csata hőseit eltemető Kanizsai Dorottya nádorasszony imafülkéje.
A legszebb panorámát a kápolna melletti falakról kapjuk, ezen a szakaszon sétálva Siklós piros cseréptetős házai felett feltárul előttünk a teljes Villányi-borvidék a Tenkestől a kőbánya által csúnyán felsebzett Szársomlyóig.
Amennyiben a siklósi vár felfedezését követően maradt még időnk és kedvünk egy kis sétához, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a vár kapujától alig pár percnyire lévő, közel ötszáz esztendővel ezelőtt épült Malkocs bej dzsámit.
Az 1990-es évek elején szinte eredeti állapotához hűen helyreállított dzsámi 1993-ban elnyerte a műemléki helyreállítások egyik legértékesebb európai elismerését, az Európa Nostra díjat.
Siklós kalandos történelmének hű tanúja még a dzsámi közvetlen közelében található, eredeti, kétszáz éves falfestményekkel és egy gyönyörű ikonosztázzal rendelkező Szent Demeter ortodox templom, melyet a 18. században, copfstílusban építettek a siklósi szerbek. A templom megtekintését követően a vár parkolója felé visszasétálva útközben megcsodálhatjuk még az 1860-ban, romantikus stílusban épült, narancsos színekben pompázó, ám ennek ellenére is nagyon szép látványt nyújtó városházát is.
A siklósi városnézést követően már csak egy, ám annál kellemesebb dolgunk maradt: a villányi pincesor tüzetes megtekintése és felfedezése.
A Szársomlyó déli lejtőin és a közeli dombokon termő zamatos szőlőkből remek borászok áldozatos munkával nagyszerű, nagyon sokszor díjnyertes, sőt olykor még világbajnoki címet is elhódító borokat alkotnak (mint például, a Jammertal Borbirtok Cassiopeia Merlot 2015 elnevezésű bora, 2021-ben).
Egy átlagos, borhoz nem nagyon értő kirándulóval azonban lényegesen könnyebb dolga van a helybélieknek, ugyanis nekik szinte mindegy hogy merlot, portugieser, vagy éppen cabernet franc, az élmény és a hatás semmiképpen sem marad el. Így történt ez velünk is, a harkányi fürdőzés és a siklósi városnézés méltó befejezéseként teljes feszültségoldással zártuk ezt a jól sikerült napot.
Három tó túrája - a Menguszfalvi-völgy szépségei
2025.01.17.Fiatalként, hegymászóként szerettem meg a Magas-Tátrát, nagyon. Most öregedő bakancsos turistaként tértem vissza, és ismét is elvarázsolt vad szépsége, egyedisége. Különösen igaz ez a túránk második napján felkeresett Menguszfalvi-völgyre.
→ Tovább
Teljesítménytúrázás kutyával
2024.12.04.Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ Tovább
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
