Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg:
2021. október 4.

Hogyan hozzunk létre jelvényszerző túramozgalmat?

Elfeledett várak és falvak nyomában a túráktól mentes Külső-Somogyban. Így jött létre a Dél-Balatoni Várak Jelvényszerző Túramozgalom.

Dél-Balaton? Mi jut eszünkbe róla? Laposság, sík vidék, sekély és zsúfolt strandok, szocreál üdülők, tömeg mindenhol, sorban állás a hekkért és a zsíros sajtos-tejfölösért. Páran még gondolnak a boglári borvidék nedűire, vagy a siófoki Petőfi sétányra és a diszkókra. Ha esik vagy rossz az idő, mindenki legyint: hova menjünk, itt nincs semmi. Így maradnak a méregdrága vendéglők, vidámparkok. Néhányan felkeresik Somogyvárt, Kerekit, Boglárt a Gömbbel, a fonyódi várhegyeket és persze az ilyenkor túlzsúfolt Siófokot. Ez így kicsit közhelyesre sikeredett, mert az elmúlt pár esztendőben rengeteget fejlődött a déli part is, sok új látnivaló, időtöltésre remek attrakció valósult meg, de csak a tó partjától 4-5 km távolságig, hogy azontúl milyen csodák bújnak meg, arról csak a beavatottak tudnak.

Ha a déli parton egy kis természetközeli aktívkodásra gondol az ember, mi marad? Egy kiadós kerékpártúra, erre kiváló ez a környék, esetleg a pár kilátó valamelyikének a bevétele. Hosszabb túrák még csak eszünkbe sem jutnak, csomagolunk és irány a „túlsó oldal”. Balaton-felvidék, Káli- medence, Dél-Bakony, mind-mind remek helyszínek. Igen, ebben szerepet játszik, hogy „ideát” viszonylag kevés a jelzett útvonal, és az elmúlt időkig azok is rendkívül elhanyagoltak voltak.

Pedig a lapos oldalon is járhatunk tűzhányókon, csatornák közt nádasban, kihalt falvakba vetődhetünk el, barangolhatunk földvárak sáncain, vagy a lovagkirály alapította monumentális bencés monostorban, de a tündérek hangjának is a nyomába eredhetünk. Ráadásul ezt a nyüzsgő parttól pár kilométerre, akár nyaralás közben, vagy az év egy csendesebb időszakában, akár egy hólepte téli túrán. Aztán a kirándulást megkoronázhatjuk egy hangulatos kertvendéglőben elfogyasztott helyi specialitással, melyet egy-egy pohár dél-balatoni borral kísérhetünk le.

Ezekről a dolgokról gyakran beszélgettünk állandó túratársammal, aki történetesen a feleségem. A téma gyakran felvetődött turistatársainkkal-barátainkkal, akár egy közös túrán, akár egy kötetlen találkozás alkalmával is. Szóba szokott még kerülni, hogy nemcsak Külső-Somogy, de egész Somogy megye sincs bőven eleresztve jelvényszerző mozgalmakkal, azokat lámpással sem nagyon lehet találni. Ami volt, az vagy megszűnt, vagy tetszhalott állapotban vergődik. Így aztán ha az országos és regionális mozgalmakon kívül szerettünk volna mozgalmárkodni, bizony a megyén kívül kellett keresgélni. Így szorgalmasan gyűltek a kilométerek nemcsak a lábunkban, de az autónkban is. A jelvények garmadája pedig abban a cipősdobozban, amiben előszeretettel gyűjtjük a medálokat és persze a külső HDD-k is telnek a rengeteg élménnyel.

Először ez év tavaszán fordult meg a fejemben, hogy valamit tenni kéne, fel kéne támasztani valamelyik megszűnt mozgalmat. Természetesen az első, akivel megosztottam a gondolatomat, a kedvesem volt, aki örömmel azonosult vele, más alternatíva szóba sem jöhetett. Kora nyáron aztán a tervet egy közös túrán megosztottuk Csernus L. Gábor barátommal. Róla azt kell tudni, hogy a hazai természetjárás egyik ismert alakja, rekorder kékező, 12 befejezett OKT, 2 RPDDK, 1 AK van mögötte és mindegyik mozgalom teljesítése most is folyamatban van. Számtalan egyéb teljesítéséről most ne is beszéljünk. Az ő cipősdoboza sokszorosa a miénknek. Emellett ő az egyik kéktúraellenőr is, amit teljesen önkéntesen végez. Aztán nagy tudója a mai kor vívmányainak is, úgyhogy azt gondoltam, jó helyen keresgélek. A számítás be is jött, Gábor rögtön vevő lett a dologra. Ötlet, szereplők rendben, jöhetett a megvalósítás!

Elkezdődtek a hosszú beszélgetések, ötletelések, és azok egyeztetése, ütköztetése. Amiben egyetértettünk, az az volt, hogy az alap a Fejérkőtől Tündérvölgyig (továbbiakban FKTV) túramozgalom lesz. Az FKTV egy népszerű, sokak által járt mozgalom volt, de sajnos különböző okok miatt 2018. február 1-től nem teljesíthető. Ez a mozgalom a balatonföldvári kistérség településeit, természeti, néprajzi, történelmi értékeit volt hívatott megismertetni. Külső-Somogy dimbes-dombos tájain tekergett nagyjából 80 km-en. A mozgalmat a szántódi Szent Kristóf Természetjáró Egyesület koordinálta és tartotta karban.

Tehát legelső lépcsőben az FKTV megálmodóit, jogtulajdonosait kellett megkeressük. Természetesen ez nem volt nehéz, hisz jól ismertük Karsai Ilonát (az egyesület elnöke) és Hevesi Zoltánt (a mozgalom útvonalának megszerkesztője). Ők nagy örömmel vették a kezdeményezésünket és teljes támogatásukról biztosítottak bennünket. A tervezés fázisában rengeteg hasznos ötlettel, javaslattal segítették munkánkat, hisz náluk jobban kevesen ismerik ezt a környéket. Ezen a fórumon is hálás köszönet mindkettőjüknek a felbecsülhetetlen segítségért, nélkülük az új mozgalmunk nem jöhetett volna létre!

Miután az érintettek hozzájárulását megszereztük, kezdődött a nyomvonal megtervezése, hosszú beszélgetések, levelezések zajlottak ötünk között. Mint az egész megálmodója, egy a Balaton- felvidéki Kéktúra (BFK) dél-balatoni megfelelőjét szerettem volna megvalósítani kék jelzésestől, rögzített útvonalastól. Ebben az irányba mozdultunk is el, online térképeken rajzolgatta Gábor és Zoli az elképzelt nyomvonalakat. Volt egész rövid, 60 km-es, és extrém hosszú, több mint 250 km-es is. Mi, többiek pedig adtuk az ötletet, mit tegyünk bele, hisz annyi csoda vár felfedezésre ezen a tájon.

Átgondoltuk alaposan és nagyon hamar rájöttünk, ha jelzett útvonalunk lesz, nagyon hamar el fogunk veszni a bürokrácia útvesztőiben és így 2199-re sem lesz új mozgalmunk. Ezenkívül szerettük volna megőrizni önállóságunkat, hisz fontos hangsúlyoznom, hogy ezt szigorúan páran hoztuk létre, önkéntesen, saját forrásainkból! Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy nem lesz szigorú útvonalkövető, hanem egy ajánlott útvonalat készítünk, és az útvonalat mindenki maga választhatja meg, hasonlóan a Balaton-körtúrához. Ellenőrzésként pedig kódokat fogunk felfesteni és pár helyen olyan fotókat fogunk kérni, melyeken a teljesítő és az adott helyszín is jól felismerhető.

Többheti rajzolgatás, okoskodás után megszületett az a majd 110 km-es nyomvonal, ami a túra gerincét adja majd. Közben a tematikát is kidolgoztuk. A hiánypótlás mellett célunk volt még, hogy megismertessük a teljesítőkkel Külső-Somogy természeti, kulturális és épített értékeit, melyek közül nem egy rejtett kincsként bújik meg a hullámzó dombok közt vagy a sűrű erdők mélyén. A jelvényszerző túramozgalom elsősorban a vidék középkori értékeire és a lenyűgöző panorámákra épül. A több mint 100 km-en át tekergő útvonal az FKTV ötletére, alapjaira és útvonalára épül, újragondolva azokat.

Ezenkívül annak a bizonyítása is a célunk volt, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem is olyan „lapos” ez a vidék. Mint bizonyára ti is tapasztalni fogjátok, errefelé is található jó pár izzasztó és meredek emelkedő és lejtő. Bizony jól fog esni, mikor egy gerincre, tetőre, vagy csak egy tisztásra fogtok érni, de itt még pihenni is el fogtok felejteni, mert le fog esni az állatok az elétek táruló körpanorámáktól. A csillámló, hullámzó Balaton mögött a tanúhegyek teljes vonulata elétek fog tárulni, a látképet pedig a Bakony csúcsai zárják le. Egyes helyeken dél felé fordulva Külső-Somogy lankái mögött megfelelő körülmények közt pedig a Mecsek csúcsai is feltűnnek. Sőt az igazán szerencsések téli kristálytiszta időben még a közeli horvát hegyeket és a Schneeberg napfényben megcsillanó hósipkáját is felfedezhetik.

Az útvonal Somogyváron a történelmi emlékhelynél indul, középkori templomokat, eltűnt falvakat, kő- és földvárakat érintve egy vadregényes barlanglátogatás után érkezünk meg a célba, Ságvárra. Az útvonal jelentős része jelzett útvonalon halad, de nehezítésképpen lesznek jelzetlen részek, amit azonban térkép alapján könnyedén megtaláltok. Útközben sok dombra felkapaszkodunk, eljutunk többek közt Somogy legmagasabb pontjára, és persze útközben rengeteg kilátópontot érintünk. Lelkünk feltöltődéséről a végeláthatatlan erdei szakaszok gondoskodnak, sajnos azonban a terep adottsága végett elenyésző mértékben, de aszfalton is kénytelenek voltunk vezetni a nyomvonalat. Egyedi sajátossága lesz a mozgalomnak, hogy egyetlen Balaton-parti települést sem fog érinteni, azok megismerésére más alkalmat kell keressetek. És ugye Dél-Balaton nincs a nemes nedű, a bor nélkül. Erre is gondoltunk, ezért az útvonal a borvidék legpazarabb és legértékesebb ültetvényei között is fog vezetni, ahol nem egy nyitva tartó pincészetet találhattok.

Miután ezek az alapok megvoltak, következett a munka dandárja, a terepi bejárás. Ezt már csak hárman végeztük, első feleségem, Gábor és szerénységem. Le kellett ellenőrizni, hogy az elképzelt útvonal mindenhol járható, nem halad-e elkerített magántulajdonon. Ezenkívül természetesen az igazolópontokat is meg kellett találjuk, és fel kellett fessük azokat. Fontos tudni, hogy minden kóddal jelzett igazolóhelyen kettő, azonos kódot festettünk fel kb. 20 m sugarú körben.

A kódok fehér alapon kétjegyű, kék számok, helyzetük nem mindenhol könnyen fellelhető, lesz, ahol keresgélni, logikázni kell. Ezek a nehezítések szándékosak, nem a legkönnyebben teljesíthető túrát szerettük volna megalkotni, bár ezeket a nehézségeket az átélt élmények bőven kárpótolni fogják.

A fentiekből kitűnik, hogy az ellenőrző pontokat kétszer kellett felkeressük, hiszen az alapoknak meg is kellett száradniuk. A terepi munka feltárással, festéssel együtt hét napunkba tellett, hisz a megszokott 30+ km helyett volt, hogy csak 15-20 km-t sikerült teljesítenünk. A terepi munka mellett azonban adódott még feladat bőven. A lejárt útvonal rögzített trackjét fel kellett rajzolnia Gábornak egy térképes bázisra, az ellenőrző pontok GPS koordinátáit is meg kellett adjuk térképes felületen is. Erre elsősorban a HeyJoe és az OSM adatbázisát használtuk.

Közben webes tárhelyet és honlapot is kellett készíteni. Igen ám, de a domainnévhez már kellett a mozgalom neve is, de az még nem volt a holdban sem. Jöttek az ötletek, röpködtek a nevek, de mindet elvetettük. Egyszer aztán valamelyik túra közben talán Gábor volt, aki bedobta a DBV mozaikszót. Tökéletes, hisz minden verzióban szerepeltek az összetevők, csak mind bonyolultabb volt. Dél-Balatoni Várak Jelvényszerző Túramozgalom így, nagybetűvel az összetevők, még ha pár fanyalgó nyelvtanilag bele is fog kötni.

A weboldal készítését, karbantartását Gábor végezte, vele párhuzamosan közösségi csoportot is alakított kedvesem, és bőszen fotózgatott, hogy legyen alap, amit felteszünk az oldalakra. Közben szerénységem hegyezte a pennáját, hogy ezek az oldalak tartalommal is megteljenek. Készültek sorban a leírások, ismertetők, melyeket társaim alig bírtak lektorálni. Rohamtempóban nyomultunk. Tudni kell, hogy a HeyJoe egyik karbantartója Gábor, így ott is elkészül a mozgalom linkje, ahol napra pontosan követhető lesz a teljesítők haladása. Ugyancsak itt lesz a legegyszerűbb a következő etap tervezése.

Ebben a nagy készülődésben egészen megfeledkeztünk az egyik alappilléről, a díjazásról. Augusztus vége volt, mikor villant az elme. Gyors ötletelés, egyedi, eddig nem létező díj, érem, jelvény kitűző stb. Mindnek volt előnye és hátránya is, aztán a végén csak konszenzus született és megállapodtunk a ma oly divatos, népszerű formátumú jelvényben. A díjazást önköltségi alapon biztosítjuk a teljesítőknek és a bírálatot követően választható formában adjuk át.

Néhány szó a terepi munka során szerzett élményekről. Volt, ahol szüretbe csöppentünk, szőlőt, murcit, pár éve dugdosott nedűt és frissen sült szalonnát, száraz kolbászt, meleg, ropogós kenyeret kóstolhattunk, ajándékként. Aztán jártunk a „Lesz Vigasz” nevezetű műintézményben, a Kanyar Kocsmában, ami a fasorban sincs, de sajnos volt olyan búfelejtő is, ahova nagyon rosszkor érkeztünk, csupa negatívum ért bennünket. Találtunk nyitva nemzetközileg és országosan elismert borászatokat, ahol szintén készségesen fogadtak bennünket – a saját pénzünkért.

Emlegetjük a Kis-hegyről való úttalan leereszkedést, egyik csúcspontja lesz a mozgalomnak, és a kapaszkodás a Katlan-völgyből, aminek a végén kétméteres szedresben kötöttünk ki. Azt is emlegetni fogjuk egy darabig, hogy az Ősmagyar Kunyhó előtt 2 méteres dzsindzsásban rambóskodtunk, amikor elrobogtunk a letérés mellett. Na, itt mindenhol volt alternatívakeresés, gyors útvonalváltozás. A Füzes-tó mellett csak úgy ropogtak a kispuskák, éleslövészet volt. Ez az arra járót nem veszélyezteti, de azért ijesztő tud lenni.

Aztán a Bóbita-forrásnál, de ezt nem mesélem el, majd meglátjátok, Szkíta Golgota elgondolkodtató hely. A hatalmas Völgyhíd alulról, oldalról, a Kis-horog, ezek borzongató, nyomasztó helyek. Endréd után bevállaltunk plusz 8 km-t, mert egy olyan lezárásba értünk, ahol a villanypásztor alatt csak laposkúszásban tudtunk továbbmenni. Na, erre nem vihettük az utat, így került be a Cinege-forrás.

Hatalmas eufória és nem is könnyű bevenni a hatalmas, látványos földvárakat. Ha itt lesztek megint, csuklani fogunk biztosan, miközben felírjátok a kódokat. A végén pedig a romantikus barlang teszi fel a koronát a túrára.

A mozgalom végül is így 106,5 km lett, több mint 2700 m szintemelkedéssel! Ugye, nem is olyan rossz ez a lapos déli parttól?

Miután minden összeállt, nem maradt más hátra, mint a promotálás. Így készült hát a DBV-mozgalom, melyet pár elkötelezett természetjáró és Balaton-szerelmes álmodott meg és hozott létre. Sikeres teljesítéseket kívánunk, reméljük, sokatokkal találkozunk hamarosan.

Folytatás? Terveink bőven vannak, hisz még rengeteg az olyan látnivaló a Dél-Balatonon, amit érdemes lenne megmutatni. Így talán egyszer… Fontos, hogy az útvonal jelentős része a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének vadászterületein vezet, ahol jelentős vadászatok zajlanak. Erről túráitok tervezésekor nem árt tájékozódni.

Az erdőben ügyeljünk a tisztaságra, ne szemeteljünk, és ne feledjük, mi ott csak vendégek vagyunk! Kérünk bennetek, ha bármilyen rendellenességet (kódhiány, útvonalzárás, terelés, stb.) tapasztaltok, azt e-mail-ben vagy a közösségi felületen jelezzétek felénk. Itt és itt találtok meg bennünket.

Örményország keleten innen, nyugaton túl

Örményország keleten innen, nyugaton túl

2024.10.28.

„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.

→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma

Dolomitok – a túrázók paradicsoma

2024.10.15.

Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.

→ Tovább