Húsvéti templomtúra gyerekekkel
A sok családi program miatt nem terveztünk kirándulást húsvéthétfőre, viszont talán pont a nagy nyüzsgés miatt hiányzott az ünnep áhítata, na és persze a természet. Így hazafelé tartva egy hirtelen ötlettől vezérelve felkapaszkodtunk a Kő-hegyre Budaörsön.
És nem is gondoltuk volna, hogy a lépcsőmászás ennyire izgalmas lesz a gyerekeknek. Az autópályáról is jól látható, festői környezetben álló Szeplőtlen fogantatás kápolnát ugyanis már régóta szerettük volna meglátogatni, de a végeláthatatlan lépcsősor miatt azt gondoltuk, ez nem túl érdekes a gyerkőcöknek. Talán izgatottak voltak, hogy mi lesz fent, talán a szélben rohanó felhők, talán a budaörsi kopárok déli oldalán tapasztalt kellemes meleg tette, mindenesetre nem volt gond a lépcsők megmászásával.
Budaörs-Ófaluból, egészen pontosan a Kőszikla utcából lehet megközelíteni a Kő-hegy tetejére vezető lépcsősort. A kopár sziklát ma már körbenőtte Budaörs, de talán pont ezért olyan megkapó érzés ide felkapaszkodni.
A kápolnát amúgy egy jómódú helyi gazda, Wendler Ferenc építette 1855-ben azon a helyen, ahol álmában egy vadrózsabokor szirmain meglátta a Szűzanya arcát. Először persze utat épített a hegyre, majd az esztergomi érsek engedélyével megkezdte a kápolna építését. A kápolnát végül 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, s állítólag ez a kápolna viselte először ezt a nevet a világon, hiszen alig egy évvel korábban hirdette ki IX. Pius pápa a Szeplőtelen Fogantatás hittételét. A hely különlegessége azonban nem merül ki ennyiben.
Feleségének halála után ugyanis Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolna melletti sziklába egy barlangot váj, hogy ott, a kápolna közelében élhessen remeteként. 1872-ben kezdte el kiásni kereszt alakban a barlangot, amelybe végül 1878-ban be is költözött. Később a remete örökösei gondozták a kápolnát, amely a Buda környéki németség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált.
A második világháború során a kápolnát több találat is érte, majd az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően elhordták a köveit. Újjáépítésének gondolata 1996-ban merült fel, s jórészt magánszemélyek adakozásából valósították meg. Alapkövét 2003. május 5-én rakták le, majd rengeteg helyi lakos önkéntes részvételével rövid időn belül fel is épült.
Talán a páratlan földrajzi elhelyezkedés tette, talán az, hogy a helyiek sárkányt reptettek a nagy szélben, mindenesetre mintha a gyerekek is érezték volna a hegy tetején az áhítatot. Annyi bizonyos, mint ahogy arra a gyerekes túrákon mindig rájövünk, egy kis csodáért nem kell messzire utazni.
Írta és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc
Best of Pádis-fennsík gyerekekkel
Idősebb lányom tavaly, 11 évesen jelentette ki, hogy most már részt venne egy felnőtt túrán. Így ezen a nyáron célba vettük a Pádis-fennsíkot, az egész Kárpát-medence egyik legjobb túraterepét. A Galbena-kör teljesítését követően be kellett látnom, hogy ez már valóban felnőtt túra volt. Szóval ezennel végleg búcsút vettünk a „túracipellőktől”, így búcsúzik a Túracipellő blog is.
→ TovábbA legjobb erdei móka: land art
Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?
→ TovábbSzlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva
Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.
→ Tovább