Ez volt az egyetlen túraszakasz a kéktúrán, amit nem busszal vagy vonattal közelítettem meg, hanem villamossal. A hűvösvölgyi végállomáson csak egy gyors bélyegzés, majd a főúton lejjebb sétálva (nem a jelzésen) pár lépés után el is értem a helyi központot. Itt van egy Lidl, több kávézó, még posta is - szóval kezdheted úgy is a napot, hogy feljössz ide reggelizni. Van játszótér és park is.

1 / 43

A villamos végállomásától viszonyítva az út túloldalán lefelé kell indulni, majd a 2009 októberében leégett Balázs vendéglő helyénél kell balra letérni, és az Ördög-árok vízfolyása felett átlépve, majd pár lépés után balra kanyarodva ott is vagyunk az erdőnél. A Glück Frigyesről elnevezett sétaút hol enyhe lejtéssel, hol kisebb emelkedéssel tesz egy nagy kerülőt a Nyéki-hegy tövében. Közben számos kisebb látnivaló akad. Először padokhoz és azokon túl a vitorlázó repülőtér rétjéhez értem el, majd több ponton határköveket pillantottam meg.

2 / 43

3 / 43

A Vadaskerti-hegy és a Hármashatár-hegy közötti részt hívják Határ-nyeregnek: valamikor a főváros és Hidegkút határa volt ez a vonal, erre emlékeztetnek az 1879-es kőoszlopok. A rét után pár száz méterrel a Mátyás király vadászkertjére emlékeztető kő emlékműhöz értem el.

4 / 43

Efelett pár lépéssel van egy kis épített „odú” is - talán a második világháborúban használhatták? Pár lépéssel arrébb találjuk egy ismeretlen katona síremlékét. Ezután a kék és a sárga közös szakaszán mentem tovább. Egy fa tönkén fényes hátú bogarat láttam meg, elég lassú volt ahhoz, hogy le tudjam fotózni.

5 / 43

6 / 43

Az út egészen vízszintben maradva vitt tovább az Oroszlán-kőhöz. Eredetileg tényleg oroszlánt formált ez a szikla. Glück Frigyes nevéhez köthető ez is, aki nemcsak a budapesti Rákóczi úton álló szálloda tulajdonosaként volt ismert, hanem az első pincériskola megszervezőjeként, az Erzsébet-kilátó építtetőjeként, tehetős mecénásként is. Ő kérte fel az Országház bronz oroszlánszobrait is megalkotó Markup Bélát, hogy a sziklatömbből faragjon ki egy oroszlánalakot. 1926 tavaszán el is készült a szobor, a talapzatán az irredenta hiszekegy szövegével. A szobor 1945-ben sérült meg, az azóta eltelt évtizedekkel együtt ma már nagyon nehezen vehető ki bármi is az alakjából.

7 / 43

A széles ösvényen jó lehetett haladni, így csak egy-két fotózásra álltam meg. Feljebb, egy erdei focipályánál, a kék és a zöld találkozásánál kell jobban figyelni a jelzésekre - nem volt nehéz megtalálni, csak sok a jelöletlen kis ösvény errefelé. Pár perccel később el is értem az Árpád-kilátóhoz, ahol tavasztól őszig nagy a forgalom jó időben.

8 / 43

9 / 43

Az Árpád-kilátót is Glück Frigyes nagylelkűségének köszönhetjük. 1929-ben épült fel, a tervezője Fridrich Lóránt volt. Bár már kezdenek felnőni a fák, még mindig nagyon szép kilátás nyílik Budapest központi részei felé. Érdemes itt egy kis pihenőt tartani, távcsővel is szétnézni. (Ha nincs távcsöved, használd a fényképezőgéped zoom-ját.)

10 / 43

A kilátó után szélesebb ösvény ereszkedik le a hegyoldalról, és úgy egy kilométerrel később le is értem a Fenyőgyöngye parkolójába. Az éttermet azoknak ajánlom, akik 12 óra után érnek ide. Innen jön a túraszakasz egyetlen valamire való emelkedője, fel a Hármashatár-hegyre. De ez sem vészes, jól kitaposott ösvényen kell emelkedni az aszfaltút hol egyik, hol másik oldalán. Közben fel-felbukkan már az (egyik) adótorony is; jelezve a csúcsig hátralevő távolságot. Felérve jobbra kell kitérni, itt van egy kék kút is, meg lehet tölteni a vizespalackokat.

11 / 43

Innen indul egy kék bélyegző jelzés, ami jókora kerülővel levisz a régi repülősiskola-nagykapuhoz, majd azon betérve a turistaház melletti erdei iskolához, ahol a bélyegző van. De erre a kitérőre igazából már nincs is szükség, mivel 2017-ben úgy módosult a kék jelzés útvonala, hogy a kék először a kilátóhoz visz, utána pedig a kilátón túl balra ágazva, majd egy lépcsőn letérve az éttermekhez, ahol az erdei iskola előtti korláton ott van a bélyegző. Innentől kezdve viszont a kék bélyegző jelzésnek nincs létjogosultsága, felesleges rá kitérni. Én persze, hogy kitértem, mert nem tudtam erről a módosításról...

A kilátó 2016-ban létesült, és a hegy kopárságának köszönhetően nem is kellett túl magasra építeni.

12 / 43

Guckler Károlyról nevezték el, aki a 19-20. század fordulóján erdész, erdőmester volt a fővárosnál. A Hármashatár-hegy pedig azért viseli ezt a nevet, mert az 1873-as városegyesítésig itt volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa. Ma is határvonal: a II. és a III. kerület határán fekszik. Csúcsa 495 méterrel van a tengerszint felett. Mivel ezzel a környék legmagasabb pontja, jó pár antennát telepítettek a tetejére - emiatt messziről, a pesti oldalról is könnyen felismerhető. Ez tette a második világháborúban is stratégiai ponttá, hisz aki ezt a csúcsot birtokolta, az jó nagy területet tudott ellenőrzés alatt tartani. Ennek köszönhetőek azok a bunkerek, amelyek romjai ma is megtekinthetők a hegy tetején. A kilátóból pazar kilátás nyílik Budapest északibb felére, érdemes távcsővel is körülnézni. Nálam az objektív zoom-ja töltötte be ezt a feladatot.

13 / 43

14 / 43

A kilátó után lefelé indulva a fák mögött rögtön felbukkan egy újabb épületsor. Itt van több vendéglátóhely is egymás után. Ez alatt van az erdei iskola, majd még lejjebb a turistaház épülete.

15 / 43

16 / 43

Bélyegezni ne felejts el az erdei iskola épülete előtt! Ezután a turistaszállás és az erdei iskola között elhaladva, majd jobbra az erdőbe betérve folytattam az utamat. Egy nagyon szép, de turisták által már alig járt szakasz következett. A Vihar-hegy nyergén leereszkedve, majd a Vihar-hegyre felkapaszkodva visz tovább az út. A túloldalon egy tisztásra értem ki, ezen lesétálva egy villanyoszlopon jelzések hada sorakozott. Itt kissé jobbra tartva, tovább ereszkedve egy szélesebb útkereszteződésbe értem le, és egy távolabbi villanyoszlopon a bélyegzőt is megtaláltam. (Ha itt tovább sétálsz egyenesen, az egyik ház aljában volt egy büfé. De én ottjártamkor úgy láttam, hogy már megszűnt.) A fák közé belépve folytatódik a bélyegzőtől az út, amely jól járható erdei ösvényként vezetett el a következő katonasírhoz.

17 / 43

Innen a Csúcs-hegy oldalában maradva, nagy szintkülönbség nélkül lehetett haladni, úgyhogy kicsit gyorsabbra is vettem a tempót. Közben több ponton is felbukkant egy-egy fekete „pecséttel” ellátott kő, ezek Budapest szintezési felmérésének emlékei. Ezt az útszakaszt Guckler Károlyról nevezték el. Egy jókora villanyoszlop előtt haladtam el, fel is néztem a tövébe a kilátás hiábavaló szép reményében, majd a zöld jelzés csatlakozott be.

18 / 43

19 / 43

A térképen jelölt II. világháborús emléktáblának sem az ösvény mentén, sem a kis nyaralóházak között nem találtam nyomát, így pár perc keresgélés után folytattam az utamat. A zöld jelzéstől elbúcsúzva már egyértelműen lejtett az út, amelynek az alján elértem a Rozália téglagyárhoz vezető aszfaltutat. A téglagyár nagykapujának szélén van a bélyegző, ne hagyd ki!

20 / 43

Ezután még egy kicsit gyalogoltam tovább. A vasúti átkelő előtt kell balra kanyarodni, és a sínekkel párhuzamosan sétálni a következő átkelőhelyig. Ott már csak ki kell sétálni a forgalmas Bécsi útra, közben átkelve az Aranyhegyi-patakon. Ahogy kiérsz az útra, jobbra rögtön ott is lesz a buszmegálló, ahonnan a 218-as busszal lehet visszatérni az erdőből a házak rengetegébe. Ez így kb. 15 kilométer túrázás volt, nagyon szép és változatos tájakon, sok látnivalóval.

21 / 43

Szöveg és fotók: Papp Géza - kektura.blog.hu

Az előző szakaszról itt olvashatsz.