Így hozd magad egyensúlyba a túrázáshoz

Ha neked is gyakran ki-kibillen a bokád, ingatag a térded, félsz, mikor át kell egyensúlyozni egy köves patakon vagy csúszós fatörzsön, és mindezeket szeretnéd megelőzni, akkor ez a cikk érdekes lehet számodra.

Tudtad, hogy a jó egyensúlyért és a stabil lábakért a szemed, a nyelved és a füled mind-mind összedolgoznak és felelnek? Az egyensúlygyakorlatok között leggyakrabban a dynair, bosu vagy más egyensúlyozó padon végzett gyakorlatok a legelterjedtebbek. Van még 3 fő egyensúlyozásért és koordinációért felelő szervünk, amit ezek az eszközök nem célzottan vagy csak részben fejlesztenek. Mielőtt belemegyünk néhány praktikába, tapasztald meg, miről is van szó!

Nyelv

Először fogj egy vastag szivacsot, párnát vagy négybe hajtott jógaszőnyeget, egyensúlypárnát!
Figyelj, hogy a nyelved az alsó fogívednél, lent legyen a szádban. Ezt megtartva állj rá fél lábon a párnára, és figyeld meg, hogyan mozog a bokád, térded, törzsed! Próbáld ki mindkét lábaddal, mert oldalanként eltérhet a tapasztalat.
Ezután szállj le, és ismételd meg az egy lábon állást, ezúttal úgy, hogy nyelvedet a felső szájpadlásodra helyezed, a nyelved hegye az elülső fogak mögött helyezkedik el.

2 / 4

Fotó: Kárpáti Dorka

Ha a fenti nyelvállásban kevesebbszer remegett a bokád vagy stabilabbnak érezted az egy lábon állást, az nem illúzió: hanem közvetlen megtapasztalása volt annak, hogy a nyelved milyen szerepet játszik a stabilitásban.

Tehát a nyelved helyzete befolyásolja az egyensúlyozásodat.

A fenti pozíciót érdemes minél többször tudatosítani lépcsőzés, gyaloglás vagy napközben. Ha nyugalmi helyzetben a nyelved az alsó fogívednél – lent pihen a szádban –, az számos más dologra is kihat, és érdemes nyelvlökésesnyelés-terapeutát felkeresni, aki segít ezen változtatni.

3 / 4

Fotó: Kárpáti Dorka

Kapcsolódó cikkek

Túránál megválasztott tempó: az életed múlik rajta?

Tovább

3 légzési hiba, amit túrázáskor érdemes elkerülni

Tovább

Szem

Ismételd meg a fenti gyakorlatot, állj rá a párnára fél lábon – most ne a nyelvedre figyelj. Memorizáld a testi érzeteket. Utána ismételd meg csukott szemmel is a gyakorlatot. Érezheted, hogy csukott szemmel nehezebb vagy több koncentrációt igényel a feladat.

Ez azért van, mert a szem az egyik legfontosabb szervünk, amihez az agy igazítja a koordinációnkat.

Ha „elveszik” a jel a szemből (tehát becsukjuk vagy pislogunk), kénytelen máshonnan infót szeretni az agy, amelyek lejjebb állnak a hierarchiában – ha ez nincs tréningezve, labilitást eredményezhet. Tréningezése arcpirítóan egyszerű: a fenti gyakorlatot kell ismételni, amíg egyre jobbak és jobbak nem leszünk.

4 / 4

Fotó: Kárpáti Dorka

Fül

A fülünkben, belül helyezkednek el a félkörös ívjáratok. Ezek a fejünk helyzetéről adnak infót az agynak, magasan állnak a hierarchiában. Ha fél lábon állsz, és elkezded ingatni a fejed gyorsan „nem-nem” vagy „igen-igen” irányba, észreveheted, hogyan billen ki a törzsed, vagy dőlsz el. Ez azért van, mert hirtelen fals infót kap a központ a fej helyzetéről, és igyekszik ezt összehangolni a testeddel, hogy talpon maradj. Ez azért fontos, mert ha gyaloglás közben elfordítjuk a fejünket (pl.: a fák lombkoronáit nézzük vagy vadmozgásra felkapjuk a fejünket), ugyanez a bizonytalan helyzet lép fel.

Ha a fejingatásokat lassan végezzük és szoktatjuk testünket az összetett ingerekhez, akkor még göröngyös terepen, a kilátásban gyönyörködve is stabilan túrázhatunk.

Egyik régi vendégem 2 hétig végezte az ehhez hasonló egyensúlygyakorlatokat, és az eredményeit megtriplázta, a napi 2-3 alkalom kibicsaklás teljesen elmúlt gyaloglás közben.

1 / 4

Régi sérülés esetén

Ezek a gyakorlatok abban a helyzetben is nagy segítséget adnak, ha korábban sérült vagy műtve volt a lábunk, ez esetben hosszú távon érdemes neuro-mozgáskorrekcióval és kötőszövetes terápiákkal foglalkozó szakember segítségét kérnünk, hogy teljesen visszanyerhessük a lábunk képességeit (vagy a korábbinál akár magasabb szintre fejleszthetjük!)

Kárpáti Dorka, a természetjárók mozgásspecialistája

Kárpáti Dorka a Semmelweis Egyetemen végzett konduktorként, majd néhány évig mozgássérült gyerekek fejlesztésével foglalkozott. Közben újabb és újabb kiegészítő technikákat tanult. A természetjárás gyerekkora óta közel áll hozzá, sok időt töltött a Börzsönyben, és lovagolt is. Szerette volna megtalálni a saját célközönségét és a témát, ami a szívügye, így adta magát az ötlet, hogy túrázókkal foglalkozzon. Rendszeresen kirándul, ezért jól ismeri a terepi kihívásokat, és abban szeretne segíteni a túrázóknak, hogy szabadon mozoghassanak.