Egyesületünk (a Piliscsabai Természetjáró Egyesület) a Pilis számos turistaútjának a gondnoka. Összesen kb. 150 km jelzett utat fogadtunk örökbe. Minden évben pályázunk a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) jelzésfelújításokra. Általában 15-18 km turistaút jelzéseit festjük újra évente. Ez idén sem lesz másként. A pályázat beadásához szükség van a nyomvonal GPS-es felmérésére és fotódokumentációra, amivel igazoljuk, hogy az adott szakaszt valóban fel kell újítani.

1 / 5

A jól elvégzett munkáért az MTSZ idén már 12 000 forintot fizet kilométerenként. Ez az összeg a szükséges anyagok árát bőségesen fedezi. Mivel a munkát szabadidőnkben és ingyen végezzük, a fennmaradó összeg az egyesületünk bevételét képezi. Az egyik ilyen megpályázandó, a Vaskapu-völgyön át vezető piros kereszt jelzésű utat indultam bejárni. Természetesen a festésen kívül mással is foglalkozunk. Jelvényszerző túrákat és túramozgalmakat működtetünk, több ezer túrázó örömére. Ezekhez a Pilisben és a Visegrádi-hegységben jelenleg 27 helyen vannak bélyegzőink kihelyezve. A bélyegzőket és azok tartódobozát bizony néha fel kell újítani, illetve az időnként eltűnőket pótolni kell. Most is volt egy fej nélküli stemplink, mégpedig a Kémény-sziklán.

2 / 5

Ezt a két feladatot összekötve már össze is állt egy jó kis túraötlet. Mondhatnám, hogy elővettem egy Pilis-térképet, és megterveztem az útvonalat, de erre már nincs szükségem, rég a fejemben van a térkép. Kiindulópontnak Kesztölc Klastrompusztát választottam. Odáig (elég rossz) aszfaltozott úton fel lehet menni. A pálos kolostor romjaitól indultam a két éve felújított zöld kereszt jelzést követve. Kellemes időben kellemesen emelkedett az út. Elhaladtam a szikla alatt, majd megkerülve észak felől érkeztem fel a kilátópontra. Útközben találkoztam egy kis túracsapattal. Egyiküket ismertem, és szomorúan mondta, hogy a Kémény-szikláról jönnek, és nem tudtak pecsételni, mert csak a nyél lóg a láncon. Elmondtam, hogy épp oda tartok, és viszem az új bélyegzőt. Nagyon megörültek a hírnek. Gyorsan meg is kapták a hiányzó lenyomatot a Pilisi kilátások füzeteikbe. Fent beszereltem az új bélyegzőt, körülnéztem a nem mindennapi kilátást nyújtó helyről, majd indultam is volna tovább. Ám ekkor érkezett egy fiatal pár, akik épp a másik, „Kerüld a Pilist” elnevezésű jelvényszerző túránkat járták. Ők is megörültek, hogy használni tudják az igazolópontot, és én is, hogy már megint a mi túránkat járja valaki.

3 / 5

 Kilátás a Fekete-kőről

Tovább követtem a zöld keresztet a Pilis-nyeregig, majd egy kicsit letértem róla, hogy a zöld háromszög vezetésével felkeressek egy másik kilátópontot is, ha már erre járok. A Fekete-kőhöz látogattam. A helyet néhány éve már Peták-pihenőként is ismerhetjük, Peták István (MTE egykori elnöke) emlékére. A bélyegzőnket rendben találtam, kicsit nézelődtem, majd a zöld háromszög másik ágán tértem vissza a zöld kereszt jelzésű útra. Ez vezetett a Két-bükkfa-nyeregig. Ott is van egy bélyegzőhelyünk, amivel a 160 km hosszú Pilisi vándorlás igazolófüzetébe kell lenyomatot készíteni. Ezt is megviselte már az időjárás, de még használhatónak gondolom. A nyeregből Pilisszentkereszt felé indultam a zöld sáv jelzésű „Római” úton. Érintettem az Ördög-lyuk barlangot, majd egy erdésznek emléket állító fakeresztet (Döme halála), így érkeztem a felmérendő piros kereszt jelzésű út egyik végpontjához, a Mária-padhoz. Bekapcsoltam a GPS-készülékemet, előkerestem a fényképezőmet, és indulhatott a „munka”.

4 / 5

 Remek a panoráma a Kémény-szikláról is

Az út völgy jellegű, arról letérni nem nagyon lehet, ezért nincs is szükség túl sok jelzésre. Viszont, ilyenkor nem magamból kell kiindulnom, hanem azokból, akik helyismeret és térkép nélkül, csak a jelzésekre hagyatkozva járják az erdőt. Próbáltam az ő szemükkel keresni az esetleges letérési lehetőségeket, a jelzéseket, hogy felkészüljek a festésre. Lefotóztam a kopott jelzéseket, valóban szükségszerű a felújítás. A Pilis-tetőre vezető aszfaltutat elérve azonban lenne egy alternatív útvonal, azt is bejártam. Meglátjuk, mit szólnak majd az esetleges változáshoz. A zöld sávhoz elérve a piros kereszt azzal együtt halad egy rövid szakaszon. Ezt három éve újítottuk fel, és még jó állapotban vannak. A Simon halála elnevezésű helytől meredek sziklás, de nagyon szép szakasz következett. Itt is lesz mit felújítani. Hamar leértem a Vörös úthoz, ahol véget ért a „munka”. Leállítottam a GPS-t, és már csak élveztem a sétát. Az Ariadne-barlangrendszer bejárataihoz vezető barlang jelzésekig követtem a piros sávot (természetesen ezt is mi festettük újra). Onnan már Klastrompuszta felé vettem az irányt a (szintén általunk) szépen felújított kék barlang jelzést követve.

5 / 5

Jó kis körtúra volt, sok látnivalóval. A táv 12 km lett, 660 m szintemelkedéssel, kényelmesen 4 óra alatt. Jól esett a séta, szokás szerint sok energiával töltött fel, és még „dolgoztam” is közben. Remélhetőleg, a következő alkalommal már ecsettel és festékkel a kézben jövünk vissza.

Szöveg és fotók: Bohner Zoltán

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Kapcsolódó cikkeink:

Márciustól lehet jelentkezni az MTSZ jelzésfestési pályázatára

Amit a hazai turistajelzésekről tudni érdemes
Római utak a Pilisben

Pilisi vándorlás - 1. rész

Pilisi vándorlás - 2. rész

Pilisi vándorlás - 3. rész

Pilisi vándorlás - 4. rész

Pilisi vándorlás - 5. rész

Pilisi vándorlás - 6. rész