Ingókövek és gyapjúzsákok a Velencei-hegységben
A Velencei-hegység legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel a legnagyobb számban.
A Velencei-hegység döntő részét a hazánkban a felszínen ritkaságnak számító gránit alkotja. A durvakristályos mélységi magmás (vagy idegen kifejezéssel intruzív) kőzet fő ásványai a kvarc, a földpátok (pl. ortoklász) és a csillámok (pl. biotit).
Karakteres képződmény: a Kocka
A forró gránitos olvadék kb. 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszak végén és a perm időszak elején (azaz a földtörténeti paleozoikumban, vagyis óidőben), a mélyből felemelkedve nyomult bele a már korábban kialakult idősebb, finomszemű agyagos kőzetekbe. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas gránittest (vagy más néven pluton) a földkéreg mélyebb régióiban lassan, évmilliók alatt hűlt/kristályosodott ki, és sohasem járt a felszínen.
De akkor hogyan lehetséges az, hogy napjainkban mégis a felszínen túrázhatunk rajta?
A válasz „egyszerű”: a gránit kialakulása óta eltelt roppant hosszú idő alatt a kőzettestet fedő palaköpeny lepusztult, és a mélyben megdermedt gránittest lassan kipreparálódott a környezetéből, azaz a felszínre került (ehhez természetesen kellett a terület lassú emelkedése is).
Az eróziónak is ellenálló gránittömbök
A felszín közelébe kerülő gránitot már a megszilárdulása után hűléses és tektonikus eredetű törések járták át, s a mainál jóval melegebb és csapadékosabb klímán erőteljes mállásnak indult. Már a kialakuló málladéktakaró alatt megkezdődött a gránitblokkok elkülönülése, amelyet később a külső erők hámoztak ki a törmeléktakaró „fogságából”. Ezek az exhumálódott tömbök ma hatalmas és bizarr kőbástyaként őrzik a tájat. A legkarakteresebb képződmények a Kocka, a Pogány-kő és a Pandúr-kő névre hallgatnak, amelyek Pákozd felett találhatók, de hasonló a Sukoró melletti Gyapjaszsák is.
A Pandúr-kő
A cikk először 2019 februárjában jelent meg először.
A cikk forrása, A kövek mesélnek blog ide kattintva érhető el.
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
2025.03.06.A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.
Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
2025.02.21.A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
