Ismeretlen ismerős: a Zarándi-hegység
Amikor a Dél-Alföldről elindulunk a Maros völgye felé, és közeledünk Aradhoz, a távolban lassan kirajzolódik egy halovány hegyvonulat. Arad után már betölti a keleti horizontot, és láthatjuk, hogy egyetlen, meredek szökkenéssel emelkednek a hegyek az Alföld fölé.
Ahogy haladunk a völgyben, Máriaradna után, magasan az út felett felbukkan a solymosi vár. Kinek ne jutott volna eszébe, hogy jó lenne megszakítani az utat és megnézni a hegytetőn trónoló várromot? Viszont általában nincs rá idő, az embert hívják a távoli hegyek. Engem legyőzött a kíváncsiság, és jó ürügy volt a környék felfedezésére az, hogy hallottunk a radnai sziklamászó helyről, ami lényegesen közelebb van Szegedhez, mint bármely másik hazai mászható szikla. Ekkor kezdtem el utánanézni, hogy milyen érdekességek vannak ezen a környéken.
Merre van a Zaránd?
A Zarándi-hegység az Erdélyi-középhegység része. Az Alföldből kiemelkedve egészen Brádig húzódik. Délen a Maros, északon a Fehér-Körös völgye határolja, a szomszédos hegységek északon a Béli-hegység, az Erdélyi-szigethegység, keleten az Erdélyi-érchegység. A főgerinc kb. 60-70 km hosszan nyújtózkodik nyugatról keletre. A hegységet két részre szokták bontani: a nyugati részt Hegyesnek, a keletit Drócsának hívják, - a kettőt a Debella-Gora nyereg választja el - régebben Hegyes-Drócsa volt a hegység neve. Az Árpád korban Makra hegységnek nevezték. A legmagasabb pontja a 836 méteres Drócsa, a második helyezett pedig a 799 méteres Hegyes-csúcs.
A hegység kőzetanyaga főleg diorit és gránit, amelyet laza talajtakaró fed. Völgyeiben kis vízhozamú patakok folynak, amelyek nyáron gyakran kiszáradnak. Viszont a puha, laza talaj miatt a víz mély völgyeket vág a hegység testébe, főleg esős időszakokban erős ez az eróziós hatás. A völgyek végében apró, hangulatos falvak, tanyák bújnak meg.
Növényei és állatai
Növényvilágára a klasszikus középhegységi növénytársulások jellemzőek. 600 méter felett gyönyörű bükkösök, azalatt tölgyesek jellemzőek gyertyánnal keveredve. Foltokban fenyők is előfordulnak. A fakitermelés nem kíméli az erdőket, de a nehezen megközelíthető helyeken a bükkök akár 30 méteres magasságba is nyúlhatnak. A falvak környékén gyümölcsösök, szőlők, legelők találhatóak. A szerencsések találhatnak szamócát, vadszedret, málnát, a sziklás helyeken rengeteg kakukkfű nő, erős, citrusos ízvilág jellemző az itt szedett fűszernövényre.
A nagyvadak közül él itt vaddisznó, őz. A nagy kiterjedésű erdős területek ideális élőhelyet biztosítanak nekik és más erdei állatoknak. A vaddisznóknak csak a nyomát láttuk, és egy dagonyázóhelyet, de egy őzet sikerült elkapni egy pillanat erejéig. A helyiek szerint vannak farkasok is, ezt persze nem tudtuk ellenőrizni, talán télen lehetne felfigyelni az üvöltésükre.
A madárvilág is gazdag, sokféle faj képviselteti magát, és ha szerencsénk van, meg is pillanthatunk néhány példányt. A solymosi vár felett - stílusosan - sólymokat láttunk körözni. Egyszer szerencsénk volt, és sikerült megpillantani egy szajkópárt az erdőben. Kakukknak csak a hangját hallottuk, de egy fekete harkályt sikerült észrevenni egy fatörzsön.
A sziklákon gyakran láttunk sütkérező fürge gyíkokat. Viszont érdemes figyelni a lábak alá, mert egyszer egy keresztes viperával is találkoztunk. Illedelmesen megvártuk, amíg elsiklik az ösvényről, aztán óvatosan folytattuk az utunkat. Kevésbé veszélyes hüllő az erdei sikló, vele is találkoztunk már.
A mezők, rétek, legelők virágai vonzzák a lepkéket, sokféle repked a levegőben virágról virágra. Néhányról meg tudtam állapítani, hogy mi lehet: közönséges boglárka, közönséges gyöngyházlepke, citromlepke, kis fehérsávos lepke.
A túrázásról és egyéb lehetőségekről
Kaszoja környékén rendben tartják a túraútvonalak jelzéseit és az útjelző táblákat. Vannak jelzetlen utak, de ezek általában sehova nem vezetnek. A fontosabb csomópontoknál táblát helyeztek ki térképpel. Hegyi bicajozásra is alkalmas a terep, Kaszoján szoktak versenyeket rendezni. Akik jobban szeretnek aszfalton tekerni, azoknak az arad-hegyaljai falvak és borászatok jó célpontot nyújtanak. A világosi várhoz is aszfaltút vezet, így bringával az is könnyen megközelíthető.
Gyorokon egy bányató mellett homokos strandot alakítottak ki. A tó vize tiszta, bár gyorsan mélyül. A büfésoron lehet inni- és ennivalót vásárolni, valamint nyugágyat, vízibiciklit bérelni a tóparton. Vannak napernyők is, de azokat nyáron hamar elfoglalják.
A solymosi és a világosi várat érdemes meglátogatni. Solymoson a várudvaron lehet sátorozni is, a hajnali pára a Maros völgye felett kivételes látványt nyújt. A világosi vár viszont alkonyatkor a legszebb. Csodálatos kilátás nyílik onnan az Alföldre.
Remélem, hogy mások is kedvet kapnak a Zarándi-hegységhez és a túrázáshoz. Szegedtől kb. 130 km-re fekszik és ebből 100 km-t autópályán tehetünk meg. Akár 1-2 napos túrákra is érdemes elindulni. A falvakban is sok a felfedezetlen látnivaló, a világosi várból az Alföldre nyíló páratlan panorámát mindenkinek látnia kell egyszer.
Írta: Tandari Anita, zaranditurak.blogspot.hu
Fotók: Kávézombi, kavezombi.blogspot.hu
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább