Ismeretlen ismerős: a Zarándi-hegység
Amikor a Dél-Alföldről elindulunk a Maros völgye felé, és közeledünk Aradhoz, a távolban lassan kirajzolódik egy halovány hegyvonulat. Arad után már betölti a keleti horizontot, és láthatjuk, hogy egyetlen, meredek szökkenéssel emelkednek a hegyek az Alföld fölé.


Ahogy haladunk a völgyben, Máriaradna után, magasan az út felett felbukkan a solymosi vár. Kinek ne jutott volna eszébe, hogy jó lenne megszakítani az utat és megnézni a hegytetőn trónoló várromot? Viszont általában nincs rá idő, az embert hívják a távoli hegyek. Engem legyőzött a kíváncsiság, és jó ürügy volt a környék felfedezésére az, hogy hallottunk a radnai sziklamászó helyről, ami lényegesen közelebb van Szegedhez, mint bármely másik hazai mászható szikla. Ekkor kezdtem el utánanézni, hogy milyen érdekességek vannak ezen a környéken.


Merre van a Zaránd?


A Zarándi-hegység az Erdélyi-középhegység része. Az Alföldből kiemelkedve egészen Brádig húzódik. Délen a Maros, északon a Fehér-Körös völgye határolja, a szomszédos hegységek északon a Béli-hegység, az Erdélyi-szigethegység, keleten az Erdélyi-érchegység. A főgerinc kb. 60-70 km hosszan nyújtózkodik nyugatról keletre. A hegységet két részre szokták bontani: a nyugati részt Hegyesnek, a keletit Drócsának hívják, - a kettőt a Debella-Gora nyereg választja el - régebben Hegyes-Drócsa volt a hegység neve. Az Árpád korban Makra hegységnek nevezték. A legmagasabb pontja a 836 méteres Drócsa, a második helyezett pedig a 799 méteres Hegyes-csúcs.
A hegység kőzetanyaga főleg diorit és gránit, amelyet laza talajtakaró fed. Völgyeiben kis vízhozamú patakok folynak, amelyek nyáron gyakran kiszáradnak. Viszont a puha, laza talaj miatt a víz mély völgyeket vág a hegység testébe, főleg esős időszakokban erős ez az eróziós hatás. A völgyek végében apró, hangulatos falvak, tanyák bújnak meg.
Növényei és állatai




Növényvilágára a klasszikus középhegységi növénytársulások jellemzőek. 600 méter felett gyönyörű bükkösök, azalatt tölgyesek jellemzőek gyertyánnal keveredve. Foltokban fenyők is előfordulnak. A fakitermelés nem kíméli az erdőket, de a nehezen megközelíthető helyeken a bükkök akár 30 méteres magasságba is nyúlhatnak. A falvak környékén gyümölcsösök, szőlők, legelők találhatóak. A szerencsések találhatnak szamócát, vadszedret, málnát, a sziklás helyeken rengeteg kakukkfű nő, erős, citrusos ízvilág jellemző az itt szedett fűszernövényre.


A nagyvadak közül él itt vaddisznó, őz. A nagy kiterjedésű erdős területek ideális élőhelyet biztosítanak nekik és más erdei állatoknak. A vaddisznóknak csak a nyomát láttuk, és egy dagonyázóhelyet, de egy őzet sikerült elkapni egy pillanat erejéig. A helyiek szerint vannak farkasok is, ezt persze nem tudtuk ellenőrizni, talán télen lehetne felfigyelni az üvöltésükre.
A madárvilág is gazdag, sokféle faj képviselteti magát, és ha szerencsénk van, meg is pillanthatunk néhány példányt. A solymosi vár felett - stílusosan - sólymokat láttunk körözni. Egyszer szerencsénk volt, és sikerült megpillantani egy szajkópárt az erdőben. Kakukknak csak a hangját hallottuk, de egy fekete harkályt sikerült észrevenni egy fatörzsön.


A sziklákon gyakran láttunk sütkérező fürge gyíkokat. Viszont érdemes figyelni a lábak alá, mert egyszer egy keresztes viperával is találkoztunk. Illedelmesen megvártuk, amíg elsiklik az ösvényről, aztán óvatosan folytattuk az utunkat. Kevésbé veszélyes hüllő az erdei sikló, vele is találkoztunk már.
A mezők, rétek, legelők virágai vonzzák a lepkéket, sokféle repked a levegőben virágról virágra. Néhányról meg tudtam állapítani, hogy mi lehet: közönséges boglárka, közönséges gyöngyházlepke, citromlepke, kis fehérsávos lepke.


A túrázásról és egyéb lehetőségekről
Kaszoja környékén rendben tartják a túraútvonalak jelzéseit és az útjelző táblákat. Vannak jelzetlen utak, de ezek általában sehova nem vezetnek. A fontosabb csomópontoknál táblát helyeztek ki térképpel. Hegyi bicajozásra is alkalmas a terep, Kaszoján szoktak versenyeket rendezni. Akik jobban szeretnek aszfalton tekerni, azoknak az arad-hegyaljai falvak és borászatok jó célpontot nyújtanak. A világosi várhoz is aszfaltút vezet, így bringával az is könnyen megközelíthető.


Gyorokon egy bányató mellett homokos strandot alakítottak ki. A tó vize tiszta, bár gyorsan mélyül. A büfésoron lehet inni- és ennivalót vásárolni, valamint nyugágyat, vízibiciklit bérelni a tóparton. Vannak napernyők is, de azokat nyáron hamar elfoglalják.


A solymosi és a világosi várat érdemes meglátogatni. Solymoson a várudvaron lehet sátorozni is, a hajnali pára a Maros völgye felett kivételes látványt nyújt. A világosi vár viszont alkonyatkor a legszebb. Csodálatos kilátás nyílik onnan az Alföldre.


Remélem, hogy mások is kedvet kapnak a Zarándi-hegységhez és a túrázáshoz. Szegedtől kb. 130 km-re fekszik és ebből 100 km-t autópályán tehetünk meg. Akár 1-2 napos túrákra is érdemes elindulni. A falvakban is sok a felfedezetlen látnivaló, a világosi várból az Alföldre nyíló páratlan panorámát mindenkinek látnia kell egyszer.
Írta: Tandari Anita, zaranditurak.blogspot.hu
Fotók: Kávézombi, kavezombi.blogspot.hu

Thaiföld két keréken - sátorral a mérgeskígyók földjén
Kalandos utazás Thaiföldön, bringával és gyalogosan, dzsungeltúrával és egy néhány napos kényszerpihenővel megspékelve.

Rejtett gyöngyszem bújik meg Albertirsa határában: a Dolina-völgy
Pest vármegye déli részén találunk egy aprócska, helyi jelentőségű védett területet. A Dolina-völgyet különleges élővilága emeli ki az alföldi faunából. Az alig 37 hektáros liget és vonzáskörzete nem csak a helyiek kedvelt kirándulóhelye, de a teljesítménytúrázók is felfedezték maguknak.
→ Tovább
Három tó túrája - a Menguszfalvi-völgy szépségei
Fiatalként, hegymászóként szerettem meg a Magas-Tátrát, nagyon. Most öregedő bakancsos turistaként tértem vissza, és ismét is elvarázsolt vad szépsége, egyedisége. Különösen igaz ez a túránk második napján felkeresett Menguszfalvi-völgyre.
→ Tovább