A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit a kb. 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Döntően ez a magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek „fogságából”. Ezeket az óriási, vasúti töltéshez hasonló magmás testeket teléreknek nevezzük.

1 / 3

Fotó: Veres Zsolt

Kapcsolódó cikkek

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Tovább

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

Tovább

Ha jobban megfigyeljük a képen látható monolitot, akkor látjuk, hogy furcsa, félkör alakú bemélyedések lelhetők fel a kőzet felszínén. A nógrádi tájban évszázadok óta élő, mélyen vallásos palócok ezeket a „kőstigmákat” Jézushoz kötik, hisz szerintük a bemélyedések Jézusnak, Jézus botjának és szamarának nyomai, akik egyszer épp erre jártak.

2 / 3

Fotó: Veres Zsolt

Szakmai szemmel nézve mállásos eredetű formák lehetnek, de döntse el mindenki, hogy melyik lehet az igaz. A nagy kőblokk valószínűleg nem az eredeti helyén áll, hanem később helyezték az út mellé. A misztikus kő mellett öreg fakereszt látható, melynek tövében mindig található friss virág.

3 / 3

Fotó: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2019 decemberében jelent meg először nálunk.