Jézus lábnyoma Palócföldön
A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.
A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit a kb. 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Döntően ez a magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek „fogságából”. Ezeket az óriási, vasúti töltéshez hasonló magmás testeket teléreknek nevezzük.
Ha jobban megfigyeljük a képen látható monolitot, akkor látjuk, hogy furcsa, félkör alakú bemélyedések lelhetők fel a kőzet felszínén. A nógrádi tájban évszázadok óta élő, mélyen vallásos palócok ezeket a „kőstigmákat” Jézushoz kötik, hisz szerintük a bemélyedések Jézusnak, Jézus botjának és szamarának nyomai, akik egyszer épp erre jártak.
Szakmai szemmel nézve mállásos eredetű formák lehetnek, de döntse el mindenki, hogy melyik lehet az igaz. A nagy kőblokk valószínűleg nem az eredeti helyén áll, hanem később helyezték az út mellé. A misztikus kő mellett öreg fakereszt látható, melynek tövében mindig található friss virág.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2019 decemberében jelent meg először nálunk.
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
2025.03.06.A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.
Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
2025.02.21.A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
