Jézus lábnyoma Palócföldön
A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.
A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit a kb. 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Döntően ez a magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek „fogságából”. Ezeket az óriási, vasúti töltéshez hasonló magmás testeket teléreknek nevezzük.
Ha jobban megfigyeljük a képen látható monolitot, akkor látjuk, hogy furcsa, félkör alakú bemélyedések lelhetők fel a kőzet felszínén. A nógrádi tájban évszázadok óta élő, mélyen vallásos palócok ezeket a „kőstigmákat” Jézushoz kötik, hisz szerintük a bemélyedések Jézusnak, Jézus botjának és szamarának nyomai, akik egyszer épp erre jártak.
Szakmai szemmel nézve mállásos eredetű formák lehetnek, de döntse el mindenki, hogy melyik lehet az igaz. A nagy kőblokk valószínűleg nem az eredeti helyén áll, hanem később helyezték az út mellé. A misztikus kő mellett öreg fakereszt látható, melynek tövében mindig található friss virág.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2019 decemberében jelent meg először nálunk.
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
