A mátrai kerékpáros turizmus online promóciója felkeltette a mi érdeklődésünket is. A hegységet behálózó, több, mint száz kilométer kerékpáros úthálózat új lehetőséget kínál az aktív turizmus számára. 2015-2016-ban kezdték meg az országos kerékpáros kék út kijelölését, ami azóta is folyamatosan bővül, zöld és sárga szakaszokkal egészül ki. A társuló infrastrukturális fejlesztések, szervizpontok, kerékpáros pihenők kiépítése pedig tovább növeli a bringások komfortérzetét. Családok, hobbi- és profi kerékpárosok is bőven választhatnak a különböző nehézségű útvonalakból. A mátrai erdei kerékpáros térkép számtalan információt tartalmaz, nemcsak a szakaszok hosszát, de azok minőségét is jelzi. Fontos, hogy gyakorlatunknak és bringatípusunknak megfelelő útvonalat válasszunk, hogy az erdei kerékpártúránk élvezhető programmá váljon.

1 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Mi egy markazi körtúrát választottunk ki ízelítőül, ahol egyébként gyalogosan már amúgy is túráztunk. A szőlőtermesztéséről is híres község – ahol a Mátra az Alfölddel összeér – jellegzetessége a településen belüli legnagyobb magasságkülönbség. Határai a Kékes aljáig terjednek, ami feltekerve is megtapasztalható. A Szeplőtelen fogantatás katolikus templom melletti parkoló alkalmas kiindulópont.

Kapcsolódó cikkek

Őszi bringatúra: Bányászkör az Által-ér mentén

Tovább

Török emlékek nyomában kerékpárral a Zselic déli lankáin

Tovább

A Rákóczi úton kezdtük meg a kapaszkodást, majd a temető felett fordultunk a hegy irányába. Az útminőséggel kapcsolatos illúzióink hamar szertefoszlottak, mert rövid tekerést követően biztosak voltunk benne, hogy a zöld jelzésnek megfelelő, földes, köves út áll előttünk. A szebb napokat megélt aszfalt még meglévő kicsinyke összefüggő szakaszait próbáltuk kihasználni a gördülékenyebb haladás érdekében, mert a feldarabolódott kövek egyébként is nehezítették az emelkedőn való haladást. A kerékpárutat több helyen keresztezi a hasonló irányban haladó zöld sáv.

2 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Az első ilyen pihenőpont a Kálvária tetején emelt kereszt, ahonnét páratlan panorámát élvezhetünk. A víztározó tükrén megcsillanó napfény és a templomtorony látványa teszik tökéletessé a kilátást. Mivel még éppen csak, hogy elindultunk, a panoráma ellenére sem volt érdemes hosszasan időzni, így folytattuk a szerpentinezést a tetőre. Az első 500 méter szintkülönbséget az ősz színeiben pompázó erdőben, napsütötte kerékpárúton küzdöttük le. A kék Felső-Tarjánka nevű állomásánál ismét lelassítottunk. A Hármashatár-nyereg elnevezés Parád, Markaz és Domoszló határainak találkozására utal.

4 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Nyugat felé véve az irányt, rátértünk a kék kerékpárral jelzett, Görgő-bikki pihenő felé vezető szakaszra. Az útminőség javulásában bízva tekertünk tovább, de maradt a göröngyös, kavicsos földút, mely a haladásunkat jelentősen lassította. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg betervezett útvonalunkat kurtítani kell. Az egy kilométernyire lévő Markazi-kapunál nem volt kérdés a további irány, itt csak az átmenő turistaút kereszteződik.

A Kékes alatti Négyeshatár (Gyöngyös, Pálosvörösmart, Abasár és Markaz közigazgatási határa) csomópont már ékes példája a javuló kerékpáros infrastruktúrának, itt már esőbeálló házikó, pihenőpadok és keréktámasztók is megjelennek.

6 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Tájékozatlanságunk okán, a zöld háromszög jelzés ellenére sem mentünk ki a Kis-kőre, mely túránk legfőbb hiányosságává lépett elő. Koncentrálva az előttünk álló távra, gyorsan tovább tekertünk. A hétszáz méter feletti legmagasabb pontról az ereszkedő kissé nehezebbnek bizonyult, rutintalan tekerőként a köves talajon óvatosabbra kellett venni a figurát. Ennek ellenére szerencsésen elértük a 24-est, ahol már jócskán megéhezve döntöttünk a söntölés mellett.

8 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Tempót váltva, 30-cal suhantunk a tükörsima aszfalton, kis kitérőt téve a Sástó tömegébe. A tó mellett tömeg hömpölygött, de az egy-kettő híján bezárt vendéglátóhelyek már téli pihenőre készültek

9 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Gyorsan kiverekedtük magunkat a főútra, majd Mátrafüredre ereszkedtünk le. Mivel nem tudtunk ellenállni a sajtos-tejfölös lángosnak, rövid időre mi is csatlakoztunk a hétvégi kiruccanók tömegéhez, akik korgó gyomorral, türelmesen sorakoztak. Jóllakottan hagytuk magunk mögött a népszerű pihenőhely fogatagát, majd Pálosvörösmart felé kanyarodtunk.

Kapcsolódó cikkek

Kalandozás Dél-Zalában

Tovább

Bringával a Ráckevei-Duna mentén

Tovább

A pálosokról ismert település normál esetben szintén megér pár óra sétát, de kerékpárral jórészt csak a Bene-patak melletti teljesen zárt, 1,2 km-es kerékpárutat ismertük meg belőle, mely méltán pályázott az év kerékpárútja címre. A tanösvényként is funkcionáló patakpart ismertető tábláival, játszóterével nem csak a bicikliseket célozza meg.

10 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Abasár után Markazra már közúton tekerve értünk vissza. A község határában lévő Boldogasszony kápolna ligetes környezete romantikus pontja a túránknak. A kőfeszület, a Mária szobor kiemelkedő jelképei az itt lakók vallásosságának, kiegészítve a környező erdő képesfáit.

11 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Utolsó kanyarként ereszkedjünk le a víztározóhoz, melyet levezetésként körbe is tekerhetünk. A tó felett visszatükröződik a hátunk mögött hagyott erdei útvonal, mely többszínű kerékpárútjával kiváló ízelítő a mátrai tekerésből.

12 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde