A Kevély-kör célja az, hogy a Kevély-hegycsoport lehetőleg legtöbb érdekességét egy túra keretében végig lehessen járni. Ehhez igazán jó startpontnak a III. kerületi Csillaghegy adja magát, mert HÉV-vel könnyen elérhető, autóval is jól lehet parkolni, ráadásul útba esnek a Róka-hegyi kőfejtő impozáns sziklái is.

Mit láthatunk?

• Több kilátópontot, magas sziklaormokon
• Látványos sziklaalakzatokat, -tornyokat
• Több barlangot is
• Egy mély, szurdokszerű árkot, rozoga függőhíddal
• Igazinak tűnő ál-várromot

A Kevély-kör első felében nem kell sokat navigálni, elég a Csillaghegy HÉV-állomásnál induló P turistajelzést követni – néhány kitérővel. Az első kitérő a városból az erdőt elérve a Hegymászó utca végén kezdődik. A nevéhez képest azért lankásnak nevezhető utca végében a piros jobbra kanyarodik, balra viszont a P▲ túraút kezdődik. Erre van az egykori csillaghegyi bányából kialakított Róka-hegyi természetvédelmi terület.

1 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A ▲ jelzés általában hegycsúcsra vezető meredek ösvényeket takar, itt a meredekségre nem lehet panasz. A 80 méteres szintkülönbséget sokszor beépített (de kissé már félrecsúszott) falépcsőkön küzdjük le, igaz, két közbeeső kilátószinten csillapítható a zihálás. Ezeken a pihenőszinteken jól csökkenti a lihegést a bámészkodás: Budapestre is jól lehet rálátni, de az egykori bányaudvar sárga sziklaformái még jobban vonzzák a szemet.

2 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A Róka-hegy déli oldalában egészen az ötvenes évekig folyt bányászat, majd egy ideig a felhagyott bányában juhokat és marhákat legeltettek. 1977-ben a Fővárosi Tanács rájött, hogy micsoda flórát és faunát rejtenek a sziklafalak melletti gyepesek, és az egész volt bányaudvart természetvédelmi területté nyilvánították. A védett státusz azonban nem mindig jelentett védettséget a frusztrált látogatóktól, erről is tanúskodik a fenntartó Pilis Parkerdő táblája, amin azon könyörögnek, hogy vigyük haza a szemetet, ne tapossuk le a kőzetet az ösvényeken kívül, és óvakodjunk a vandálkodástól.

Kapcsolódó cikkek

Famúmiák temetője: a Páris-patak szakadékvölgye

Tovább

Zöldmáli delta: Budapest ismeretlen zöldfolyosója

Tovább

Ősi barlang és ódon kőkunyhó

A Róka-hegyi kitérő után vissza a P jelzésre, ami Üröm mellett elhaladva egyenesen az észak-nyugati irányban elfekvő Kevélyek első púpjának, az Ezüst-Kevélynek a lábához vezet. Itt is kisebb kitérő vár, és senki sem fogja kitalálni, de ismét egy egykori bánya, az Ezüsthegyi kőbánya udvarában megbújó Papp Ferenc-barlang miatt. Ez a bányaudvar sokkal kevésbé látványos, mint a Róka-hegy, de az oldalában található barlang felső terme kis tornászással biztonságosan elérhető. A lejjebb hatolás felszerelés és barlangi tapasztalat nélkül viszont nyaktöréssel egyenlő.

8 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A P jelzésre visszakeveredve a Kevélyek gerincén kapaszkodunk a csúcs felé. Észrevehetően sűrűsödik a négyzetméterre eső túrázók száma, az Ezüst-Kevély és a Nagy-Kevély közötti, panorámapontokkal tarkított gerinc népszerű kirándulóhely. Sokan simán elgyalogolnak a turistaúttól kicsit beljebb eső Kőkunyhó mellett, ami pedig hiba. Itt lakott a kilencvenes és a kétezres években Ezüsthegyi Kabóca, aki a környékbeli barlangokat kutatta a társaival. Előtte a hetvenes évekig egy idős házaspár remetéskedett a kunyhóban, a világháború előtt pedig bányászati robbanószert tároltak benne.

Az Ezüst-Kevélytől már nincs messze a gerincen tovább a Nagy-Kevély kettős sziklaorma, ahonnan nagyon jó kilátás nyílik nyugatra, a sasszeműek egészen elláthatnak egészen a Soroksári útig, sőt jóval messzebb. A sokszor napsütötte, sziklagyepes sziklapad a kirándulók kedvenc célpontja, de siklóernyősök is gyakran feljárnak oda.

13 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A Kevélyek vonulatának utolsó csúcsára, a Kis-Kevély fehér sziklaormára a kék háromszög jelű túraösvény vezet. Panorámában nem sokkal nyújt többet a Nagy-Kevély kilátópontjainál, észak felé azonban nagyobb karéjt láthatunk a Pilisből és a Visegrádi-hegységből. Ez is egy kitérő, egyben a körtúra legészakibb pontja. Innen visszaügetünk a nyeregbe, majd le a zöld jelzésen, el a Gyopáros-barlang alatt egészen a Solymári-völgy mély árkának felső kiindulópontjáig.

Kicsit átverős, hogy ezt a meredeken süllyedő, mély, kanyargós, néha már szurdokszerű árkot is Solymári-völgynek hívják, csakúgy, mint a 10-es út mentén fekvő, ehhez képest hatalmas völgyet, de hát így nevezték el. A mi Solymári-völgyünk, amit innentől kezdve az érthetőség miatt Solymári-ároknak hívok inkább, egy meglepően látványos földrajzi egység. Vadsága miatt kissé hasonlatos a már korábban megírt Salabasina-árokhoz, de – gondolom, nem véletlenül – régebbi katonai, hegyi kiképzési elemek rejtőznek benne, és gyönyörű sziklatornyok övezik.

22 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

Kapcsolódó cikkek

Budapest rejtett ösvényein: a Sas-út

Tovább

Téli túra Európa legalacsonyabb magashegyén

Tovább

A Z jelzésen ereszkedünk az árok mellett egyre lejjebb. A fák árnyékba borítják a kanyargó ösvényt, néha már mesebeli szövevényen kell átküzdeni magunkat. Az árok túloldalán egyébként a térkép szerint honvédségi-harcászati gyakorlótér fekszik, de ezt nem nagyon lehet észre venni. Maximum akkor, amikor elhaladunk a fák közé rejtőző, hatalmas, fehér Solymári fal alatt, ami egy gyönyörű, meredek sziklafal, és nem messze tőle van a honvédségi kötélpálya egykori indítóállomása.

23 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

Lejjebb egy alaposan lerohadt, régi, katonai drótkötél-függőhíd vezet át az árok felett a katonai terület felé. Nem valami bizalomgerjesztő, de én épp az ilyeneket szeretem. A híd oda-vissza járható, egyre kell vigyázni: a sodronyból rozsdás szálak állnak ki, és hajlamosak felhasítani a tenyeret. A függőhídtól már nincs messze az árok mentén a Jenői-torony. Az impozáns sziklatorony sokáig a sziklamászók kedvence volt. Régen szabadon állt az archív fotók szerint, akkoriban uralkodhatott a táj fölött. Ma már az erdő fái nagyjából elrejtik, tetejéről nincs kilátás.

26 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A torony után fordul a túra, és elindul visszafelé az erdei ösvényeken keresztül. Több jelöletlen utat is lehet találni, ami a következő állomáshoz, az egri vár díszletromjaihoz visz, ahol anno az Egri csillagok című klasszikus film csatajeleneteit forgatták. Az álvárnál mindig elég sokan vannak, főként gyerekekkel, ami teljes mértékben érthető.

28 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

Innen a közeli Pilisborosjenő felé fordulva még útba esik a régen Ördögvárként emlegetett Teve-szikla. A Teve-sziklától már csak egy kényelmes, rövid séta az úton Pilisborosjenő. A templom irányába nézve jól látszik a távolban a Róka-hegy nyugati oldalába épült, hacienda-telepre hajazó luxus-lakópark, aminek legdíszesebb példánya a szakadék feletti, leállított építkezés. A Kevély-kör innen már csak könnyű séta Borosjenőn és Ürömön keresztül a Róka-hegyig, viszont a fáradt testet és lelket több boltban és vendéglátóhelyiségben lehet frissíteni különböző izotóniás és egyéb italokkal.

32 / 36

Fotó: Tenczer Gábor

A Rókahegyi útról a P+ jelű turistaút köt vissza a túra elejéről már ismert P▲ jelű túraútra, ami visszavezet a csillaghegyi starthelyre.

Aki több érdekességet (tudományos visszatekintést, kapcsolódó legendákat, fejtegetést a néveredetről) szeretne olvasni a túraútról, a leírást teljes egészében a Telex.hu-n érheti el.

Tipp: A túra családosoknak, idősebbeknek résztúrákra bontható: egy sima Róka-hegyi körre (3 km), vagy a Róka-hegy nélküli, Pilisborosjenő központjából induló, gyakorlatilag az ajánlott útvonalon haladó kisebb Kevély-körre (11,5 km).