Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg:
2019. március 23.

Kikelettúra két kilátóval - Hárs-hegy kör

Kopogtat a tavasz, ilyenkor még azoknak is megjön a kedve a szabadtéri programokhoz, akik egyébként nem nagy túrázók. Mi egy rövid, ám annál érdekesebb kirándulással nyitottunk a Budai-hegységben, amelyben van két kilátó, egy miniszurdok fahíddal, egy rejtélyes barlang és sok-sok látnivaló, amiért a gyerekek is szeretni fogják.

A jó idő beköszöntével ki ne vágyna a természetbe friss, tavaszi, üdítő levegőt szippantani? Bár a fák még téliesen kopárak, de a ragyogó, napsütéses márciusi reggel, mint a kísértő, csalogat, hogy csatangoljunk egyet a szabadban. Nem álltunk ellent, és a Szépjuhászné - Nagy-Hárs-hegy - Kis-Hárs-hegy - Szépjuhászné körtúrát választottuk két kilátóval, mert az útvonal hozta a bemelegítő, szezonnyitó kirándulástól elvárható kritériumokat: ne legyen túl hosszú és megerőltető, ugyanakkor legyen látványos és változatos a terep.

A Szépjuhászné parkolójától indulunk el a sárga sáv jelzésen (de a Gyermekvasút azonos nevű állomásától is megközelíthető) a Nagy-Hárs-hegy irányába. Kezdetben kopár fák szegélyezik az enyhe emelkedésű erdei utat, talpunk alatt megbarnult levelek borítják a talajt. A hegy felől lendülő szél fújdogál, a kobaltkék égen habos felhők kergetőznek. Ahogy közeledünk a Nagy-Hárs-hegy csúcsa felé, az út meredekebbé válik, és egyre gyakrabban bukkannak elő a barnásvöröses színű talaj alól a fehér mészkősziklák.

A csúcs közelében, mielőtt felérünk a hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóhoz, egy hangulatos kilátópontot találunk, padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel, szinte hívogat a megállásra, szemlélődésre, és a panoráma sem utolsó innen: a Pilis lankás vonulataira tapaszthatjuk a tekintetünket.

Innen alig 50 méterre magasodik a Nagy-Hárs-hegy (454 m) csúcsán a Kaán Károly-kilátó. De mit lehet tudni a névadóról? A 20. század első felében élt és erdőmérnökként dolgozott. Volt földművelésügyi államtitkár, és nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja, valamint a korszerű állami természetvédelem megszületése. Nevét a kilátón kívül az Apát-kúti-völgyben forrás, a Szent György-hegy oldalában kulcsosház őrzi. A terméskő alapzatú, négyszintes fatornyot 2016-ban felújították: kicserélték a tetőt, a szerkezeti elemeket, korlátokat, a lépcsőket pedig újracsiszolták, újrafestették.

Legfelső szintjéről tiszta időben szép körkilátás nyílik a környező vidékre. Északkelet felé a Csúcs-hegy - Hármashatár-hegy csoport, keletre az Apáthy-szikla - Látó-hegy vonulat húzódik. Délkeleti irányban a Kis-Hárs-hegy kúpja látszik, mögötte, a főváros látképe terpeszkedik. Északnyugatra a Nagy-Kopasz, a Nagy-szénás és a Fekete-fej domborodik. De távolabb Nagykovácsi és Solymár házai is feltűnnek.

A kilátótól néhány lépésre elérkezünk a Bátori-barlang kis szurdoka feletti fahídhoz. A barlang bejárata a Nagy-Hárs-hegy csúcsának délkeleti oldalában, 440 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, de ajtaja a kíváncsi szemek elől zárva. Veszélyessége miatt csak külön engedéllyel látogatható. Nevét a 15. században élt Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a rend budaszentlőrinci főmonostorából a nagy-hárs-hegyi barlangba költözött, ahol közel 20 évig remeteként élt. A hagyomány szerint a barlangban írta magyar nyelvű szentírás-magyarázatait és a szentek életéről szóló történeteit, amely munkásságáért az egyház később boldoggá avatta. A barlanghoz kötődik egy másik szájhagyomány útján terjedő legenda is, mely szerint az üreget titkos föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat azonban sem a barlang, sem a kolostor feltárásakor nem sikerült megtalálni. 2014-ben emléktábla került a barlang bejáratához.

A barlangtól széles, lejtős, kissé sziklás út vezet a Hárs-hegyi-nyeregbe, itt letérünk a sárga háromszög jelzésre, amely pár száz méter után elvezet a Kis-Hárs-hegyen (362 m) álló Makovecz Imre-kilátóhoz. A több mint 6 méteres fatorony nem igazán magasságával, inkább különleges alakjával hívja fel magára a figyelmet. A kerek építmény függőleges tengelyét egy lebetonozott acélcső alkotja, amelyen kettős csigalépcső visz fel a tetején lévő kis teraszra. Eredetije 1977-ben épült Makovecz Imre tervei alapján, aki akkor az erdőgazdaság főmérnöke volt. A torony lépcsői eredetileg vasúti talpfák voltak, amelyeket a 2006-2008-as rekonstrukció során cseréltek le akácrönkökre. 2012 óta viseli tervezője nevét. 2018-ban teljes felújításon esett át. A Pilisi Parkerdő Zrt. a kilátó közvetlen környezetét is megújította: az oda vezető lépcsőfokok és a szomszédos tűzrakó hely is új formát kapott, valamint új padokkal és asztalokkal látták el a pihenőhelyet.

A kilátót körülvevő erdei tisztásról a sárga jelzésen megyünk tovább, majd rátérünk a zöld körtúrát és a Mária-utat jelző ösvényre, ami egészen a Szépjuhászné parkolójáig vezet vissza. S ha már itt vagyunk, elsétálunk a közelben lévő budaszentlőrinci pálos kolostorromokhoz. A csupasz fáktól és néhány örökzöld bokortól, cserjétől körülvett romterület kora tavasszal nem épp a legvonzóbb arcát mutatja, és egy kis tereprendezés sem ártana a környéknek, de még így is méltóságteljesek, nyugalmat árasztók a romok. Egy kellemes séta a 700 éves pálos kolostor ódon falmaradványai között remek levezetésnek bizonyult. A 4,5 félkilométeres Hárs-hegy minikörtúra, a maga elenyésző szintemelkedésével tökéletes tavaszköszöntő kirándulássá kerekedett: nem volt fárasztó, ellenben tele volt látványos dolgokkal, és akár kisebb gyerekekkel is könnyen lejárható. Az útvonal mentén több helyen padokba, asztalokba botlunk, ami családi, baráti piknikezésekhez kitűnő helyszínt nyújt.

Budaszentlőrinci pálos kolostorrom
A történeti források szerint az egyetlen magyar alapítású rend monostorát a 14. század elején kezdik el építeni a mai Szépjuhászné-nyeregben, a kolostorról elnevezett, későbbi Budaszentlőrinc település helyén. A kolostort Károly Róbert, majd Nagy Lajos adományai virágoztatták fel. A 15-16. században jelentős átépítéseken és bővítésen esett át. Ekkor már a pálos rend központjának számított. 1526-ban a törökök feldúlták és lerombolták. A monostor nem került vissza többé a pálosok tulajdonába. 1686-tól a Habsburgok idején az enyészet martalékává válik. A megmaradt, földből kiemelkedő romokat a 19. és 20. század folyamán a környékbeli építkezésekhez széthordták. A 20. században megkezdett ásatások eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók egy rendezett romkertben. 2001-ben a főtemplom romjai között szabadtéri oltárt állítottak fel.

A cikk először 2018 márciusában jelent meg.



Kapcsolódó cikkeink:

Túra a Nagy-Hárs-hegyi „örökerdőben”

Öt álomszép kilátás a Budai-hegységben

Messzelátó - Kaán Károly-kilátó

Panorámák a budai sárgán

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

2024.10.18.

Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.

→ Tovább