A Központi-Cserhát völgyében, gyönyörű természeti környezetben fekvő Szandaváralja a szomszédos Szandával alkot közös közigazgatási egységet. A nyugati településrész felett emelkedő várhegy csúcsa 360 fokos panorámát kínáló, csekélyke romjáról és geológiai értékeiről híres.

Az itt emelkedő vulkáni orom egyediségét növeli, hogy a környező cserháti lankák főként üledékes kőzetből állnak. Az andezitből felépülő Központi-Cserhát kőzetei, ellentétben a Mátra és a Börzsöny közvetlen vulkáni kitöréses eredetével, a földhasadékokba benyomuló láva lehűlésének az eredményei.

2 / 28

A hosszan elnyúló hullámos hegyhátból emelkedik ki helyenként egy-egy magasabb bérc, mint pl. a Szanda-hegy. Az egykori hármas csúcsból mára már csak kettő látszik, a nyugatit elbányászták. A keleti orom felkiáltójele, az egykori vár toronyromja és a szomszédos Péter-hegy bányászattól jellegzetes, féloldalas tájsebe már messziről is felhívják magukra a figyelmet.

3 / 28

Az egyre alacsonyabban járó nap utolsó melengető sugarait kihasználva mentünk kirándulni. Csak találomra böktem rá az új Cserhát térképemre, így lett Szanda a célpont.

Felkerekedtünk, és Palócföld felé vettük az irányt. Aszódon keresztül mentünk, és 30 kilométer múlva már a Cserhát dimbes-dombos lankái között autóztunk. A Becske utáni jobb kanyar alárendelt bekötőútja Szandaváraljára vezet. A Szanda említett kétágú sziluettjét kerüli körbe a kissé megviselt aszfalt.

4 / 28

Az Országos Kéktúra Becske és Szandaváralja közötti szakasza az utóbbi évek alatt bizonyára több módosításon esett keresztül. Az egykor a Hunyadi utcában lévő Vár-boltnál található pecsételő a buszforduló melletti oszlopra került.

A várromtól Szandaváraljára vezető, meredekebb, köves, balesetveszélyesnek ítélt szakaszt kikerülve, az útvonalat a Kéktúra Szakbizottság határozata alapján 2014-ben a két csúcs közti nyeregből a vár érintése nélkül terelték a település irányába.

5 / 28

Itt minden út a romhoz vezet. A főútról minden egyes keresztutcánál nyíl jelzi az irányt, igaz, hogy nem is lehet másfelé menni, mert az utcák csak erre nyílnak. Turistaútból sem akad hiány, Szanda és Szandaváralja között négy jelzés is a csúcs felé tör. Az OKT-191 végpontja mellett, az árnyas ligetben II. világháborús emlékmű áll.

6 / 28

A hosszabb felvezető ösvényt választottuk. A Cserhát Natúrpark Zöldút hálózata olyan természetes vagy épített útvonalakat sző át, melyek lakott területeket kötnek össze kulturális vagy történelmi helyekkel. A hálózat sárkányra emlékeztető zöld „Z” jelzésén kezdtük a kirándulást. A táj szépen tagolt, a házak felett szélesen elterülő legelők, szántók, rétek szegélyezik az erdőt.

7 / 28

Hamarosan szépnek éppen nem nevezhető cserjésbe tértünk be. Parlagföldnél csatlakoztunk a Kékhez, és egy gazos vágáson baktattunk tovább. Egy magányos, bekerített hétvégi ház mellett végre takaros erdőbe érkeztünk. Az emelkedőt nem bántuk, mert végre öreg fák árnyában lehettünk.

A volt bányatelep szállítóútja keresztezi az erdei ösvényt, itt egy újabb napsütötte tisztás kínál kellemes piknikező helyet. Pihenés nélkül szaladtunk tovább, bár egy kis frissítő elkélt volna, mert a Szanda-hegy lábától újabb emelkedő várt ránk.

8 / 28

A Kék nyomvonalának változtatási pontjában, a béri kőtár irányába mutató táblánál gyönyörű tölgyesbe érkeztünk. A zöld sáv kerüli meg keletről a várhegyet, de a meredek, kissé nehéz kaptató ellenére sem bántuk meg a hosszabb utat. A várat jelző „L” mentén, morzsalékony kavicsokon bukdácsoltunk felfelé, miközben a panoráma nyújtotta katarzis egyre jobban sejthető volt.

A történelmünkben egykor fontos szerepet betöltő erőd hatméteres toronyromja és a rotunda falmaradványai mesélhetnének a pogányok portyáiról. A vár építésének hiányos történelmi adatai mellett csak a pusztulásáról van némi információnk. Az itt állomásozó, rabló törökök fosztogatásait megunva ellenszegültek a magyar csapatok, és győzedelmeskedtek a balassagyarmati vitézek. Maguk mögött hagyták a várat és felrobbantották azt, hogy ne lehessen továbbra is az oszmánok búvóhelye.

9 / 28

A kőfalról a kilátás felejthetetlen, és mivel az időjárás is kedvezett, elláttunk egészen a határig. Keleten a Mátra bércei, nyugaton pedig a csonka Péter-hegy látványa bűvölt el. A viharvert lobogó alatt a csípős szél ellenére is érdemes volt megpihenni.

10 / 28

A geológiai bemutatóhely állomásain is szívesen okultunk volna, de annak ismertető tábláit nem találtuk. Csak a tanösvény egyetlen vélt állomásán, a sziklafal oldalában vezetett, korláttal védett ponton álltunk meg bámészkodni.

A vulkáni oszlopok jelenlétére csak itthon döbbentem rá, amikor - sajnos csak utólag - utána olvastam a dolgoknak. Későbbi hiányérzetem ellenére akkor még vidáman ereszkedtünk le a veszélyesnek ítélt régi kék szakaszon. Az erdőből kiérve a Szőr-part ligetes fennsíkjáról visszatekintve gyönyörű búcsúkép tárult elénk.

11 / 28

Hogy teljessé tegyük a túrát, felkerestük a Mária-forrást is, melyet az áthelyezett kék nyomvonala miatt elkerültünk, miközben a cserháti Zöldút ösvényén ereszkedtünk alá. A szandai hagyományőrzőknek köszönhetően az ismert Mária-kegyhely megszépült, rendezett formában várja a zarándokokat. A forrás hűs vízétől és a környezet meghitt energiáitól felfrissülve hagytuk el Szandaváralját, ahová a geológiai értékek, bányák felkeresése végett még biztosan visszatérünk.