Az 1970-es években elnéptelenedett gerecsei település napjainkban már csak közkedvelt kirándulóhely. Tömegközlekedés nincs, autóval is csak rossz minőségű, murvás, erdei úton közelíthető meg. Népszerűsége ellenére csendes, elvonulós hely, a hétköznapokban túl nagy tömegre nem kell számítanunk.

17 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A 13. században létrejött település életében a mohácsi csatavesztés hozta a legtragikusabb változást. A menekülő magyar seregek itt próbáltak védekezni az előrenyomuló törökökkel szemben, de védősáncaik gyengének bizonyultak az ellenség ágyúival szemben.

A hófehér, süttői mészkőből épített alkotást a fertőhomoki Kovács György szobrászművész készítette. A templomromra hajazó építmény pillérei az áldozatok előtt fejet hajtó utódokat szimbolizálják. Az 1945-ben kitelepített svábok helyére bányászokat költöztettek, akik lassanként a környékbeli nagyobb bányászvárosokba költöztek. 1979-ben, a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja már csak 8 fő itt élő lakossal találkozhatott.

16 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Jelenleg üdülőhelyként, turistaközpontként éli mindennapjait, megúszva a teljes elnéptelenedést. A Marót-hegyi Sólyomfészek ifjúsági tábornak, a mohácsi emlékhelynek, a Kéktúra-pecsételőhelynek és a nagy hírű gerecsei teljesítménytúráknak köszönhetően időnként nagyobb tömegeket vonz, mint fénykorában. Az összes látnivaló feltérképezéséhez hozzátartozik a régi temető is, melynek még régebbi kövein 1800-as feliratok is felbukkannak. Az esőbeálló, szalonnasütő, padok és asztalok mindent megtesznek a kirándulók kényelméért, így a számtalan látnivalóval együtt minden igényt kielégítő turistaparadicsomnak nevezhetjük.

Kapcsolódó cikkek

Kitérő a kékről a Kis-Gerecse bámulatos sziklafalához

Tovább

Sziklás kaland a Gerecse déli felén

Tovább

A Kéken kezdjük meg a gyaloglást, bár a Vízválasztóig akár kocsival is eljöhetünk. Az első jobb kanyarban lévő feltűnő épület az egykori majorsági ház, ami Rancs fogadóként működött.

14 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Egyre több helyen kerül látótérben a Pisznice déli oldala, mely jellegzetes sziklafalával jó iránymutató. A hegység talán legszebb látványosságához méltatlanul nem vezet jelzett turistaút, de így is látogatott régió. A Kis-Gerecse kőfejtője nemcsak egy páratlan természeti jelenség, de sziklamászó körökben igazi kuriózum is.

A Kéken haladva a Serédi-kastély elágazásában fordulunk jobbra, ahol tábla jelzi a Jura-zsombolyt. A Gerecse középső részén több geológiai feltárásban bukkannak fel a földtörténeti középkor kőzetei. A Tűzköves-barlang és a Jura-zsomboly a legalkalmasabb helyszínek ezen rétegsor tanulmányozására. Egyszerű kirándulóként maximum elolvashatjuk az ismertető táblákat, csak engedéllyel rendelkező barlangászok látogathatják. De mivel nem ezért jöttünk, csalódottság nélkül sétáltunk tovább.

12 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Enyhe ereszkedő után feltűnik a fakorlát, mely messziről jelzi a sziklaperemet. A több méter magas meredek sziklafal geológiai rétegei megfelelő fényben a szivárvány színeiben pompáznak.

11 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A bányaudvarok között időnk és érdeklődésünk szerint barangolhatunk, miközben a panoráma sem elhanyagolható. A Pisznice tájsebe mellett szinte félkörös kilátás élvezhető a tetőről. Közlekedjünk óvatosan, mert a köveken könnyen megcsúszhatunk.

A pihenőpadok egyikén érdekes fóliázott írást találtunk. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai kutatási projektet indítottak, egy QR-kód segítségével kérik a legjelentősebb földtani értékek, köztük a kőfejtő pontozásos értékelését. Ha kigyönyörködtük magunkat, induljunk is tovább, mert a látnivalók mellett túratáv is vár ránk.

10 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Az elágazást követően a Serédi-kastély nem mindennapi, romantikus épülete tűnik fel az erdő mélyén. Az 1935-ben épített kúria Serédi Jusztinián esztergomi érsek nevéhez köthető, akinek birtokai tették ki a Gerecse itteni területeit. A bíboros halála után az épület állami tulajdonba került, majd visszakerülve egyházi kézbe, az esztergomi ferences gimnázium hatáskörében üzemel. A Nagy-Gerecse északi oldalában hosszas „Kék-gyaloglás” következik, ahol csak a Sandl-hárs érdemel kiemelést.

Körülbelül öt kilométerre Pusztamaróttól, a Fiar-bükknél váltunk irányt, és hamarosan a kék háromszögön indítjuk a meredek kapaszkodást a Nagy-Gerecse platójára.

6 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Sajnos az elhanyagolt betonépítmény mit sem változott, pedig több országos példa is mutatja, hogyan lehetne kilátóvá varázsolni. A rozsdás létrasornál felhívják a veszélyre a figyelmet, de így is sokan felmerészkednek.

Évekkel ezelőtti kirándulásunk alkalmával a háromszög eltérő vonalvezetését tapasztaltuk, jelenleg kerítéssel övezett járatban érhetjük el a másik építményt, a tévétornyot. A hidegháború ultrarövid hullámos megfigyeléseihez kiválóan alkalmas volt a Gerecse csúcsára épített adó, mert tereptárgyak híján akadálytalan volt az adás.

4 / 19

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A túloldali ereszkedő feltöredezett aszfaltja és közlekedési táblái arra utalnak, hogy valaha itt autós közlekedés volt. A Jusztinián-pihenőben dönthetünk a túrakör befejezéséről, vagy a kastély felé fordulva az érkezési irányba megyünk vissza, vagy a piros keresztet választjuk, és a másik irányból zárjuk be a kört.