Klasszikus túra a Börzsöny tetején
A Nagy-Hideg-hegy-Csóványos kombóját érintő börzsönyi túra a hegység legnépszerűbb kihívása. Turistaház, kilátó, panorámával spékelve százszázalékos turistamágnes.
Magyarország északi tájegysége, a Börzsöny főváros közeli fekvése miatt népszerű kirándulóhelyünk. A festői Dunakanyar szomszédsága erősíti a régió turisztikai forgalmát. A szabadidős tevékenységek széles spektrumát lefedi, a kerékpározástól kezdve az aktív-passzív kikapcsolódás Mekkája.
Átlagmagassága is vezető hazai viszonylatban, legmagasabb csúcsa, nem sokkal marad el a Kékestől, így bakancsos megközelítése sem ördögtől való.
A Szokolyához tartozó Királyrét a Börzsöny „kirándulókapuja”, a Kismarosról érkező erdei vasút a családosok kedvence. Különböző hosszúságú, vagy nehézségű túrákat tervezhetünk, de helyben is sok látnivaló kínálkozik. A Nagy-Hideg-hegyre, a Csóványosra vezető útvonal inkább a haladóknak való, de a hétvégi menetrendszerű turistabusz bárkit felrepít. Jelenleg a turistaház átépítése alatt a motorizált megközelíthetőséget felfüggesztették, marad tehát a fárasztóbb, de annál élvezetesebb lábbusz.
A Királyrét-Cseresznyésfa parkoló (420 m) napidíját az utóbbi években megtöbbszörözték, de még így is ez a legalkalmasabb kiindulópont. Az út kanyarulatát követően a kék kereszten fordultunk be balra az erdőbe. A Nagy-vasfazék-patak két oldalán kanyarogtunk, a síúttal párhuzamosan, majd azt keresztezve. A magastaxi erdészeti úttól a két jelzés fedi egymást. A térkép szerint jelzett Inóci kőbánya észrevétlen marad a jobbunkon. A Nagy-Vasfazék-völgy útjelző táblánál jelzést váltottunk, a kék négyzeten emelkedtünk tovább. Néhol vízátfolyást, néhol a síutat keresztezve kapaszkodtunk egyre magasabbra.
Az emelkedő szakaszosan elég combosra sikerült.
A piros sávot elérve, már csak egy meredek ugrás a Nagy-Hideg-hegy. A sífelvonó nyiladékában kapaszkodtunk az épület aljáig. Tájékozatlanságunk okán csak itt szembesültünk a felújítás tényével, így a tervezett frissítő helyett maradt a saját kulacsunk. Plakátokon hívják fel a figyelmet a legközelebbi vízvételi helyekre, forrásokra.
A Nagy-hideg-hegyi turistaház építését 1936-ban kezdték meg, alapkövét Budapest polgármestere és a Magyar Turista Szövetség elnöke tették le. Az évekig tartó építkezést követően 1940-ben már tudtak fogadni turistákat, de a második világháború félbeszakította az építkezést. Időközben a síturizmus infrastruktúráját is fokozatosan építették ki, melyre az ötvenes években a kormány külön összeget különített el. A hatvanas évektől kezdve ugrásszerű volt az érdeklődés, 1972-ben például a Pest Megyei Hírlap a turistaház befogadóképességérő úgy értesít, hogy a hatvan férőhely mellett még legalább harmincan gumimatracon is alhatnak. A börzsönyi síszezon az időjárás függvénye, de ennek hátterét folyamatosan fejlesztik. A turistaházra 2006-os felújítása óta már ismét ráfért a renoválás, aktuálisan a felújítást őszig tervezik, még a honlapjukat is felfüggesztették.
Az érintetlen teraszon fújtunk egyet, majd megcsodáltuk a már jól ismert déli kilátást. A fennsík platójának kedvéért mindenképpen hagyjuk el pár percre a jelölt utat, és még akár a pihenőt is tervezhetjük ide. Kelet felé egy rendes lejtő után a Rakodó kereszteződéséhez érkeztünk.
Az útjelző oszlopra több tábla már fel sem férne, ezer a választási irány.
Továbbindulás előtt mindenképpen emlékezzünk meg a Szentimrevárosi Egyesület fakeresztjéről, melyet 1997-ben állítottak Szent István emlékére, pont augusztus 20-án. Rövid tájékozódást követően a Csóványost céloztuk meg, ezért a Kéket választottuk.
Az alig tíz percnyire jósolt Égés-tető magaslatért jócskán meg kellett dolgozni, és ezt érdemi panorámával sem jutalmazza a természet. Cserébe viszont némi könnyebbséget jelent a gerinc szelídülő ösvénye. A Hangyás-bérc szépkilátására a fákra felfestett szöveg hívja fel a figyelmet, mindenképpen tegyünk egy kitérőt. Az észak-nyugatra nyúló sziklabérc panorámája kárpótlás eddigi fáradalmunkért. Az előttünk álló útvonal több látnivalóval szolgál, a Tóth Tamás emlékgúla, a Szabó-kövek, vagy a Vilma-pihenő jelentenek némi megkönnyebbülést.
Végre elértük a Csóványos tetejét, ahol kilátó várja a megfáradt vándort. A Börzsöny legmagasabb csúcsán 1978 óta áll torony, mely kezdetben geodéziai célokat szolgált, 2014-től pedig a turistákat. Az egyre magasodó növényzet csökkenti a panoráma szeletét, de szép időben Ausztria, vagy északi szomszédunk magashegyei még mindig sejthetőek.
A 22 méter magas kilátó csigalépcsőjének fokai meg vannak számozva, a felgyalogló turisták mindegyike megjegyzi a bűvös értéket.
Rövidke pihenő után a piros háromszög hosszabb, szelíd, végén már unalmassá váló keskeny ösvénye következik. Eleinte még szép és érdekes a szálerdő, de a vége felé már nem bánja az ember, hogy a Rakodóhoz ér. Útközben a Három-hányás, az Oltár-kő, és az utolsó etapon a Spartacus-forrás dobja fel a monotonitást. A turistacsomópontnál választhatunk a visszafelé tartó útvonalak közül, több ösvény is Királyrétre vezet. Az úgynevezett Erzsike úton (kék kereszt) a Taxi-rét tágas tisztását érjük el, ahol a pirosra váltva a Magas-Tax megkerülésével ejtőztünk vissza a parkolóba.
Teljesítménytúrázás kutyával
Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ TovábbÖrményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább