A Bükk-vidék központi részét elfoglaló fennsík és a bükki kövek vonulata minden magára valamit adó magyarországi turista repertoárjába előbb-utóbb bekerül. Mi is így voltunk ezzel, mert a fennsíkot és pár követ már korábban volt szerencsénk megismerni. A Három-kő és Bél-kő magával ragadó szépségén fellelkesülve terveztük meg a köveket átfogó körtúrát.

1 / 34

A Bükk szívében, az annak magas részét elfoglaló karsztfennsík az Olasz-kapuig igénybe vehető aszfaltúton elhelyezkedése ellenére is könnyen megközelíthető. Autóval érkezni sem ciki, mert aki megspórolja a Szilvásváradtól való feljutás energiáját, az itt bátran hosszú kilométerekre cserélheti azt. Laikusok számára elég összetett geológiai magyarázatokat olvashatunk a régió keletkezéséről, amit a magam részére leegyszerűsítettem. A triász kori mészkő lépcsőződő rétegei alakították ki a kövek alkotta sziklahomlokot. A palás kőzetekre támaszkodó, majdnem függőleges mészkő támasztékát elvesztve leomlott, és az így kialakult sziklaperem képezi az alulról szemlélve égbetörő formációt. A platót lezáró kövek impozáns kilátást nyújtanak a Bükk déli részére. A hegység átlagmagassága felett nem véletlen a rálátás az alattunk hullámzó erdőkre. A Felsőtárkányi-medence, Eger, a távoli Mátra és a szomszédos kőkiszögellések látványa nem meglepő.

2 / 34

A fennsík északi kapuját, az úgynevezett Olasz-kapu sziklaátvágását 1918-ban olasz hadifoglyok alakították ki a faanyagot szállító kisvasút áthaladása céljából. A korábbi századok iparosodása több szempontból is nyomot hagyott. Az üveghuták, vaskohók növekvő faigényének köszönhető, hogy a fennsík bükköseit kivágták. A folyamatos legeltetésnek, kaszálásnak eredményeképpen a visszafásulás elmaradt, kialakítva a kistáj mai megjelenését. A virágos rétek, mezők jellegzetes látnivalói a töbrök. Ezek a mélyedések egyfajta víznyelők, melyeket az egykori tufafelszínt áttörő víz oldó hatása alakított ki. Útvonalunk bevezetőjén, a Fekete-sár, Zsidó-rét, Keskeny-rét füves síkján figyelhetjük meg őket.

3 / 34

A zöldellő kaszálókat keretező erdő már-már magashegyi hangulatot kölcsönöz a tájnak. Mivel volt szerencsénk már többször itt túrázni, ezért túl sok időt nem töltöttünk a fennsík tanulmányozásával. Keresztül robogva a réteken, a Három-kőhöz igyekeztünk. A kövek vonulatának első, keleti tagja mérsékelt emelkedő árán érhető el. Az alattunk mélyülő szakadék és a szédítő panoráma meggyőző ízelítő az először erre kirándulóknak. A bevezetőben részletezett kilátás mellett nyugat felé tekintve következő állomásunk is látható. Érdemes pár percet időzni, de az előttünk álló hasonló élmények sorozata miatt kár lenne hosszabban letelepedni.

4 / 34

A zöld háromszögről eredeti útvonalunkra, a kékre visszatérve a Tar-kő felé vettük az irányt. Az Olasz-kapui tanösvény érintett helyszíneinek legszebbikén, a bonyolultnak tűnő geológiai ismertető mellett érdekes információkat olvashatunk a sziklák flórájáról és faunájáról is. A panoráma itt is marasztaló, és annak ellenére, hogy a látóhatár iránya többnyire minden kövön megegyező, itt is találunk egyediséget. A magával ragadó látvány alibijét kis pihenésre használva üldögéltünk a köveken, majd a Kis-Virágos-hegy oldalába ereszkedtünk le. A bejárt útvonal magasságpontjait elemezve magyarázatot kaphatunk a túra nehézségére, és arra is, hogy ezen a szakaszon rövid távon majd 150 méteres szintkülönbséget tettünk meg. A tanösvény őserdőt érintő táblája újabb hasznos információkat nyújtott.

5 / 34

A különleges bükk erdőtársulás természetvédelmi értékét felismerve függesztették fel ezen a többhektáros területen az erdőgazdálkodást, és hagyták magukra a több száz éves fákat. A rövid ideig együtt járó kék és zöld jelzésről az utóbbi leválását követően a Sima-kő-lápa elhagyása újabb meglepetést hozott. A köves, kopasz hegyoldalba vágott keskeny ösvényről újabb széles kilátás mutatkozott a szomszédos erdőrengetegre. A sárgában pompázó Farkas kutyatej százai édeskés illatukkal töltötték meg a csodaszép tájat. Az orrunkat és szemünket is kényeztető szakaszon a lehető leglassabban haladtunk keresztül, de szerencsére utunk újabb látványosságokkal szolgált. A Cserepes-kő barlangjához egy kőtengeren-karrmezőn kellett átvágnunk, melyen a fehér szikladarabok úgy feküdtek a hegyoldalban, mintha számtalan megkövült kuporgó erdei manó lenne.

6 / 34

Az erdei bivakhelyként is funkcionáló barlang körül most is több turista járt. Nemcsak az üreg belső berendezése, de a barlang környezete is figyelemre méltó. Még fel sem ocsúdtunk a hátunk mögött lévő látványosságok sorától, máris a Pes-kő-kapu sziklacsúcsa nyűgözött le. Szerencsére a szikla védett, nagy részét a jelzett túraút nem érinti, így azt a kirándulók többnyire nem háborgatják. Utolsó állomásunk, az Őr-kő széles panorámája azok igényeit is kielégíti, akikben a kirándulás bármiféle hiányérzetet keltett. Mivel a Bél-kő a mi repertoárunkban már szerepelt, ezért az Őr-kő számunkra a vonulat végét és a visszafordulást jelentette.

7 / 34

A kék kereszt jelzés az Olasz-kapuig vezet, így gondolkodás nélkül bandukolhattunk visszafelé. A gyöngysorszerűen felfűzött rétek a Nagy-fennsík jellegzetességeit hordozzák. Az Almád-töbör mentén megfigyelhetőek a víznyelők jellegzetes tulajdonságai, így a Káposztáskert leghosszabb töbörsora már különösebb újdonsággal nem szolgált. A jelzett út és a kerékpáros ösvény nem tér el sokban egymástól, így a parkolóig e kettőt váltogathatjuk.

8 / 34

A változatos, ám közel sem könnyű körtúra a fennsík legtöbb szépségét felsorakoztatja, így rengeteg élménnyel gazdagodva, kellően elfáradva igyekeztünk a szilvásváradi pisztrángosok felé.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Kapcsolódó cikkeink:

Kisvasút a Bükk-fennsík tövében

Az Északi-Bükk rejtőzködő fellegvárában

Bánkúti turistaház - Sícentrum pecséttel

Kék út a Bükkben