Szentendre lakott területeit épphogy elhagyva hamarosan a természet sűrűjében találjuk magunkat. Az aszfalt ugyan kátyús itt-ott, de az Anna-völgyben rövidesen a Lajos-forrás elágazás tűnik fel. Választhatjuk ezt is, vagy Dömör-kapuig az egyenes utat. A parkolóban sorakozó autók szinte minden évszakban megtöltik a kijelölt helyeket. Mi is többször jártunk már erre, de valahogy mindig csak belekóstolni sikerült ebbe a gyönyörű tájba. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy ezúttal igyekszünk jobban megismerni a látnivalókat.

1 / 30

A kora nyári hőség könnyebb elviselésére pedig mi is lehetne jobb, mint egy hűs patakvölgy vagy az erdő árnya. A Dobogó-kő alatt eredő, bővizű Bükkös-patak alkotta vízesés a környék legfőbb nevezetessége. Az egykoron Bucsina vagy Malom-patak néven is említett vízfolyás a környező magas sziklafalak között tört utat magának. A patak szélesítette a szurdokot, az 1920-as évektől pedig andezitbánya működött itt, kialakítva a hangulatos völgy mai arcát.

2 / 30

A hét méter magasságból, kőlépcsőkön alábukó vízesés télen-nyáron nagyszerű látványt nyújt. Tavacskává felduzzadó vize mellett mindig nagy a forgalom, ezért nem is időztünk sokáig, hanem a völgy felé vettük az irányt a zöld kereszten. A patak északi oldalán a sziklafalban barlang állja utunkat. A műútról is látható, tátongó bejárat közelebb csalogatja az arra járót. A mesterségesen kialakított táróüreg az egykori kőfejtés hagyatéka.

3 / 30

A következő látnivalóra az út bal oldalán kihelyezett tábla hívja fel a figyelmet. A szerb feliratú ikonkő eredete feltehetően az 1690-as évekre nyúlik vissza, Szentendrére vándorolt ortodox szerzetesek emlékeznek meg egy közeli kolostori remetelakról. Rövidesen egy sorompónál tértünk le az aszfaltról, a jelzett ösvényen. Utunk során több helyen kereszteztük a medret, de az utóbbi idő esőzései ellenére mindvégig megúsztuk száraz lábbal. A hangulatos patakvölgyben rövid séta után utunk egy tisztásba torkollik, melyhez délről, a Som-hegy oldalából érkező kék kereszt kapcsolódik. Vessünk egy pillantást a közeli, kiapadt Zergevirág-forrásra, melyet 1995-ben gimnazisták foglaltak. A mezőn átgázolva a Pilisszentlászló felől érkező Kéken forduljunk Dobogó-kő irányába.

4 / 30

Útközben több esőbeálló és kiépített pihenőhely sarkall megállásra. Egy fahídon átkelve a Kárpát-forrás a következő megállóhely. A sikárosi deltaként is emlegetett helyen három erdészeti út találkozik háromszög alakban. Újabb gázlók következnek, és haladunk szépen tovább a meder mentén a Lenkó-emlékműig. A kőobeliszk egy Lenkó Ede nevű természetjárónak állít emléket, aki egy szilveszteri túra alkalmával lett rosszul, és halt meg a helyszínen. A fákkal takart Sikárosi vadászházat megkerülve a kék bélyegzőhöz érkezünk.

5 / 30

6 / 30

A Sikárosi-réten nem csak a szépsége miatt érdemes megpihenni, körülbelül utunk felénél járhatunk. Aki halogatta a pihenőt vagy még nem éhezett meg, az legközelebb a Szilágyi Bernát-forrásnál talál alkalmas helyet a letelepedésre. A festői Bükki-puszta számtalan növényritkasággal hívja fel magára nem csak a botanikus érdeklődésű kirándulók figyelmét. Rövid szakaszt követően a piros elágazásába érkezünk, ahol ismét balra vesszük az irányt. Végre több helyen is megnyílik a táj, némi panorámát szolgáltatva a nem éppen kilátásairól híres körtúrán.

7 / 30

A sárga sáv monoton gyaloglást hozott, de itt is találtunk azért látnivalót. Egy mohazöld tavacska partján, a vaddisznók túrásában még pár vargánya is nőtt. A Lom-hegy oldalában elvileg két újabb forrás található, de valahogy a Helyiiparos-forrás és a Kékvizű-forrás minket nem ösztönzött letérésre. Útvonalunk legmagasabb pontjáról, a Bölcső-hegy északi feléről már csak ereszkedni kell a Lajos-forrásig. Mivel ide is vezet aszfaltút, a forrás környéke is beírta magát a kedvenc családi kirándulóhelyek közé. A takaros kis réten most is sült a szalonna, főtt a bográcsban a gulyás, jelezve, hogy a csapatostól érkezők többórás kikapcsolódást terveznek.

8 / 30

A kövezett medencébe ömlő Lajos-forrásnál szinte sorba kellett állni, ha a vízét kóstolni akartuk, ami nem is csoda, mert több turistaút találkozásánál járunk. Elnevezésében nem csak a legenda játszik szerepet. Nagy Lajos király szívesen vadászott erre, de a környék későbbi tulajdonosa, Podmaniczky is Lajos keresztnévvel bírt, ezért használta ezt a forrásmedencét építő Magyar Turista Egyesület.

9 / 30

A frissítő forrásvízzel feltankolva a zöld háromszög felé vettük az irányt. Egy szekérutat keresztezve újabb panorámával jutalmaz minket az erdő, Szentendre felé élvezhetünk elég tisztességes kilátást. Újabb pár perces lejtő után pedig a Kőrösi Csoma Sándor pihenőhely lep meg bennünket csodaszép rálátással a Bükkös-patak völgyére. A Dömör-kapu sziklafalainak tetején kelet felé gyalogoltunk vissza, ahol a fák közül helyenként rálátni a kőbánya szemközti falára. Kiindulópontunkhoz egy erős szerpentinező lejtő vezet, ahol már a parkolóban bukkantunk ki.

10 / 30

11 / 30

Aki ezzel a kellemes körtúrával nem elégedne meg, az a Lajos-forrás vagy a Sikárosi-rét turistaútjai közül választva egészítheti ki több irányba a kirándulást.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkeink:

Nézz körbe Dömör-kapun

Látványos hazai szurdokok - 1. rész

Már lóháton is bejárhatod a Visegrádi-hegységet

Forrástúra extrákkal