Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában
Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Dél-Dunántúl, a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével és látnivalóival a térség méltó kulturális központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más, például földtani jellegű csemegét is!
Egyik ilyen a várostól északnyugatra emelkedő a Jakab-hegy erdőséges tömbje, amely egy geológiai paradicsomnak számít. A hegyet és környezetét döntően vörös színű törmelékes üledékes kőzetek (pl. konglomerátum, homokkő, aleurolit) építik fel, amelyek a földtörténeti perm időszak végén/triász időszak elején (kb. 250 millió éve) rakódtak le, folyóvízi és sekélytengeri környezetben. Ebből a perm időszaki homokkőből bányászták évtizedekig az uránércet is.
A Jakab-hegy meredek déli oldalának Kővágószőlősről érdemes nekivágni. A hegy alsó részének törmelékes üledékes rétegsorai még a perm időszak végi Kővágószőlősi Homokkő Formációhoz tartoznak. A meredek kaptatót a Babás-szerkövek csodás kilátást adó sziklakolosszusainál pihenhetjük ki. Az oda tartó úton keresztezzük a földtörténeti perm és triász földtörténeti időszakok határát is.
A Babás-szerkövek a Jakab-hegy és talán az egész Mecsek jelképeinek számítanak. Anyaguk triász időszaki kavicsos, keresztrétegzett homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció), amely kőzetszemcséit kova cementálja össze. A rétegsor keményebb, ellenállóbb, jobban cementáltabb részeit a külső erők nem tudták/tudják olyan gyorsan pusztítani, mint a „puhábbakat”. Így formálódtak, preparálódtak ki az idők folyamán a hegy déli oldalából a Babás-szerkövek. A bizarr alakú sziklaképződményeket a népnyelv egy kővé vált nászmenet maradványainak tartja.
A kaptatót tovább folytatva a hegy teteje is tartogat még jó néhány látnivalót: a Zsongor-kő kilátóját, a Remete-barlangot, egy pálos kolostor romjait, vaskori erőd és halomsírok maradványait is. Érdemes ezeket is felkeresni. Kalandra fel!
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk először 2019 februárjában jelent meg.
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
