Kristályos tájseb, avagy pilisi Nagy-Somlyó idillje
Ásványgyűjtő kirándulásnak indult, de a ragyogó napfényben szikrázó köveken túl más értékre is ráleltem.
Térképnézegetés közben akadt meg a szemem a Pilis hegység délnyugati részén, Pilisjászfalu határában álló, mindössze 366 méter magas Nagy-Somlyón, melynek oldalában kőfejtőt jelöl a térkép. Volt idő, amikor a természetjáró énemet ez cseppet sem érdekelte volna, ám az idő múlásával egyre csak szélesedett az érdeklődési köröm, mígnem a felfedezőkedvem már szinte mindenre kiterjedt, ami a tereppel és a természettel kapcsolatos. Felfedezni, megismerni mindig van mit, főleg ha tudjuk, hol keressük. Néha pedig nem várt extrákra is rálelhetünk.
Kilátás a Nagy-Somlyó kőbányára
Gyönyörködtető tájseb
Nem vagyok egy nagy ásványgyűjtő, inkább csak szeretem az érdekes köveket és formákat, melyekre legtöbbször felhagyott bányákban és kőfejtőkben lehet könnyen rátalálni. A neten fellelhető infók szerint a szabadon látogatható Nagy-Somlyó egykori kőfejtője egy ilyen kényelmes kalcitlelőhelynek ígérkezett, ami túl azon, hogy garantált ásványmegleléssel kecsegtetett, látványos felszínű bányaudvarral is megörvendezteti a tájsebeket érdeklődéssel vizsgáló kirándulókat.
Táblákkal jelölt ösvény vezet az hegytetőre
Vannak, akik csupán a táj rombolását, a természet pusztítását látják az ilyen helyszíneken, pedig a bányászat által letermelt hegyoldal érdekes kőzetrétegeket, egyedi formákat tárhat fel előttünk, ami a pilisi Nagy-Somlyó esetében is igaz.
Kilátás Pilisjászfalu, és a távoli Gerecse felé
Alig néhány perc és lépés kellett ahhoz, hogy a kis községből felérjek a 1980-as években felhagyott bányaudvarba. Elsősorban az itt elém táruló ipari, egyben földtörténeti múlt foglalkoztatott, ami többrétegű időkapszulaként gyönyörködteti a kövek szerelmeseit.
Spontán land-art művek a bányaudvaron
Ezeknek a kőzetrétegeknek a kialakulása a földtörténeti középidőre (triász korra) tehető. Ezt a területet ekkor tenger borította, melynek üledékeként több ezer méter vastag mészkő és dolomit rakódott le. Később a rétegtömeg hegységgé emelkedett, majd a mozgás és a természeti hatásoknak köszönhetően összetöredezett. Az évmilliók során a magashegység a külső erők pusztításának hatására lekopott és alacsonyabb lett, ma legömbölyített formák, lapos hegyhátak jellemzik.
Kilátás a bányaudvarra
A Somlyó-hegyen a dachsteini mészkövet fejtették, ahol az vastag padokban fordul elő. Ezt a mészkőfajtát mészégetésre, de útkövezésre is használják.
Kövek, kristályok
A kalcit egy karbonátásvány, kálcium-karbonátból vagyis mészkőből képződik kristályosodás útján. Forrásvizekből tömött-réteges kalcit vagy borsókő válik ki, míg a hullámveréses partok üledéke az apró-gömbös oolit. A mészkőbarlangok cseppkövei is kristályos kalcitból épülnek fel. Vizes oldatokból azonban – a hőmérséklettől és az oldatban szereplő egyéb ionoktól függően – nem mindig kalcit kristályosodik, hanem rombos szimmetriájú aragonit, aminek kémiai képlete megegyezik a kalcitéval. Tiszta oldatok esetében, közönséges hőmérsékleten kalcit, 29 °C felett aragonit képződik.
A tömör mészkő felépítésében játszik fontos szerepet. A mészkövekből metamorfózis hatására létrejövő, fehér színű, durvaszemcsés kalcitkristályokból álló kőzetet márványnak nevezik. Ha a kristályrács felépítésében Ca- és Mg-ionok vegyesen vesznek részt, akkor dolomit képződik, mely ásványból felépülő karbonátkőzet szintén jelentős tömegekben alkot egész hegységeket.
Több ipari nyomot is találni
Természetjáróként legfőképpen a vadregényes és érintetlen miliőt keresem, de az ilyen ember alkotta, utópisztikus látványt nyújtó helyszíneknek is – túl azon, hogy beleshetünk a föld mélyébe – van valami egyedi és magával ragadó hangulata. A hatalmas színtérre emlékeztető, különböző kellékekkel, díszletekkel berendezett, pompás színeket és formákat felvonultató tájseb olyan, mint egy másik világ. Ezt leginkább a bányaudvar mélyén tapasztalhatjuk, ahonnan a már említett keresztutat követve érhetünk fel a bánya különböző magasságban nyíló széles teraszaira.
Kereszt a bánya tetején
Új élmények a teraszokon
A hegyoldal más és más magasságban található teraszai az üledékes kőzetek különböző rétegeit fedik fel előttünk. Láthatjuk az aprózódó dolomitot, a fehérlő dachsteini mészkőtömböket, könnyen találunk kalcitkristályos sziklákat, illetve borsókővel díszített köveket, melyek egykori földalatti járatok falait díszítették. A köveken túl a teret fokozatosan visszafoglaló növényzet is gyönyörködtető példákat mutat.
Panoráma a csúcsról
Kényelmes léptekkel szemlélődve bejártam az egész kőfejtőt. Egyre jobban magával ragadott a kék ég alatt elterülő kontrasztos táj légköre és a benne rejlő kincsek rengetege. Szinte átszellemülve értem fel a Nagy-Somlyó tetejére, ahol már nem a kövek, hanem a nyugalmat árasztó panoráma volt rám nagy benyomással. Kiélvezve a látványt és a csendet leheveredtem a hegytetőn álló kereszt melletti padra, melynek egy a köves talajon megkapaszkodó kis fa adta szerény árnyékát. Ideális hely volt ez a pihenésre, nézelődésre, ahonnan egyszerre látunk rá a Pilis és a Gerecse vonulataira, a közeli dombokra, valamint a nyüzsgő emberek világára. Korábban nem gondoltam volna, hogy itt ilyen csodás panoráma fogadja az embert, és indulásomkor sem számítottam arra, hogy a Nagy-Somlyó megsebzett környezete ennyire békés hangulatot fog árasztani, ennyire lebilincselő összhatást fog bennem kelteni.
A cikk 2020 szeptemberében jelent meg először.
A börzsönyi kaldera csúszómászói
2024.12.16.Végigjártuk a Börzsönyi Vulkántúrát, képes beszámolónk következik.
→ Tovább
Így tört ránk a tél a Kopárokon
2024.11.14.Napsütéses kirándulásnak indult, a végén már erősen vacogtunk, és a kilátásunk is teljesen elfogyott a felhőben.
→ Tovább
Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”
2024.10.18.Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.
→ Tovább
