Látványos szökőkút az erdő mélyén: a Vörös-kő-forrás
A Bükk hegység déli peremén őrt álló hatalmas „kövek” tövében, Felsőtárkány közelében, egy erdő borította völgy ölén kora tavasszal egy igazi kuriózum várja az erre járó szerencsés kirándulókat: a hóolvadás után időszakosan feltörő, szívdobogtatóan szép látványt nyújtó Vörös-kő-forrás.
Többféle módon kereshetjük fel ezt a ritka tüneményt. A legegyszerűbben Felsőtárkány felől gyalogosan, melyben nagy segítségünkre lehetnek a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút aprócska szerelvényei is. A kisvasút Stimecz-házi végállomásától alig három kilométerre tör fel ez a páratlan szépségű vízfolyás, melyet egy kellemes erdei sétaúton, az erdei vasút egykori pályájának töltésén gyalogolva kényelmes tempóban alig háromnegyed óra alatt érhetünk el.
Ez a turistakalauzok és az útikönyvek verziója. Aki azonban nem elégszik meg ennyivel, és szeretné egy hosszabb túrára felfűzni a forrás felfedezését, az választhat a szebbnél szebb túraútvonalak közt. Ezek egyike lehet a Bélapátfalva felől induló kék jelzésű út, melyről kisebb kitérőkkel a Bél-kő, az Őr-kő és a Cserepes-kő is felkereshető. Miután megcsodáltuk a Bükk-fennsík déli peremén sorakozó sziklaszirtek pazar kilátásait a zöld, majd a kék kereszt jelzésen tudunk leereszkedni a Vörös-kő völgyébe, hogy a túra méltó zárásaként kisvasutazzunk vissza Felsőtárkányba.
A Cementgyári megálló Bélapátfalván
A bélapátfalvi Cementgyári vasúti megállónál fogadjuk kalauzunknak az országos kék jelzést, amely a hosszan elnyúló Lak-völgyben közelít a Bükk hegység végeláthatatlannak tűnő erdőrengetege felé. A mesés fekvésű Lak-völgyi, más néven Gyári-tavat magunk mögött hagyva hamarosan megkezdjük a kapaszkodást a kilencszázas hegyek titokzatos világába. Mi tagadás, kemény kaptató ez, de megéri a fáradságot. A katonasíroknál érdemes megpihenni egy kicsit. A sírokon látható II. világháborús rohamsisakok mementóként hirdetve az élet múlandóságát kissé mellbevágóan hatnak, egy perc néma főhajtás mindenképpen jár ennek az emlékhelynek.
A Bél-kő látványa hosszan elkísér
Félúton a Bükk-fennsík felé találhatóak az elgondolkoztató látványt nyújtó Katonasírok
A Messzelátó-hegy nyergében a zöld jelzés csatlakozik hozzánk, melyen egy rövid kitérővel a Bélkő-nyakhoz jutunk, ahonnan már csak egy ugrás a Bükk hegyeinek megskalpolt királynője, a tragikus sorsú, ám pusztulásában is csodaszép Bél-kő. A kilátás is káprázatos innen, a közeli tájak lágyan hullámzó domborulatai mögött a távolból a Mátra vonulatai integetnek felénk.
A megskalpolt Bél-kő pazar kilátását órákig el lehet nézegetni
Még fel sem ocsúdunk a Bél-kő látványának ámulatából, máris az Őr-kő ördögszántásos, karrmezős tetején találjuk magunkat, a varázslat itt is folytatódik. A tekintet tovaszáll, akadálytalanul hágja át a Déli-Bükk hegyeit, hogy az Alföld végtelen rónaságain pihenjen meg végül. Nem hiába kapta a nevét ez a 880 méteres magasságig emelkedő pazar hegycsúcs, talán innen látszott legjobban, ha az alföldi puszták mélyéről ellenség tört a Bükk-vidék felé.
Az Őr-kő ördögszántásos tetejéről az alföldi rónákig száll a tekintet
Az Őr-kőről meredek ereszkedéssel érjük el a híres Őrkő-rétet és a közelben álló bájos kis kunyhót, az Őrkő-házat. Az országos kék jelzés gyöngysorként fűzi fel a Bükk-fennsík déli peremén sorakozó híres köveket, melyek közül a következő a Pes-kő sziklaszirtje lenne, azonban ide jelenleg turistajelzés nem vezet, és természetvédelmi okokból nem is látogatható. Arra egyébként mindenképpen érdemes felkészülni, hogy a Bükk hegység sziklaszirtjei közül költési időszakban gyakorlatilag bármelyik célpont esetében bevezethetnek időszakos látogatási korlátozásokat, ezt mindenképpen be kell tartani, nem ritkán emberek is őrzik az itt fészkelő ritka madarak nyugalmát.
Az Őrkő-ház
Az Országos Kéktúra egyik legérdekesebb bélyegzőhelye mindenképpen a Cserepes-kői barlangszállás. Az 50-es évek elején a barlang nyílásának elfedésével létrehozott, zárható kis sziklaodú az évtizedek során a bivakolni szerető természetbarátok körében kultikus hellyé nőtte ki magát. Sokan tervezik úgy a túrájukat, hogy eltölthessenek egy éjszakát ezen a kis erdei menedékhelyen, nomád körülmények között.
A Cserepes-kői barlangszállás a természetjárók kultikus bivakhelye
A Cserepes-kő bokatörően nehezen járható, ördögszántásos tetején megértjük, miről is kapta a nevét ez az oly híres mészkőszirt, majd kisvártatva a Pes-kő elmaradt kilátásának kárpótlásául a Vörös-kő-bérc oldalában kinyílik a táj, szinte a lábunk előtt hever a teljes Déli-Bükk, előtérben túránk célpontjával, a Vörös-kő gyönyörű völgyének felső zárlatával.
A Cserepes-kő bokatörően nehezen járható, ördögszántásos tetején megértjük, miről is kapta a nevét ez az oly híres mészkőszirt
Szinte a lábunk előtt hever a teljes Déli-Bükk, előtérben túránk célpontjával, a Vörös-kő gyönyörű völgyével
Lassan megkezdjük az ereszkedést a Vörös-kő-völgy felé, de előtte még érintjük az országban szinte egyedülálló, az erdőművelés alól immár mintegy 160 esztendeje kivont, hatalmas famatuzsálemek alkotta Őserdőt. Ez a 24 hektáros, szinte háborítatlan erdőterület 1942 óta védett, az óriási bükkök életkora esetenként a 180-200 esztendőt is elérheti. Az országos kék jelzés régebben áthaladt az Őserdőn, jelenleg némi plusz kaptatóval fűszerezve délről elkerüli.
Az Őserdőnél
A mellénk szegődő zöld jelzésen meredek ereszkedéssel célozzuk meg a várva várt erdei szökőkút, a Vörös-kő-forrás vadregényes völgyét. A Toldi-kapunál a kék keresztre váltva hamar leérünk a forrás völgyében kialakított tanösvényhez, majd az erdei vasút régi, mára már felszedett pályájának széles, jól járható töltésén közelítünk a vidáman csobogó vízfolyáshoz.
A Bükk hegység tele van olyan látnivalókkal, melyek egyedülállónak mondhatók az országban. Az időszakosan, nagyjából februártól április végéig, hóban gazdag telek után működő, fátyolszerűen feltörő, csodaszép látványt nyújtó Vörös-kő-forrás is egyike ezeknek a ritkaságszámba menő látnivalóknak.
Zubog a Vörös-kő időszakos karsztforrása
Működése nagyon leegyszerűsítve egy lefolyószifonhoz hasonlít. Adott a sajtszerűen lyukas mészkő alkotta Bükk hegység, melynek mélyére a dolinákon, víznyelőkön keresztül leszivárog az olvadó hóból, vagy éppen kiadós esőből származó bőséges csapadékvíz, feltöltve ezzel a hegység belsejében lévő számtalan üreget, melyekből aztán az alacsonyabban fekvő kilépési pontokon feltör a kristálytiszta, többszörösen átszűrt, jéghideg karsztvíz. A Vörös-kő-forráshoz hasonló időszakos vízfolyások még a Fekete-len, az Imó-forrás és a kevésbé ismert, Felső-Vörös-kő-forrás. Fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül működnek minden esztendőben, ahhoz, hogy lássuk őket, hóban gazdag, csapadékos tél, jó időzítés, és némi szerencse is szükséges.
A fátyolszerűen feltörő, csodaszép látványt nyújtó Vörös-kő-forrás
Miután jól kigyönyörködtük magunkat, a széles, jól járható szekérúton alig háromnegyed órás kellemes sétával érjük el a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút felső végállomását, a Stimecz-házat, ahol egy jókora réten lepihenve várhatjuk meg a barátságos hangulatot árasztó, döcögve-pöfögve érkező kis szerelvényt.
A FÁEV felső végállomásától, a Stimecz-háztól alig háromnegyed órás sétára tör fel a Vörös-kő-forrás
Bár mi „békeidőben” aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését. Ehhez tovább fogjuk közölni a cikkeket és a posztokat, mert egyrészt utazni gondolatban is jó, másrészt ilyenkor van idő elmenteni azokat az izgalmas helyeket, amelyekre majd a járvány lecsengése után érdemes lesz ellátogatni. Addig is mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánunk!
felsőtárkány / felsőtárkányi Állami erdei vasút / bukk / vörös-kő-forrás / a természet megvár / maradj otthon
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma
2024.10.15.Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább
